Gergely Tamás ügyvédnek tériszonya van, amióta fiatalkorában Franciaországban vállalt munkát, és egy vasúti felüljáró építésében kellett segédkeznie, egy kötélen lógva, magasan a pálya felett. Így nagy kihívás számára a kedvenc sportja, a síelés, mert a magasban futó sífelvonókra is fel kell merészkednie. „Ilyenkor szoktam agyalással elütni az időt, ekkor villannak be az ötletek” – meséli. Egy ilyen alkalommal született meg a fejében a kézben hordozható, amolyan fordított hajszárítóra emlékeztető füstelszívó gondolata. Közel egy éve meg is bízta a kivitelezéssel a gépészmérnök végzettségű, tanárként dolgozó ismerősét, Gulyás Józsefet, aki később üzlettársa lett. A két újító egyébként akkor találkozott először, amikor Gulyás József egy másik találmányának kapcsán szabadalmi ügyben kért jogi tanácsot.

Közös elképzelésük egy füstmentes légernyő (lásd kis képünkön), a kézi készülék továbbfejlesztett változata. Ez egy olyan szerkezet, amely szinte észrevétlenül működhet például egy étteremben, szállodában, konferenciateremben, repülőtéren vagy plázában, a dohányzásra kijelölt helyen. A modern, napernyőre emlékeztető szerkezet légfüggönnyel akadályozza meg a füst kijutását, az ernyőbe szerelt filterek a káros füstöt magukba szívják.

Bár pillanatnyilag Magyarországon nyilvános helyeken nem lehet efféle szerkezeteket telepíteni, a teljes dohányzástiltást megelőzően még nálunk is jellemző volt, hogy egyes cégeknél, intézményeknél 3-3,5 millió forintért értékesítettek felállítható kabinokat. Bizonyos országokban ez a mai napig jó üzlet, Hollandiában például reptereken teszik lehetővé ilyen módon a dohányzást. Ám a telefonfülkénél alig nagyobb kalitkáknak nemcsak borsos áruk van, de látványosan diszkriminálják is a dohányosokat. A füstmentes légernyő ezzel szemben nem falakkal, hanem az említett, egyes modern épületek, bevásárlóközpontok bejáratában már alkalmazott légfüggönnyel izolál 360 fokos szögben, azaz kívülről semmi sem választja el környezetüktől a dohányosokat.

A szerkezet működését áramlástani numerikus szimuláció igazolta. Nagy előnye az, hogy nem kell az épületből a külső térbe elvezetni a levegőt, mert magában tartja a káros anyagokat, így csak a szűrőket kell bizonyos időközönként cserélni, karbantartani. Mind a kézi készülék, mind a légernyő ideiglenes szabadalmi oltalom alatt áll, előbbinek működő prototípusa is van. A feltalálópáros most tőkebefektetőkkel, üzleti angyalokkal tárgyal, mintegy 50 millió forint tőkét keres ahhoz, hogy a légernyő prototípusát is kifejlessze, beüzemelje és az értékesítési csatornákat kialakítsa. „Csak Kínában több mint 600 millió aktív dohányos van, így hatalmas világpiaci lehetőségeket látunk” – mondja Gergely Tamás. Gulyás József pedig a kézi készülék előnyeit ecseteli, magánirodákban, családi-baráti összejöveteleken, vagy ha gyermek van a családban, torony- vagy panelházban lakik és nincs erkély sem, akkor az otthonokban is nagyon jó szolgálatot tehetne a készülék a passzív dohányzás káros hatásainak megszüntetésével – mondja.



Múlt és jövő
-
Mennyi a találmány kifejlesztésének eddigi költsége?
-Kettőnk egyéves munkája, valamint az egyetemi áramlástani és egyéb tesztekbe ölt százezrek, valamint a szabadalmi eljárásra fordított milliós nagyságrendű összeg.
-Hová szeretnének eljutni 3-5 éven belül?
-Szeretnénk nagy mennyiségben gyártani a légernyőt és a kézi készüléket is Magyarországon, esetleg Kínában, valamint értékesíteni a találmány jogait Ázsiában. Európára a tervek szerint megtartanánk a jogokat és a szervizelésből származó üzletet.