Elképesztő viszonyok: ilyen áron készülnek a divatos mobilok?

Pokoli munkássorsok a Mennyei Birodalomban
Benda László
2012-11-08 06:28
Egymást érik a botrányok a legmenőbb elektronikai termékek legnagyobb bérgyártójánál, a tajvani Foxconn-nál. A kiváltó ok, a dolgozókra nehezedő nyomás ezekben a hetekben tovább nő, hiszen dübörög a karácsony előtti termelési csúcsszezon.

Felvételben reménykedôk a Foxconn sencseni telephelye elôtt. Az utánpótlás biztosított

Ritka kivételként elismerte hibáját a Foxconn tajvani elektronikai bérgyártó október közepén, és bocsánatot kért, amiért egyik kínai üzemében 14 éves gyerekeket dolgoztatott. A kommunikációs stábnak volt alkalma az utóbbi években, hogy beletanuljon a krízishelyzetek kezelésébe az egymást követő botrányok során. A legnagyobb visszhangot az váltotta ki, amikor öngyilkossági hullám söpört végig az angolul hivatalosan Hon Hai Precision Industrynak nevezett, világszerte összesen 1,2 millió embert foglalkoztató cég telephelyein.

ZUHANÁS A MÉLYBE
Ez azért keltett különösen nagy feltűnést a fejlett világban, mert a megakonszern milliónyi munkása a legmenőbb high-tech cégek beszállítója. Most éppen az Apple legújabb szupertelefonja, az iPhone 5 iránt hágott oly magasra a kereslet, hogy nem győzik kielégíteni az igényeket. A dolgozók október elején a leghosszabb helyi ünnepet, az aranyhetet is a munkahelyükön töltötték, napi 12 órás műszakban, háromszoros túlóradíjért. A tavaly közel 103 milliárd dollár árbevételt és 2,6 milliárdos adózott profitot elérő Foxconn üzemeiben ez a munkarend, és ebből származnak a problémák is.

Lássuk a hétköznapokat. Alig múlt hét óra, a reggeli műszak jó fél óra múlva kezdődik. Áradnak a Hongkonggal szomszédos sencseni telephely dolgozói a szürke egyenruhás őrök mellett a főkapuhoz. Rányomják igazolványukat az elektronikus beléptető rendszerre, zöld jelzés, irány a tervtúlteljesítés mai frontszakasza. Csak ezen a dél-kínai Foxconn-gyártelepen jó 300 ezren dolgoznak. Pár utcával odébb ugyanezen cég egy másik leányvállalatánál további 120 ezer kollégájuk vár bebocsáttatásra. Digitális kultusztermékeket állítanak elő olyan elektronikai megavállalatoknak, mint az Apple, a Nintendo, a Hewlett-Packard vagy a Dell – az iPhone-októl a notebookokig. A dolgozók egy része az egészségét áldozza föl a siker oltárán, az alapító-tulajdonos Terry Gou gyarapodásáért (róla részletesen a keretes cikkben olvashat).

A betanított Csen 18 évesen lett ennek a gépezetnek az egyik számozott fogaskereke. Merthogy itt minden a gyáripar szigorú és számszerűsített rendjét tükrözi: számokat viselnek az épületek, a gépek, a tartozékok, a késztermékek, de maguk a dolgozók is. Mindezért havi 1940 jüan (körülbelül 65 ezer forint) dukál. Csen a messzi Honan tartományból érkezett, hogy napi 12 órán át, futószalagon műanyag bizgentyűket biggyesszen egy gépbe, amely az Apple szerkezetek dobozait köpi ki a szalag végén. Munka után villámgyorsan álomra hajtja a fejét a gyár sok lakóházának egyikében, kilenc szobatársával együtt.

Így történt mindez 2010 januárjának egyik reggeléig. Aznap Csen nem munkába indult. Hamarost holtan találták lakóépületük tövében, épp akkor, amikor a hamburgi Der Spiegel tudósítója is ott járt. A hivatalos indoklás tömör volt: zuhanás a mélybe. Hasonló nyilatkozat számolt be abban az évben tucatnyi kollégája sorsáról. Ketten súlyos sérülésekkel túlélték a nagy ugrást.

Az idén is folytatódtak a hasonló események. Januárban a délkelet-kínai Vuhan Foxconn-üzemében egész tiltakozó csoport vonult a tetőre és fenyegetőzött tömeges öngyilkossággal. Hosszú alku után tettek csak le tervükről. Többen elfogadták a vezetés javaslatát: felmondanak plusz egyhavi bér fejében. Júniusban a szecsuani gyáróriás 18. emeletéről zuhant le egy dolgozó.

Diákok tiltakoznak a Foxconn-nál uralkodó munkakörülmények ellen. A botrányok nem rontják az üzletmenetet

KÖZELHARC
Szeptemberben másfajta konfliktuskezelésről érkeztek hírek: a Foxconn tajjüani gyára kényszerült rövid bezárásra, miután 2000 munkása tusakodásba keveredett előbb a rendészekkel, majd a kirendelt rendőrökkel. Több mint 40 ember kórházban végezte. Állítólag a pihenőidőből próbálták erőnek erejével visszaterelni az alkalmazottakat. A 79 ezer dolgozó hamarosan folytatta a munkát. Október elején megint előfordult egy kisebb munkahelyi csetepaté. Fölröppent a hír, hogy a Foxconn csengcsoui gyárában 3-4000 munkás sztrájkba lépett. A cég szóvivője utóbb csupán két rövid munkaügyi vitát említett. Ám a hivatalos kínai Hszinhua hírügynökség egy helyi kormányzati szóvivőre hivatkozva megerősítette, miszerint vagy száz minőségi ellenőr leállt, legalább egy órára. A hír szerint a felügyelők – nem saját akaratukból hozott – túlzott gyártási igényein a munkások fölháborodtak, néhányukat megverték. A sértettek letették a lantot. Helyi információk szerint a renitens alkalmazottakat megfenyegették, hogy amennyiben nem veszik föl a munkát, utcára teszik őket. Láss csodát, a rend hamarosan helyreállt.

