Nyomozást kezdett a Rác fürdő felújítása kapcsán, november elején a Fővárosi Főügyészség, miután október 10-én ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés miatt feljelentést tett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi). A több mint tíz éve tartó ügy immár új kérdéseket vet fel. Vajon kik azok az üzletemberek, akikkel Rác Nosztalgia Kft. néven 2001-ben közös projektcéget alapított fürdőüzemeltető vállalatán, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt.-n keresztül a főváros, mindössze 25 százalékos tulajdont tartva meg magának? Mi kell ahhoz, hogy ez a 3 millió forinttal alapított, szép nevű kft. hozzájusson egy műemlék fürdőépülethez és értékes földterülethez a budai Vár tövében, és engedélyt kapjon arra, hogy a felújításon túl szállodát építsen?

Mi kell ahhoz, hogy ez a kft. több mint 6 milliárd forint bankhitelt is kapjon olyan feltétellel, hogy a konkrét, pénzzé tehető hitelfedezet mindössze 720 ezer forint? A válasz triviális: nagyon erős politikai hátszél biztosan kell. És kell egy főként politika vezérelte, a mindenkori kormány gazdaságpolitikájának kiszolgálására alapított állami pénzintézet, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), amely a gazdaságélénkítő programhiteleken kívül olykor egyedi vezetői döntés alapján is hitelez.

MÁSODIK ÉVE ÜRESEN ÁLL
„A bankban szokásos kockázati értékeléseket figyelembe véve, a banki életben elfogadható feltételekkel” hitelezte meg a 2005-ös szerződésben a Rác fürdő beruházását az MFB, mert Budapest főváros közokiratban vállalta, hogy ha a projekt elkészül – azaz a fürdő megújul, és mellette felépül a négycsillagos termálszálló –, akkor bejegyezteti rá a jelzálogot – tudatta a Figyelővel Nyiri János. A bank szóvivője azt is hozzátette: az is fontos kérdés, vajon a fölvett hitellel arányos érték épült-e meg. A Kehi tavaly óta tartó, október 10-én feljelentéssel zárult vizsgálatának eredménye viszont az volt, hogy a szerződéskötéskor az MFB megszegte a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról, valamint a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvények előírását, miszerint a hitelező banknak meg kell győződnie a fedezetek értékéről és értékesíthetőségéről.

Archív kép 1965-bôl. Akkor eredményesebb volt a felújítás

Márpedig a hitelkihelyezés és a használatbavételi engedély kiadása között eltelt időszakban a bank számára mindössze 720 ezer forint volt az értékesíthető fedezet. Történt ez annak ellenére, hogy a hitelkihelyezést véleményező banki szervezeti egységek további fedezetek létrehozását kérték, hiába. A Rác fürdő korhű felújítása elkészült (homlokzatán a régies Rácz fürdő felirattal), begyűjtött több építészeti díjat, de a hozzáépült ötcsillagos szállodával együtt azért áll üresen immár második éve, mert nem kap használatbavételi engedélyt a fővárostól.

Az MFB sem tudja bejegyezni rá a jelzálogot, mert az Erzsébet híd budai feljárója mellett elhelyezkedő épület nincs bejegyezve a földhivatali tulajdoni lapra. Ahhoz ugyanis az kellene, hogy a főváros teljesítse a szerződésben vállalt kötelezettségét, átengedje a BGYH Zrt. tulajdonában maradó terület földhasználati jogát a Rác Nosztalgia Kft.-nek, és hozzájáruljon az épületre vonatkozó jelzálog bejegyzéséhez. A főváros a kormány- és főpolgármester-váltás óta ezt kategorikusan megtagadja.

A főváros álláspontját György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes képviseli, aki már 2009-ben azt javasolta a közgyűlésnek, hogy a Rác Nosztalgia Kft.-ben a tulajdoni arányt módosítsák 75-25 százalékra, de immár fordított felállásban, a köztulajdon megerősítésével. Álláspontja szerint a korábbi városvezetés két, összesen 1,2 milliárd forint értékű telken engedélyezte az építkezést, és ha az eredeti szerződés szerint ingyen átengedi a földhasználati jogot, és belemegy az új épületnek a kft.-be apportálásába, azzal a 2011-ben 7,6 milliárd forintra értékelt ingatlanegyüttes 75 százaléka magántulajdonba kerül. Ez annál is furcsább lenne, mivel a befektető 7 milliárd forint állami kezességvállalású hitelből és 750 millió forint Széchenyi-tervi támogatásból, nem pedig saját tőkéből építkezett.

