Novak Đjokovic a Gangnam Style-t ropja. Győzelmi tánc a China Open tenisztornán

A Samsung a Galaxy S modelljével az iPhone babérjaira tör, a korábban lesajnált Hyundai Motor Group a Kia Motors bekebelezése után a világ ötödik legnagyobb autógyártója lett. Az SK Group vagy a Doosan 2011-ben a maga 130, illetve 21 milliárd dolláros forgalmával a világ vezető építő- és vegyipari cégévé lépett elő. Dél-Koreával mind több szektorban számolni kell. Immár az ázsiai ország szórakoztatóipara és annak egyedi jegyekkel ellátott termékei, a K-pop zenei irányzat, valamint a dél-koreai filmek, tévésorozatok is betörtek az élvonalba.

BEFUTOTT
A rapelőadó PSY – polgári nevén Park Jae-sang – újgazdagokat kifigurázó, Szöul trendi negyedéről szóló Gangnam Style című klipjét lapzártánkig 660 millióan látták világszerte, azt több híres amerikai zenész, köztük Robbie Williams és T-Pain is közzétette a Facebookon és a Twitteren. A dal az óriási nézettség mellett gyorsan internetes mémmé vált. Legismertebb talán az USA haditengerészetének kadétjai által készített verzió, melyben fehér uniformisban adják elő a klipben szereplő lovaglótáncot. PSY szinte napok alatt híressé vált a tengerentúlon, és futószalagon szerepelt az olyan műsorokban, mint a The Ellen DeGeneres Show, The Today Show és a Saturday Night Live. Az előadóval gyorsan szerződést kötött az Island Records, mely többek között Justin Bieber és Mariah Carey jogait is birtokolja. A 34 éves sztárt októberben honfitársa, az ENSZ főtitkára is fogadta. A látogatás során Ban Ki Mun maga is szelíd kísérletet tett a lovaglótánc kézmozdulatainak elsajátítására.

A K-pop a 2000-es években először Ázsiát, különösen a szigetvitákkal egyébként rendkívül terhelt szomszédságot, Japánt és Kínát hódította meg. Utazási irodák szerveznek túrákat Dél-Koreába, melyek keretében a turisták koncerteket látogathatnak, és találkozhatnak olyan, a Take That vagy a Spice Girls mintájára létrehozott együttesekkel, mint a Super Junior vagy a Wonder Girls, mely Japánban a toplisták élén szerepelt.

KIKÉPZETTEK
Egy koreai zenei sztár „gyártása” több milliárd forintba kerül. A kiképzés a kiszemelt sztárok 9-10 éves korában kezdődik, és akár 7 évig is eltart. Eközben a fiatalok szigorú szabályok között, a produkciós cég által működtetett otthonokban élnek. Nappal iskolába járnak, este és gyakran éjszaka is énekelni, illetve táncolni tanulnak. Ezek a sztárok a neveltetésük miatt később a nyelvezetükben is a koreai tradicionális megszólításhoz tartják magukat, tisztelve akár csupán egy évvel idősebb társaikat.

A kritika mérsékelt vagányokról, csupán öltözködésükben lázadókról beszél, akik gyakran tízéves szerződéseket írnak alá úgy, hogy a profitból alig látnak valamit. Pár évvel ezelőtt például a rendkívül sikeres Dong Bang Shin Ki nevű együttes perelte be az őket menedzselő céget azzal váddal, hogy a 13 évre szóló szerződésük alatt (melynek persze része volt a költséges kiképzésük is) gyakorlatilag egyáltalán nem részesedtek a bevételből. Egy K-pop dal az iTuneson átlagban 1 dollárba kerül, ennek csak 2 százalékát kapja meg az előadó. A bíróság az együttesnek adott igazat, és egy mintaszerződés kidolgozására kötelezte az iparágat. Az előadók képzéséért, a marketingért, menedzselésért, illetve a lemezek és videók kiadásáért egyébként három óriáscég, az SM, a YG és a JYP Entertainment felel. Ők uralják a piacot. 

A dél-koreai tévés produkciók meghódították Ázsiát és Európát. Az amerikai sikert leginkább az jelzi, hogy a legnagyobb online videoszolgáltató, a Netflix 2008-tól több drámát felvett a kínálatába, angol feliratokkal ellátva őket. A koreai történelmi sorozatok világszerte átveszik a dél-amerikai szappanoperák helyét. A forgatás kedvéért autentikusnak tűnő forgatási helyszíneket, skanzeneket hoznak létre, a szereplők gazdagon díszített kosztümökben vonulnak fel. A sikerhez nagy valószínűséggel hozzájárul az is, hogy a mindennapokban a konfuciánus neveltetésből fakadóan egyébként pókerarcúnak tűnő koreaiak egy-egy epizódban rendkívül heves érzelmeket mutatnak ki. Ugyanilyen kedveltek a kortárs környezetben játszódó tévédrámák is, amelyek a jelenkor mesés gazdaságát mutatják be.

ÉKKÖVEK
E szériák Magyarországon is ismertek. A 2003 és 2004 között készült A palota ékkövének hazai sikeréről a koreai lapok többször részletesen is beszámoltak, kiemelve a kimagasló nézettséget, melyet ebben a mezőnyben korábban csak a dél-amerikai telenovellák tudhattak a magukénak. A palota ékkövének egy-egy epizódja 55 millió forintba került a gyártó MBC tévétársaságnak, a teljes sorozat költsége 3,1 milliárd forint volt. Összevetésképpen: a Magyar Nemzeti Filmalapnál 2011-ben 24 játék-, 4 dokumentum- és 3 animációs film gyártására igényelt támogatás 2,8 milliárd összegű, azaz az említett széria előállítási költségeinél is mintegy 300 millió forinttal alacsonyabb volt.

A K-pop számokban
● 
A K-pop iparnak 2011-ben a Korean Creative Content Agency adatai szerint 3,4 milliárd dollár bevétele keletkezett. E kulturális termékek exportja 2010-hez képest megduplázódott, értéke elérte a 180 millió dollárt. Ez a növekedés 2007-től éves szinten majdnem 80 százalékos.
● 
Tavaly a K-pop videókat a YouTube-on több mint 2,3 milliárdszor látták.
● 
Külön cégek szakosodtak az irányzat dalainak az Amazon.com-on és az iTuneson történő disztribúciójára. Az elmúlt fél évben az Apple online boltjában a K-pop albumok eladásai 300 százalékkal nőttek.
● 
Minden 100 dollár értékű K-pop termék exportja további 395 dollár értékű koreai elektronikai eszköz eladásával jár külföldön.