A sencseni gigaüzemben az öngyilkossági hullám nyomán megígérték, hogy kibővítik a dolgozók pszichológiai felmérését és ellátását. Emellett a vállalat bejelentette, hogy csökkenti a túlórák számát, és 16–25 százalékkal emeli a fizetéseket. Utóbbiak így – túlórák nélkül – már megközelíthetik a 80 ezer forintnak megfelelő összeget. Tüneti kezelésként mindenesetre hálót is felszereltek az épületek tetejére.

Noha a cégnek saját táncegyüttese, iskolája, sportlétesítményei vannak, ez mit sem változtat azon, hogy az itt dolgozók szinte teljes életüket a gyár területén belül töltik, miközben az utcákon legfeljebb kettesével sétálhatnak egymás mellett. A gyárépületek szürke kockái igencsak hasonlítanak egymásra, odabent minden a korai iparosodás korszerűen is keserű gépezetét idézi. A fehér egyenruhában dolgozó férfiak és nők munka közben nem társaloghatnak egymással – ez még céges igazolványuk hátlapján is szigorú felhívásként szerepel.

A sencseni gyárban csak a gépek zümmögése hallatszik, nyolc futószalagon nyolcféle világmárkának gyártanak. A menedzserek és szalagfelvigyázók fáradhatatlanul arra buzdítják a felvigyázottakat, hogy még pontosabban termeljenek. Erre figyelmeztetnek a lépcsőházakban kitett intő feliratok is, például: Az ördög a részletekben rejtezik, vagy A nagy lehetőség arra vár, aki felkészült erre. Úgy hírlik, a lelkesítő jelszavakat maga a góré, Terry Gou kezdeményezte.

SZŐRSZÁLHASOGATÓ PRECIZITÁS
A Foxconn szakigazgatói tévéstúdiókra emlékeztető monitorfal előtt figyelik azt is, amint szakácsok ármádiája készíti a kantin kínálatát. Természetesen fehér egyenruhában, gumicsizmában. Ha bárki csak egy pillanatra is félrelép a termelői sorból, szigorú büntetést kap. A Tajvanról érkezett menedzserek emeletenként csaknem 1000 ember munkáját ellenőrzik szőrszálhasogató precizitással. Legutóbb éppen itt kezdődött a baj. A minőségellenőrök olyan követelményeket állítottak (a 0,02 milliméteres hibahatártól a védődobozok karcolásának kiküszöböléséig), amelyek ellen a futószalagok mellett robotolók futólag ütlegeléssel válaszoltak. Aztán egy varázsütésre folytatták a munkát. Aznap az Apple részvényei 2,1 százaléknyit estek. A ma már 18 országban, Tajvanon és a szárazföldi Kínán kívül többek közt Brazíliában, Mexikóban, Vietnamban és csekélyebb mértékben Magyarországon is dolgoztató Gou igyekszik követni a világgazdaság változásait. A Kínában növekvő bérek miatt a Foxconn ravaszdi főnöke nemrég Indonéziára vetette tekintetét, ahol a kínaival is vetekedő mértékű üzemhálózatot hozhatna létre, persze a helyi foglalkoztatási gondokat enyhítendő.

Öreg Kou, az örökifjú
A Hon Hai Precision Industry tajvani óriáscég alapítója, a 62 éves Terry Gou – kínai nevén Kou Taj-ming – az 1949-ben Mao elől Sanhszi tartományból elmenekült család már Tajpejben született fia. Birodalmának zászlóshajója a Foxconn. Az amerikai Forbes magazin legutóbbi listáján 3,3 milliárd dollárral ő vezeti a szigetország leggazdagabb embereinek sorát. A karizmatikus, de a sajtó elől jobbára bujkáló mágnást a dolgozók egyszerűen Lao Kounak, vagyis Öreg Kounak titulálják. Az akkor még ifjonti vállalkozó 38 évvel ezelőtt mert nagyot álmodni. Kezdetben egyetlen gyárat hívott életre, amely távirányítókat készített fekete-fehér tévémasinákhoz. Az alaptőke jó részét, 7500 dollárt kölcsön kellett kérnie – az anyósától. Később számítógépek számára készített csatlakozóegységeket, majd jött a high-tech bedolgozás. 1988-ban nyitotta meg első kínai népköztársaságbeli gyárát, amely az ottani olcsó munkabérekből kívánt profitálni. Gou terve bejött. Ma már több mint egymillió robotosa dolgozik – csak Kínában. A szupermágnást olykor a vadkapitalizmus tipikus munkásnyúzójaként állítják be, mások nemes munkaadó géniuszként írják le. A milliárdos mindenesetre olykor meglehetősen nagyvonalúan nyilatkozik alkalmazottjairól. A tavalyi évzáró partit a tajpeji állatkertben tartotta. A munkasikereket sorjázó ünnepségen nem mulasztotta el, hogy gratuláljon az ottani állatgondozók fáradságos munkájához. Igaz, hozzátette, hogy saját emberei is egyfajta állatok, márpedig neki 1,2 millió emberről kell gondoskodnia, és ez nem kevés fejtörést okoz számára. Emiatt utóbb magyarázkodásra kényszerült. Ugyanakkor mélyen elgondolkodott azon, hogy a munkafolyamatok további gépesítése – robotok beiktatása – sokban elősegíthetné tervei hiánytalan megvalósítását.
Terry Gou alapító. Anyósától kért kölcsön