A bankhitel fedezete az eredeti szerződés szerint az üzemeltetésből származó bevétel lenne. Csakhogy György István szerint ahhoz hiányzik egy üzletileg elfogadható terv, amely garanciát nyújt arra, hogy a bevételből ki lehet fizetni a kötelezettségeket. Márpedig bármekkora veszteség elfogadhatatlan a súlyos finanszírozási problémákkal küzdő fővárosnak. Így eddig nem akadt a főváros számára elfogadható üzemeltető. (A Rác Nosztalgia Kft.-ben a tagi szerződés rögzíti, hogy minden döntést 80 százalékos szavazati aránnyal kell hozni, hiába van tehát 75 százalékos többségi tulajdona a magánbefektetőknek, a főváros egyetértése nélkül mozdulni sem tudnak.) Mivel azonban nem üzemel, semmiféle bevételt nem termel az immár Rácz Hotel & Thermal Spa névre hallgató fantomszálloda.



A Rác Nosztalgia 2011 óta nem törleszti a bankhitelt, nincs bevétele, ráadásul 30 alvállalkozónak tartozik, a Figyelő információja szerint immár összesen mintegy 500 millió forinttal. A nyáron az MFB felmondta a hitelmegállapodást, lehetővé téve, hogy a Rác Nosztalgia Kft. csődvédelmet kérjen. Szeptember 28-án a bíróság megindította a csődeljárást, de október 3-a óta csődeljárás folyik a magántulajdonosokat tömörítő Rác Beruházó Kft.-vel szemben is – ezzel mindkét cég három hónapnyi haladékot kapott arra, hogy a tartozásait kifizesse.

LESZ-E CSŐDEGYEZSÉG?
György István a főváros nevében most olyan csődegyezséget ajánl, amely a valós hozzájárulást tükrözi. Az MFB a hitel egy részének tőkésítésével, a főváros pedig a telek és az épület tulajdonrészének fejében 45-45 százalék tulajdonhoz jutna, a fennmaradó 10 százalék a magánbefektetőé lenne (a jelenlegi 75 százalék helyett). Ha nem sikerül megállapodni, következik a felszámolás, amikor már csak a vagyonelemek elárverezésének bevételéből lehet a követeléseket kielégíteni. A bejegyzett földhasználati jog nélkül azonban György István szerint a valós érték töredékéért, 1,5-2 milliárdért megszerezheti a szállodát a fürdővel együtt egy ügyes befektető. „Ennyit maga a főváros is fizetne érte” – állítja a főpolgármester-helyettes, aki bár bízik a csődegyezségben, a Figyelőnek nyomatékosította: ő mindenképpen szorgalmazza, hogy az önkormányzat is elinduljon a liciten.

A jelek szerint minden probléma oka az a konstrukció, amelyben a főváros 2001-ben megállapodott az akkori magánbefektetőkkel, akiket Bornemissza Miklós képviselt. Ő afféle kijáró ember volt, akinek a háttérben meghúzódó megbízói maga mögött tudták a Magyar Fejlesztési Bank támogatását, amelynek akkor Baranyay László volt az elnök-vezérigazgatója. Ő a 2010-es kormányváltás óta ismét az MFB első számú vezetője. (2002 és 2010 között Baranyay az OTP alkalmazásában Csányi Sándor tanácsadójaként tevékenykedett.) Baranyay mellett dolgozott 2002-ig az MFB-ben Németh Lászlóné, aki 2010-ben a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyetteseként tért vissza, s a Figyelő birtokába került dokumentumok szerint a Rác fürdő-beruházásról részben ő tárgyalt a fővárossal az MFB nevében (Megnyithat a Rácz fürdő – Figyelő, 2011/40. szám). Mindaddig, míg 2011 végén a távozó Fellegi Tamás fejlesztési miniszter utódjaként lett a kormány tagja.

A mai MFB más okból sem fogja élesen bírálni az állami bankot. A két Baranyay-időszak között, Zdeborsky György bankelnök mellett az MSZP–SZDSZ-kormányok idején társ-vezérigazgatói pozícióból Erős János irányította a bankot. (A 2002 és 2010 közötti időszak nagyobb értékű kétes hitelkihelyezéseit a táblázat mutatja.) Ő ugyanis a Figyelő több, egymástól független forrása szerint barátja Nyerges Zsoltnak, a Közgép elnökének. (Az Erős Jánossal kialakult baráti kapcsolatot a Figyelő 2010/23. lapszámában megjelent Nyerges Zsolt-portréban maga Nyerges hangsúlyozta.)

Az MFB-nek 2002–2009-ben két társ-vezérigazgatója volt – Erős János mellett Czirják Sándor –, a legtöbb hitelügyletről szóló döntés mögött formálisan valamilyen testület állt. Tévedni egyébként minden bankvezetőnek joga van egy-egy hitelkockázat megítélésében – figyelmeztetett Nyiri János szóvivő, aki azt is hangsúlyozta: az MFB nem állami költségvetési pénzből, hanem a nemzetközi tőkepiacról származó forrásból hitelez, ami azért olcsóbb a kereskedelmi banki hiteleknél, mert az állam nem vár el nyereségmaximálást az MFB-től. Közpénzt akkor kell biztosítani, ha egy bedőlt hitel miatt végül az államnak kell helytállnia. A banktörvény értelmében a szerződések, de még az azokról szóló döntések is titkosak.

