Az üzemanyagárak egyhavi 2 százalékos csökkenése és bázishatás áll a szeptemberi 6,6 százalékos 12 havi infláció októberre 6,0 százalékra történt lassulása mögött - mondta Minary Borbála, a KSH osztályvezetője. Hozzátette: a múlt év októberében a háztartási energia és az üzemanyagárak emelkedése miatt 0,7 százalékkal nőtt az egyhavi infláció, az üzemanyagárak például 2,7 százalékkal nőttek. Londoni elemzők 6,1-6,3 százalékos inflációt vártak.

Az idén az első tíz hónapban átlagosan 5,8 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. A maginfláció szezonálisan kiigazított mértéke a szeptemberi 5,3 százalékról 5,1 százalékra lassult éves összevetésben, egy hónap alatt a mutató 0,1 százalékos növekedést jelez. A változatlan adótartalmú árindex 3,5 százalék a tisztítatlan 6,0 százalékkal szemben. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított 12 havi áremelkedés 6,2 százalék volt, egy hónap alatt 0,4 százalékkal emelkedett.

A KSH közlése szerint egy év alatt az élelmiszerek, a szeszes italok, a dohányáruk és az egyéb cikkek, köztük az üzemanyagok az átlagnál jobban drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkek ára mérséklődött. Az élelmiszerek ára 12 hónap alatt 7,6 százalékkal nőtt. Ezen belül a tojás 33,5, a sertészsiradék 20,5 százalékkal drágult, az idényáras élelmiszerek 19,3 százalékos, a sertéshús 15,7, a csokoládé és a kakaó 12,9 százalékos áremelkedését mérte a KSH. A sertéshús 15,7, a marhahús 13,6, a baromfi 9,9 százalékkal drágult egy év alatt. A burgonyáért 28,6, a friss zöldségekért 21,8, a friss gyümölcsökért 13,5 százalékkal kell többet fizetni.

A szeszes italok 6,6, a dohányáruk 12 hónap alatt 27,7 százalékkal drágultak, az üzemanyagok 10,4 százalékkal. Az átlagnál kisebb mértékben, 5,0 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a palackos gáz 11,6, a vezetékes gáz 4,2 százalékkal.

A szolgáltatások 12 havi áremelkedése 4,2 százalék volt, ezen belül a szemétszállítás 8,0, a csatornadíj 5,2, a vízdíj 5,0 százalékkal drágult. A postai szolgáltatások 12,4, a telefon és az internet 6,7 százalékkal került többe, mint tavaly októberben.

A ruházkodási cikkeknél mérsékelt, 1,7 százalékos áremelkedés történt, míg a tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan 1,2 százalékkal csökkent egy év alatt.

Az egyhavi inflációs statisztika 0,1 százalékos emelkedést mutat. Szeptemberről októberre az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal nőtt, ugyanakkor az idényáras élelmiszereknél (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 0,9 százalékos árcsökkenés történt. A már említett 2,0 százalékos üzemanyag árcsökkenés mellett a szolgáltatásokért (üdülés, repülőjegy) is 0,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni októberben a szeptemberihez képest.

Nem találtak a londoni elemzők

Az MTI előzetes felmérésébe bevont nagy citybeli házak felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai megjósolták a várható csökkenést, de a legderűlátóbb előrejelzés is 6,1 százalékos éves inflációt valószínűsített októberre. A keddi adatismertetés utáni értékelésükben a 4cast - az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző csoport - szakértői annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az októberi inflációs számok tanúsága szerint az élelmiszerek nyári ársokkja a korábban gondoltnál "kevésbé markáns" hatást gyakorol a magyarországi fogyasztói árakra. A ház elemzői szerint nem kizárható, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) stábja ennek nyomán lefelé módosítja rövid távú inflációs előrejelzését.

A 4cast elemzői egyértelműen kellemes meglepetésnek minősítették az élelmiszerárak alakulását. Véleményük szerint ennek az összetevőnek a szorosabb vizsgálata megmutatja, hogy bár folytatódik a búza és a kukorica nyári globális terménypiaci áremelkedéseinek átszűrődése a magyar fogyasztói árakba, de nem sokkoló ütemben. A 4cast közgazdászainak saját számításai szerint az élelmiszerárak a teljes kosárra számolt múlt havi magyarországi infláció és az ennél magasabb előzetes piaci várakozás különbségéből legalább 0,1-0,2 százalékpontnyit megmagyaráznak. A cég elemzői szerint az új inflációs adatsor várhatóan nem módosítja az MNB kamatkilátásait. A 4cast szakértői azzal számolnak, hogy - esetleg egy decemberi szünet beiktatásával - folytatódik az enyhítési ciklus, valószínűleg továbbra is szoros többségű monetáris tanácsi szavazásokkal.

