A magyar bankszektort erős alkalmazkodási képesség jellemzi tulajdonosi és menedzsment oldalról egyaránt, ami megmutatkozik a költséghatékonyság javulásában is. Aggodalomra ad okot azonban az üzleti aktivitás alakulása és a nemteljesítő állomány. A mérlegfőösszeg 2,8 százalékkal, a hitelállomány 5,6 százalékkal csökkent 2012 első félévében. A bankrendszer likviditási és tőkehelyzete alapján képes a hitelezésre. A hitelezési képesség csökkent ugyan, de még nem effektív korlát. A válság hatására a kockázatvállalási hajlandóság mérséklődött, de nem ez az elsődleges korlát, hanem az alacsony kereslet, ami a vállalati és a lakossági területen is jellemző; ha ez megváltozik, az elnök szerint újra éledhet a hitelezés.
A nemteljesítő állomány összességben mintegy 3 százalékponttal nőtt 2012 első félévében. A vállalati állomány vélhetően még nem érkezett el a mélyponthoz, a nemteljesítő hitelek 17,5 százalékos aránya 20 százalék fölé is emelkedhet. A háztartási hitelállomány minőségének alakulása ugyanakkor enyhe optimizmusra adhat okot: a romlás ugyan folytatódott, de üteme mérséklődött a szeptemberi adatok szerint, ami elsősorban az állami intézkedéseknek - árfolyamgát, eszközkezelő - köszönhető - fejtette ki az elnök. A nemteljesítő hitelek fedezettsége megfelelő, a háztartási hitelek esetében több mint 100, a vállalati hitelek esetében közel 100 százalék.
A PSZÁF elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a nemteljesítő állomány azonnali vagy túlzott ütemű rendezése szükségtelen veszteséget realizáltatna az egyes intézményeknél, különösen, amikor az eszközárak alacsonyan vannak, ezért jobb arra ösztönözni az intézményeket, hogy ezeket a problémákat fokozatosan oldják fel. A bankrendszer jövedelmezősége romlik, részben a nemteljesítő portfóliók növekedése, részben külső hatások miatt. A 2012 első félévi 11 milliárd forintos profit jóval alatta marad az egy évvel korábbi 178 milliárd forintnak. Aszimmetria és polarizáció figyelhető meg, a jövedelem több mint háromnegyede három banknál keletkezik, s a veszteség szintén néhány intézménynél koncentrálódik.
A jövedelem elemei közül a nettó kamateredmény viszonylag stabil, a költségek szintje alacsony, a legnagyobb problémát az értékvesztés megképzése okozza. Az önkormányzati hitelek állami átvállalása a bankrendszer számára jelentős pozitív eredményeket is jelenthet Szász Károly szerint, mert az állam kevésbé kockázatos partner. Vörös Erika, a PSZÁF vezető elemzője elmondta: a bankrendszerben mintegy 4 ezer milliárd forint hitelezési kapacitás van, de ha ezt mind kihasználnák, a szabályozási minimumra csökkennének a mutatók.
Az árfolyamgát 2 konstrukció legfrissebb adatai szerint a bankok törekednek arra, hogy ne realizálják még a veszteségeket. Ez látszik a kényszerértékesítési kvóták alakulásán, amelyeknek kihasználtsága csökkent, miután öt bank már nem él ezzel az eszközzel. Eddig több mint 77 ezer árfolyamgát szerződést kötöttek, ebből 72 ezer az árfolyamgát 2 konstrukcióhoz kapcsolódóan jött létre. A szerződéskötések növekedési üteme csökken, pedig ez jó konstrukció, segít a fizetőképesség megőrzésében; ajándékpénzről mond le, aki nem vesz részt benne - mondta az elemző.
A szövetkezeti hitelintézetek a jelentés szerint profitáltak a végtörlesztésből, és megőrizték jövedelmezőségüket. A pénzügyi vállalkozásoknál az aktivitás zuhanása aláásta a jövedelmezőséget, a követeléskezelés pedig olyan méreteket öltött, hogy megállította a mérlegfőösszeg zuhanását. A biztosítók körében az új értékesítés csökkent, a tőkehelyzet stabil. A tőkepiacon is az aktivitás a fő kérdés: a befektetési szolgáltatóknál vezetett ügyfélszámlák száma nő, de a megbízások száma csökken.