A számvevőszék jelentése szerint a bevételek, a befizetések oldalán hibát nem találtak, a kifizetéseknél az EU-büdzsé egészére vonatkozóan átlagosan 3,9 százalékos hibaarányt állapítottak meg, amely nem tér el lényegesen az egy évvel korábbi, 3,7 százalékos aránytól. A jelentés arra is kitér, hogy a legnagyobb hibaarányt a vidékfejlesztésre, környezetvédelemre, egészségügyre és halászatra fordított forrásoknál találták; az ilyen költéseknél 7,7 százalékos hibaarányt találtak. A számvevőszék ugyanakkor megjegyzi, hogy ezen a területen hagyományosan a legnagyobb a hiba lehetősége.

A számvevőszék összegzése szerint 2011-ben az Európai Unió 129,4 milliárd eurót költött, aminek hozzávetőleg 80 százalékát a mezőgazdaság és a kohéziós támogatások tették ki. A pénzek sokszor nem érték el céljukat, vagy nem a legnagyobb hatékonysággal használták fel őket, a bizottság és a tagállamok mechanizmusai pedig csak részben működtek hatékonyan a kifizetések szabályosságának ellenőrzésekor. "Az ellenőrző rendszerek lehetőségeiken alul teljesítenek a hibák feltárása és kiküszöbölése területén" - fogalmazott a jelentés keddi ismertetésekor Vítor Caldeira, az Európai Számvevőszék elnöke, aki azt is hozzátette, hogy a tagállami hatóságoknak nagyobb elkötelezettséget kellene vállalniuk az uniós pénzek kezelésében és ellenőrzésében.

A számvevőszék sajtóközleményében azt is tudatja, hogy a szervezet az elmúlt években folyamatosan síkra szállt a célok világosabb megfogalmazása, a pénzek elköltésének egyszerűsítése, az eredmények könnyebben mérhetővé tétele és a költséghatékonyabb ellenőrzés mellett. A számvevőszék arra is rámutat, hogy a jelenlegi válságos pénzügyi helyzetben az unió pénzügyei komoly nyomás alatt állnak, az uniós források elköltésének hatékonyságán és célzottabbá tételén pedig lehetne még javítani. Az Európai Bizottság a számvevőszékhez hasonlóképpen arra kéri a tagállamokat, hogy fogadják el a következő pénzügyi periódusra a bizottság által javasolt egyszerűbb szabályokat - áll a bizottság reakciójában.

Üdvözlik a számvevőszék jelentését, hogy a testület immár a harmadik egymást követő évben állapít meg négy százaléknál alacsonyabb hibaarányt. A bizottság közleményében ugyanakkor leszögezi, hogy a hibásan elköltött pénz sem vész el. A hiba nem azt jelenti, hogy az uniós pénz elveszett, pocsékba ment vagy ellopták. Csalás az uniós büdzsé mindössze 0,2 százalékát érinti, és erőteljes mechanizmusok szolgálnak arra, hogy a csalásokra fény derüljön, a pénzt pedig vissza lehessen szerezni. A számvevőszék által megállapított hibaarány arra utal, hogy a pénzek ekkora hányadát nem lett volna szabad kifizetni, mert a támogatott projekt valójában nem volt jogosult uniós támogatásra. Ha hiba történik, annak észlelésére és kiküszöbölésére szilárd mechanizmusok működnek - tudatja közleményében az Európai Bizottság.