A City egyik legnagyobb globális befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzőinek keddi értékelése szerint az októberi inflációs adatok megerősítik a ház azon véleményét, hogy a magyarországi infláció már tetőzött. A Barclays elemzőinek számításai szerint a közvetett adók hatásaitól megszűrt éves inflációs ráta jelenleg 3,5 százalék körüli, a maginfláció pedig 2,5 százalék környékén jár, vagyis az így számolt inflációs ütem meglehetősen közel van az MNB 3 százalékos céljához. A cég londoni szakértői szerint ennek nyomán valószínű, hogy a jegybanki kamatcsökkentési ciklus a jelenlegi ütemben folytatódik egészen márciusig, amikor e prognózis alapján 5 százalékra csökken az MNB alapkamata.

A Barclays elemzői szerint ugyanakkor a fő kockázatot a további monetáris enyhítési kilátásokra az jelentené, ha a forint eladási nyomás alá kerülne. A cég szerint egy ilyen fejlemény legvalószínűbb oka a globális piaci fejleményekből eredő esetleges kockázatkerülési hangulat kialakulása lenne, de a Barclays elemzői ezzel kapcsolatban kiemelték azt is, hogy nincs előrelépés az IMF/EU-megállapodás ügyében. A ház londoni szakértői azonban hangsúlyozták, hogy a hazai piacon kibocsátott kormánykötvények bőséges külföldi kereslete lehetővé tette az IMF-fel szembeni jelentős idei magyar törlesztési kötelezettségek finanszírozását Magyarország globális kötvénypiaci megjelenése nélkül is.

Az élelmiszerárak továbbra is felfelé húzzák az árszintet

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a szeptemberi 6,6 százalékos inflációs adat kiugró érték volt, amely után októberben az árindex visszatért az augusztusi, szintén 6,0 százalékos szintre. Várakozása szerint az év hátralévő részében is ezen a szinten maradhat a pénzromlás. Az elemző kifejtette, az üzemanyagok ára most viszonylag alacsony, így az kedvező lehet a novemberi inflációs adatra, de véleménye szerint ez nem marad így tartósan, középtávon az üzemanyagok drágulására kell felkészülni.

Emellett az élelmiszerárak emelkedése a következő fél évben is jellemző maradhat, mindezek pedig kedvezőtlenül hatnak az inflációra. Jövőre is magasan tarthatják az inflációt az elemző szerint a különböző hatósági intézkedések, adóemelések, a közlekedési, közszolgáltatási díjak emelkedése. Hozzátette, hogy a gazdasági szereplők is emelhetik a termékek, szolgáltatások árát, esetleg a béreket a jövő év elején, és a tervezésnél várhatóan a jelenlegi 6 százalék körüli inflációhoz igazítják az áremeléseket. Ily módon a magas inflációs várakozások is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az infláció viszonylag magasan, 5 százalék körüli értéken maradjon jövőre is - mondta Török Zoltán.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a várakozásoknál alacsonyabb októberi inflációs rátát részben az élelmiszerárak emelkedésének vártnál kisebb gyorsulása okozta, részben pedig az, hogy már októberben megjelent az üzemanyagárak zuhanása, ami a következő hónapban is folytatódott. Eközben - tükrözve a forint stabilizálódását és a változatlanul igen gyenge belső keresletet - a vártnál nagyobb mértékben csökkentek a tartós fogyasztási cikkek, valamint a szolgáltatások árai, és a szezonalitástól elmaradó mértékben emelkedtek a ruházati cikkek árai.

Az elemző szerint az élelmiszerárak továbbra is jelentős felfelé mutató kockázatokat jelentenek, amit a mezőgazdasági termelői árak augusztusi, 18,1 százalékra ugrása is jelez. Ezzel szemben az üzemanyagárak jelentősen estek novemberben, miközben novemberben kiesik a bázisból a gázolaj jövedéki adójának tavalyi emelése is. Mindezek alapján a TakarékBank elemzője arra számít, hogy az infláció az év hátralevő részében visszaesik 5,7-5,8 százalékra, jövőre pedig tovább mérséklődik. Januárban és februárban kiesik az idei áfaemelés hatása, a jövő év második felében pedig feltehetően az idei élelmiszerár-robbanás hatása is kiesik a bázisból, így az infláció 2013 első felében 4,5-5 százalék között alakulhat, a második félévben pedig tovább enyhülhet.

Az átlagos infláció az idén 5,8 százalék, jövőre 4,5 százalék lehet a TakarékBank várakozása szerint. Mivel az inflációt külső ársokkok okozzák, amit a monetáris politika érdemben nem tud befolyásolni, a belső kereslet pedig középtávon is gyenge marad, ezért arra lehet számítani, hogy miután az ársokkok kikerülnek a bázisból, az inflációs cél elérhetővé válik. Ez azonban 2014 első fele előtt nem várható. Ezért, amennyiben a monetáris tanács arra számít, hogy a 2014-es inflációs célok nincsenek veszélyben, a kamatcsökkentési sorozat folytatódhat, mivel a kockázati megítélés jelentősen javult a nyár közepe óta - fejtette ki Suppan Gergely.