A shortolás az igazán profi befektetők terepe, fa részvények, vagy más értékpapírok elfelé inkább csak araszolgatnak, fel lehet ülni a trendekre, lefelé viszont sokszor megállíthatatlanul zuhan a piac. Közben már nincs beszállás, a kezdőidőpontot jól megtippelni a legnehezebb. Ráadásul, ahogy az emelkedésre játszók vesztesége véges (ha esik a részvény, legfeljebb annak teljes értékét lehet elbukni), a shortolók elméletileg bármennyit bukhatnak, hiszen ők akkor veszítenek, ha emelkedik a papír, a drágulásnak pedig nincs természetes határa. A shortoló ugyan pontosan olyan szereplője a piacnak, mint más, mégsem szeretjük őket, azt gondoljuk, hogy másnak a bukására, a veszteségére spekulálnak , más bajából gazdagodnak.

Ez sok piacon effektíve baromság, hiszen aki például az euró-dollár keresztárfolyamban az eurót shortolja, az mondhatja azt is, hogy ő valójában dollár-optimista, máshol valóban sokszor nagyon sok ember veszít, amikor kevesen boldogok. Végül még egy alapvetés, a meztelen shortoló, vagyis aki úgy ad el értékpapírt, hogy azzal nem is rendelkezik, ő másik oldalról a legjobb, a legbiztosabb vevő. Hiszen később csak akkor nullázza ki magát, ha vett. Ahogy az idevonatkozó viccben, amikor apuka magyarázza a mínusz kettő fogalmát a buszon a kisfiának: „a mínusz kettő az annyi utas a buszon, hogy ha ketten felszállnak a buszra, akkor sem lesz senki a buszon."

INDUL A TILTÁS
Az Európai Bizottság illetve az Európai Parlament döntése értelmében most Magyarországon is érvényes a meztelen short tilalma több részpiacon,Az új szabályozás értelmében részvényeket és állampapírokat sem szabad azok birtoklása nélkül eladni és kockázat-csökkentő CDS-ügyleteket is csak addig lehet kötni, ameddig az valódi pozíciókat fedez. Sőt, a szabályozás bizonyos veszélyeztetettség esetén a shortolási tevékenység teljes betiltására is lehetőséget teremt.

A shortot sok ismert spekuláns, így a világválság környéki hőskorban Jesse Livermore, vagy például az angol font bedöntésekor Soros György is valóban úgy használta, hogy azzal súlyos piaci zavarokat okozott, vagy erősített fel. Ma már egy nagy pénzügyi alap sokkal erősebb lehet, mint egy kisebb ország devizája, állampapírpiaca, bizonyos szabályozás ezért valóban elengedhetetlen. Ugyanakkor a birtoklás nélküli értékpapír-eladás egy olyan jól ismert tőzsdei technika, amely kitágítja az eladók, a pesszimisták esélyeit véleményük kifejezésére. Sokáig nem is szerette volna senki sem tiltani, mert a piacpártiak szerint ez a technika is csak segíti a megfelelő árazások kialakulását.

Amikor aztán 2001. szeptember 11-én leomlottak a World Trade Center tornyai, az amerikai dollár vonatkozásában megismerhettük a short-tilalmat is. Úgy tűnt, hogy a megoldás sikeres volt, valójában nem feltétlenül ez történt, hanem, ami talán ma már hihetetlen, de ezekben a napokban, a világ pénzpiacai, ha csak egy hétre is, de valóban befektetői önmérsékletet tanúsítottak. Ekkor egyébként a FED, a nemzetközi forexvilág szereplőit kérte önmérsékletre, illetve bizonyos adminisztratív szabályokkal tiltotta is a dollár elleni fedezetlen támadásoktól.

NEM SZOKOTT MŰKÖDNI
Tavaly aztán az Európai Unió „mentsük meg a bankjainkat!" felkiáltással néhány nagy európai ország, így Belgium, Franciaország, Olaszország és Spanyolország legnagyobb bankrészvényeinek a fedezet nélküli shortját tiltotta. No, ez már kevésbé volt sikeres, részben a 10 év alatt is sokat fejlődő pénzvilág kifinomultabb technikái miatt. Az első reakciók szerint a szabályozók elégedettek voltak, sikerült csökkenteniük a piac hektikusságát. Ám a piac nem szerette az adminisztratív korlátozást és büntetett. Az elemzők szerint nem a piacnak kellett volna tiltani, hogy eladjanak, hanem az alapbetegséget kellett volna meggyógyítani, és ebben a hangulatban a tiltás önmagában is pánikot keltett.

„Nem adhatom el? Akkor valamilyen praktikával, de máshogyan mégis eladom, vagy legalábbis biztosítom magam az esés ellen - gondolkodtak az alapkezelők. Márpedig a pénzügyi termékek kialakítása, a financial engineering bőven volt annyira fejlett, hogy ezt meg is tehették. Ha egy alap áresésre számított, akkor ezt végtelen mennyiségű technikával megoldotta: nem a részvényt adta el, hanem egy kötvényt, egy ETF-t, egy warrantot, vagy éppen opciót kötött, esetleg certifikátokkal üzletelt. Ennek a sokféle technikának az a lényege például, hogy a magyar piac ellen nem csak fedezetlen eladással, de akár vásárlással is lehet menni, olyan certifikátot kell venni, amelyik képes a magyar eszközök ellen fogadni.

A mostani akció sikerét rövid távon nehéz értékelni. Eleinte csökkenhet az európai országok CDS-felára, arra is van esély, hogy a piac kevésbé lesz volatilis. Ám, ha hosszabb távon a befektetők éppen azért maradnak távol az európai eszközöktől, mert büdös nekik a piac korlátozása, akkor az intézkedés éppen kontraproduktív lesz!