Az illeték nem megfelelő, a többi uniós tagállamtól eltérő módon, mértékben és időben történő bevezetése számos veszélyt rejt magában mind a magyar tőkepiac jövőjére, mind a nemzetgazdaság belső finanszírozási képességére nézve - hívják fel a figyelmet a szervezetek az MTI-hez kedden eljuttatott közleményükben.A BÉT és a BSZSZ egyeztetéseket kezdeményez a kormánnyal, és kész minden segítséget megadni a döntéshozók számára egy olyan javaslat kidolgozásában, ami előmozdítja az alapvető államháztartási célok teljesülését, ugyanakkor megőrzi a magyar tőkepiac versenyképességét is.

A közlemény emlékeztet, hogy az Európai Bizottság javaslata a pénzügyi tranzakciós illeték közös rendszeréről jelenleg még csak egyeztetési fázisban van, ezért sem annak végleges szerkezete, sem hatálybalépésének pontos részletei nem ismertek, ráadásul a bevezetés tervét több uniós állam ellenzi.

A bizottság hatástanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy a tőkepiaci tranzakciók esetében tervezett tranzakciós illeték csak az unió más tagállamaival összhangban vezethető be. Ellenkező esetben ugyanis a szigorúbb szabályozást alkalmazó tagállamokból átterelődne az értékpapír-kereskedés és a befektetési szolgáltatások jelentős része a tranzakciós illetéket nem alkalmazó országokba.Magyarországon a tervek szerint 2014. január 1-jétől a tranzakciós illeték kiterjed az értékpapír-ügyletekre is. Mértéke a derivatív ügyleteknél 0,01 százalék, minden más ügyletnél pedig 0,1 százalék.

A tőzsde és a befektetési szolgáltatók álláspontja szerint az adó "diszkriminatív" bevezetésével a magyar tőkepiac marginalizálódhat, aminek következtében az egész magyar gazdaság tőkevonzó képessége és a nemzetgazdaság belső pénzügyi ereje is megrendülhet. Mindezek következtében a megcélzott költségvetési bevételek sem teljesülnek.