A pénteki hévízi díjkiosztó gálát megelőző sajtótájékoztatón Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese elmondta: mindkét fődíjas település fontos helyet tölt be a nemzetközi idegenforgalomban, amely 2020-ra a világ első számú gazdasági ágazatává válhat.

Hangsúlyozta, hogy egy-egy település képe a vendégek közérzetét, benyomásait jelentősen befolyásolja, de ugyancsak fontosnak tartják a környezetüket is ápoló vendéglátóhelyek elismerését, számukra idén is kiosztották kilenc régióban a Rozmaring-díjat.

298 pályázó
Prutkay János, a Virágos Magyarországért szervezőbizottságának elnöke arról beszélt, hogy a sorrendben 19. versenyre 298 település jelentkezett, a legtöbb, szám szerint 37 Baranyából. A jelentkezők közül csaknem 120-at díjaztak. A települések értékelésében három fő szempontot vettek figyelembe: a zöldfelületek, növénytársítások gondozottságát és harmóniáját, a közösségek, civilek, vállalkozások részvételét a településszépítésben, valamint az általános településképet, vagyis a tisztaságot, a meghatározó épületek és a környezet rendezettségét. Kunczené Fellegi Katalin, a Virágos Magyarországért verseny fővédnöke arról beszélt, hogy az Európai Virágos Városok és Falvak (Entente Florale Europe) versenyben 12 nemzet vesz részt, s a versengésben 1990 óta jelen lévő Magyarországot a következő évben is a két mostani fődíjas képviseli majd.

Papp Gábor, a fődíjas város, Hévíz polgármestere úgy fogalmazott, hogy az itt élő szakembereken, intézményvezetőkön kívül a város lakossága, az ide látogató hazai és külföldi vendégek is hozzájárulnak a sikerhez, hiszen valamilyen szinten, akár csak kritika vagy javaslat formájában is, de mindannyian "építik" a városképet. Ambrus Tibor, Csopak polgármestere arról tett említést, hogy a szőlész-borász település megújítása nem kevés konfliktussal is járt, de jelentős lépésnek értékelte, hogy az országban egyedüliként helyi védelem alá helyezték a szőlőültetvényeket és szigorú borkódexet hoztak létre, három éve pedig teljes közterület-rehabilitációs programot kezdtek.

A sajtótájékoztató követő díjátadó gálán Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége adta át a kormányfő különdíjait Eger és Hidvégardó vezetőinek. Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága Kaposvárt és Újszilvást jutalmazta, az Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság pedig Sátoraljaújhely önkormányzatát ismerte el. Először nyújtott át díjat a Sport és Turizmus Bizottság, amely Szarvast és Szennát ítélte kiemelésre méltónak. A Belügyminisztérium Sárospatak, Fenyőfő, Zalaegerszeg, Hercegkút, Székesfehérvár és Zalaszentgyörgy települési vezetőinek adott át díjakat, személyi elismerésben pedig Molnár Mihálynét, Százhalombatta aljegyzőjét részesítette.

Kőbányán a legszebb utca
A Vidékfejlesztési Minisztérium Cigánd és Rigács önkormányzatát díjazta, az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig Gyula városát ismerte el kulturális díjjal. A Magyar Turizmus Zrt. díjait Győrnek és Alcsútdoboznak ítélték, Budapest főváros díját az V. kerület, Belváros-Lipótváros érdemelte ki. A Magyarország legszebb főtere elismerést Gödöllő városa nyerte el, a Budapest legszebb főutcája címet a X. kerület, Kőbánya érdemelte ki. A Virágos Magyarországért szervezőbizottságának Arany Rózsa-díját az évek óta kiemelkedő környezetszépítésért Nagykőrös, Nyíregyháza, Makó, Paloznak, Varsány, Harkány és Mosonmagyaróvár vezetői vehették át Hévízen.