Nem lesz gázáremelés...
A kormány annak érdekében, hogy csökkentse a lakosságra terhelő nyomást, a 2011 tavaszán elfogadott Széll Kálmán Tervben bejelentette, hogy „különböző eszközökkel -hatósági árképzéssel, az extraprofit visszaszorításával - befagyasztja a legfontosabb rezsiköltségeket, ezzel hozzájárul ahhoz, hogy kiszámíthatóbb legyen a családok gazdálkodása". Ennek érdekében vállalták, hogy 2011. július 1-ig kidolgozzák a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tevő szabályozást.

A Policy Agenda korábbi elemzésében felhívta a figyelmet, hogy nehéz lesz a Széll Kálmán Tervben szereplő rezsiköltségekre vonatkozó politikai vállalásait teljesítenie a kormánynak. Ennek oka, hogy a villany, gáz és a távhő esetében erős szabályozó jogköre van az államnak, ugyanakkor több tételben, amely ugyancsak a rezsihez tartozik nincsen beleszólási lehetősége. Ilyen a közös költség (társasházak esetében), a víz- és csatornadíjak, illetve a gáz és távfűtésen kívüli fűtési módok.

Volt gázár emelés
A politikai elszántságot felülírta a gazdasági törvényszerűség, és a költségvetési kényszer. Az egyik legnagyobb vágást az okozta, hogy január 1-től 25 százalékról 27 százalékra emelkedett az általános ÁFA kulcs (kivéve a távfűtést, amely a legalacsonyabb kulcsba tartozik továbbra is). Ez pedig már önmagában is felülírta azt a vállalást, hogy nem nőnek a rezsiköltségek.

Ugyanakkor nőttek általában az alapdíjak és a fogyasztás alapú szolgáltatási díjak is. Budapesten részletesen megnéztük az adatokat, és számításaink szerint átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek a rezsiköltségek. Ebből kb. 1 százalékot tett ki csupán az áfa emelkedése, míg a többi a cégeknél maradó szolgáltatási díj növelését eredményezte. Az árak növekedése tekintetében leginkább az önkormányzati tulajdonú cégek felé húzott a kormány, illetve a fővárosi közgyűlés „keze". Ugyanis, míg a távfűtés, csatornázás, víz-, és a gázszolgáltatás esetében nőtt az áfa nélküli szolgáltatási díj is, addig a nem fővárosi tulajdonú áramszolgáltatás esetében nettó értékben csökkent az ár.

Összehasonlíthatóság miatt megnéztük, hogy az árak változása a rezsi költségek befagyasztását ígérő kormányzati döntést követően hogyan alakult Debrecenben. Az általunk végzett számítás alapján a fontosabb szolgáltatások között (gáz, villany, távhő, víz- és csatorna) 3,6 százalék volt az átlagos növekmény. Érdekes módon itt is az önkormányzat járt jól, mivel a saját cégeik esetében jobban emelkedtek az árak, mint a villamosenergia esetében a kormány által engedélyezett volt. Ezen a területen ugyanis mindössze 0,4 százalékkal nőtt a villanyszámla nagysága azonos fogyasztás esetén, míg távhő, víz, és csatorna esetén 4 százalék feletti növekedés volt.

Természetesen minden településen másképpen alakultak a szolgáltatási árak, de az általunk végzett számítások alapján mindenhol kijelenthető, hogy a rezsiköltségek növekedése biztosan érzékelhető volt. És ezt nem lehet csak az áfa legfelső kulcsának növekedésével magyarázni.

Szabályozás sehol...
A kormány jogszabályt sem alkotott végül a saját vállalásának abszolválására. A Széll Kálmán Tervből következő időszaki elszámolásban már csak az szerepel, amit korábban is elvégeztek (hatósági ár a villamosenergia és a gázszolgáltatásban). Azaz láthatólag a kabinet bő egy éve tisztában van azzal, hogy ezen a területen nem tud többet tenni, mint, amit már korábban is elvégzett, ez pedig arra nem ad kellő jogi lehetőséget, hogy a valódi célt, a rezsiköltségek növekedését ténylegesen megállítsa.

Természetesen nem is lehetett volna reális egy ilyen célkitűzés, mivel az árak rögzítése esetén a szolgáltatás minőségén lennének kénytelenek spórolni a szolgáltatók. Ellenkező esetben a korábbi fűtési támogatási rendszer mintájára kellene kiépíteni egy új mechanizmust, amely lényegében szociális helyzettől függetlenül támogatná a lakosságot. Ennek társadalmi igazságossága és fenntarthatósága is erősen kérdéses.

Politikai értelemben tehát a Fidesz is abba a csapdába sétált bele, mint 2002-ben a szocialisták, amikor bejelentették, hogy nem lesz gázáremelés.