De kik is a Rác Nosztalgia Kft.-t 75 százalékban birtokló Rác Beruházó Kft. tulajdonosai? A kezdetektől tulajdonosként szerepel a 2001-ben még csak 25 éves Prekuta Bálint, aki a legnagyobb ciprusi vállalat, a Közép-Európában aktív adó- és kereskedelmi jogi tanácsadó cég, az Andreas Neocleous & Co LLC magyarországi részlegének munkatársaként tevékenykedett, így sokat tudhat az offshore-lehetőségekről. Tudását a háttér-információk szerint leginkább az MSZP-hez kötődő üzleti körök hasznosították. A banki szerződéskötés idején tulajdonosként megjelenő, hasonló korú Valkó Csaba a Lánchíd utca 19.-ben működő, a budai rakpart látképét jellegzetes esti kivilágításával meghatározó klubhotel tulajdonosa. Ebbe az épületbe van bejegyezve több érdekeltségének, így a Rác Nosztalgia Kft.-nek is a székhelye. Valkó több olyan ingatlanfejlesztési projektben bukkant fel, majd adta tovább érdekeltségét, amelyben önkormányzatok voltak a partnerek, és biztosították akár eladóként, akár a projektben tulajdonostársként az értékes földtulajdont vagy műemléki ingatlant.

FELBUKKAN A SZÉCHENYI BANK
A Rác Nosztalgia Kft. ellen indult csődeljárás kezdete előtt néhány nappal, szeptember 24-én a hivatalos cégnyilvántartásban a Rác Beruházó Kft. tulajdonosai között megjelent Töröcskei István pénzintézete, a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. Igaz, csak töredéktulajdont szerzett, amikor a cég 663 millió forintos törzstőkéjét 1 millió forintos hozzájárulással megemelte. A jelképes tőkeakvizícióval tulajdonostárssá és érdekeltté avanzsáló Töröcskei, aki nemcsak banktulajdonos, de az Államadósság-kezelő Központnak is a vezetője, mint az egyik legbefolyásosabb üzletember, katalizátora lehet a főváros és az MFB közötti tárgyalásnak s egy reménybeli megállapodásnak – fejtette ki Valkó Csaba a Figyelőnek.

Lefordítva: a Rác Nosztalgia Kft.-ben 75 százalékos tulajdonrésszel rendelkező Rác Beruházó Kft. többségi tulajdonosa abban reménykedhet, hogy Töröcskei a politikai befolyásán keresztül ki tudja csikarni a fővárosból a patthelyzet feloldását, azaz a földhasználati jog szerződésben rögzített, feltétel nélküli bejegyzését a földhivatali tulajdonlapra, amelyet majd a felépítmény bejegyzése követ. Amennyiben e feltételek teljesülnek, s az MFB hozzájut a fedezethez, azaz bejegyzi a jelzálogjogot,Valkó Csaba reményei szerint a Széchenyi Bank beszáll az üzemeltetés finanszírozásába, amely mintegy félmilliárd forintot igényel. De Töröcskei mozdíthatja elő a Gellérthegyre közlekedő sikló beruházásának csírájában megfeneklett ügyét is. Kezdetben, a 2002-es megállapodás idején a Rác fürdő felújítását és termálszállodával való bővítését együtt tervezték az épületegyüttes mellől induló s a Gellérthegyre közlekedő sikló megépítésével.

A beruházás nem pusztán a fővárosi közlekedési palettát színesítő elem lett volna, hanem annak az elképzelésnek a része, miszerint a Gellérthegyről – az ott lakók nyugalmának érdekében – kitiltják a turistabuszokat. A terv pikantériája, hogy a gyalogosforgalom elől is elzárná a Citadellát, ahová kizárólag a siklóval juthatnának majd el a turisták és a látogatók. A monopolhelyzet előidézéséhez azonban szükség van a megfelelő fővárosi szabályozásra, és nem utolsósorban arra is, hogy a projektre 3 millió forintos törzstőkével létrehozott Rác Sikló Kft.-ben egymással dűlőre jussanak a tulajdonosok, a 25 százalékot birtokló fővárosi BGYH Zrt. és a 75 százalékot a kezükben tartó, a Rác Beruházó Kft.-ben tömörülő magánbefektetők – azaz Valkó Csaba, Prekuta Bálint és a Töröcskei István vezette Széchenyi Bank.