– Budapestre egy euróválságról szóló konferenciára érkezett. Ön hogy látja a megoldást?
– Az európai fiskális és bankunió létrehozása ma központi téma Brüsszelben, ez szükséges ahhoz, hogy az eurózóna mint gazdasági tér egyben maradjon. Hatása az eurót nem használó országokban, így Magyarországon is érezhető lesz. Az Európai Uniónak eddig közös volt a monetáris politikája, de nemzeti szintű fiskális és bankpolitikákkal. Minden bankot csak a nemzeti hatóságok felügyelnek és szabályoznak, és ha gond van, akkor a nemzeti adófizetők pénzéből mentik meg. De ha az integrált valutaunió egy részében bizalmi válság alakul ki, más országokban a felügyeletek a nagybankoknak de facto megtiltják, hogy tőkét vagy hitelt helyezzenek ki a problémás állam pénzintézeteinek, azaz lényegében az egész bankrendszer bajba kerül. Az elmúlt fél évben széttöredezett az eurózóna tőkepiaca. Ezt újra helyre kell állítani. Az eurónak csak akkor van értelme, ha egy pénzügyi övezet alakul ki. Közös bankfelügyelet kell, ez a bankunió legfontosabb eleme, és közös döntőhatóság, amely meg tudja oldani a bajba került hitelintézetek átszervezését, valamint természetesen erőforrások e bankok megmentésére.

– Mindezt a tagállamok azért nehezményezik, mert a szuverenitásuk egy részének feladásával jár.
– Az Európai Bizottság javaslatai egyértelműek. Eddig a nemzeti felügyeletek szabályozták a bankokat, ezután az Európai Központi Bank (EKB) felügyeli őket, és akár a működési engedélyüket is megvonja. Hatezer hitelintézet van az eurózónában, és az EKB bármelyiket bezárhatja. Ez a szuverenitás átadását jelenti a nemzetektől az EKB-nak.

– Említette, hogy mindez az eurót nem használó tagállamokat is érinti. Magyarországra hogyan hat majd?
– Minden országnak érdeke, hogy az eurózóna létrehozza a bankuniót. Ha nem teszi, a közös piac széttöredezik, és nem működik többet. A közös hatóság erősebb lesz, mint a nemzeti felügyeletek. Ha vita folyik például az osztrák és magyar bankfelügyelet között, ma egyenrangúként tárgyalhatnak. Ha az osztrákok az EKB-hez tartoznak, akkor már egyenlőtlen lesz a két fél viszonya. Jó lenne, ha az eurót bevezetni tervező országok is részt vehetnének a felügyelet munkájában. Például Lengyelország be akarja vezetni az eurót, a bankok úgyis külföldi kézben vannak, őket érdemes lenne már most is bevonni a közös felügyeletbe. Magyarországnak is érdeke lenne valamennyire részt venni a munkában, hogy már legyen tapasztalata, ha bevezetik az eurót. A probléma az, hogy a bizottság mostani javaslata ezt nagyon korlátozottan engedi meg.

– Várhatóan a jövő héten döntenek az eurózóna pénzügyminiszterei egy újabb görög mentőcsomagról. Megéri a valutaunióban tartani Görögországot?
– Görögország komoly strukturális, fiskális, versenyképességi és korrupciós problémákkal küzd, de az eurózónában kell maradnia. Ha kilép, nagy a rizikó, hogy a nemzetközi porondon azt hiszik majd: összeomlik az euróövezet. Pár héten belül Olaszország és Spanyolország is kiszáll, vagy erőteljes segélyek kellenek a megtartásukhoz. Nagy a kockázat, hogy valami félremegy – ezt nem vállaljuk. Most egyfelől fenn kell tartani a nyomást, hogy Görögország végrehajtsa a szerkezeti és költségvetési reformokat, másfelől a következő években folyamatosan külső forrásra lesz szüksége, különben nem tud az eurózónában maradni. Ha ezt akarjuk, ezért fizetnünk kell, ez a durva valóság. Többféle megoldás képzelhető el. Az egyik ötlet egy harmadik mentőcsomag, de nem valószínű, hogy a német kormány ezt elfogadja. A második: hitelekkel lehetővé tenni, hogy a görög állam visszavásárolja az államkötvényeket, amelyeket most a piaci érték 30 százalékán jegyeznek, így az adósság csökkenne. A harmadik a privatizációs programok átalakítása. A görög állam most aktívan értékesít, hogy csökkentse az államadósságot, de ehhez nem igazán van szakértelme, és eddig a piaci ár is alacsony volt. A negyedik opció direkt segély más forrásból, például a Világbanktól, az IMF-nek pedig el kellene tolnia a hitelek visszafizetési határidejét. Valószínűleg e lehetőségek kombinációja szükséges.

– Németként mit gondol, meddig tartható fenn az unióban a német dominancia?
– Németország egyedül nem tudja uralni az EU-t, és nem is kellene neki. Most a fő baj az, hogy Franciaország és Németország nem eléggé működik együtt, márpedig ez határozza meg az egész unió jövőjét.

– Hogyan látják Brüsszelből az EU-tól épp óvatosan távolodó Magyarország helyzetét?
– Egy kis országban a növekedés csak nagyobb gazdasági terekhez való integráció révén valósulhat meg. Japánból jövök épp, onnan nézve Európa nagyon kicsi. Ha egy francia miniszter Kínába látogat, ez globálisan nem számít. Nemzetközi szinten még a nagy európai játékosoknak, mint Németország és Franciaország is, kicsi a súlyuk. Globálisan egy erős EU-nak van jelentősége. Ami a jelen magyar gazdaságpolitikát illeti: az unióban sok embert irritál, és nem értik, minek vegyék a jelzéseket, aggodalommal figyelik Magyarországot. De az EU-t most lekötik az eurózóna belső problémái, így nem igazán érnek rá Magyarországgal foglalkozni.

Guntram Wolff
■ A brüsszeli bázisú független közgazdasági kutatóintézet igazgatóhelyettese, szakterülete az eurózóna gazdasága és a fiskális politika.
■ Korábban az Európai Bizottságnál és a Deutsche Bundesbanknál dolgozott, az IMF tanácsadója volt.
■ A Bonni Egyetemen szerzett PhD-fokozatot.
■ 38 éves, nős, egy fia van, szabadidejében kerékpározik és klasszikus zenét hallgat.