Léteznek magas hőmérsékletű szupravezetők is, amelyek –180 Celsius-fok körül válnak azzá. Ezeket 1986-ban fedezték fel, így új lendületet kaptak a kutatások, mert az ilyen szupravezetők hűtése cseppfolyós hélium helyett cseppfolyós nitrogénnel is megoldható. Továbbra is cél a még magasabb hőmérsékleten működő szupravezetők előállítása.
A különleges vezetők másik kitüntetett tulajdonsága, hogy ha egy mágnest helyezünk föléjük, az lebegni fog, mivel tulajdonképpen visszatükrözi annak mágneses terét. A kutatók továbbra is lázasan keresik a szobahőmérsékleten vagy az annak közelében is működő szupravezetőket. Ezek teljesen átformálnák az alább bemutatandó területeket.
 |
Ötszázzal száguldó vonat
■ A szupravezetésnek még egy számunkra kellemes tulajdonsága van. A speciális anyag hűtés közben megjegyzi a külső mágneses teret. Így már nemcsak a mágneseket lehet lebegtetni felette, hanem más fémeket is. Ezt kihasználva működik a japánok lebegő mágnesvasútja, a maglev is. (A sanghaji reptéri vasúton is üzemelő német Transrapid viszont nem, mert az elektromágneses módon lebeg.) A japánok elsőként szeretnének hosszabb szakaszon is maglevvonalat építeni: a tervek szerint 2025-re készülne el a Tokió és Nagoja közti 350 kilométeres szakasz, ahol a vonatok 500 km/h sebességgel közlekedhetnek.
Chipgyártásban is jól jöhet
■ Szupravezetők nélkül a mikrochipek előállítása is nehézkesebb, ugyanis a gyártás során folyamatosan azonos feszültségű áramra van szükség, ezt csak a különleges mágneses energiatárolók biztosítják.
 |
Tollból high-tech
■ A Pekingi Egyetemen tintát felhasználva készítettek hajlékony szupravezető szálakat, amit akár ruházatba is lehet integrálni. A tinta ugyanis parányi szén nanorészecskéket tartalmaz, melyek – egyelőre csak alacsony hőmérsékleten – különösen alkalmasak a szupravezetésre, így egy olcsó alapanyagot találtak.
 |
Megaszélerőművek
■ A megújuló energiaforrások terjedésével a hálózatokban egyre gyakrabban fellépő ingadozások kezelésére is a szupravezetők segítségével működő eszközök nyújtanak megoldást, ahogy a szélerőművek generátoraiban is használhatók lennének, növelve a hatékonyságot. Az Amerikai Kutatási Projekt Ügynökség energiaágazata (ARPA-E) 2011 szeptemberében döntött arról, hogy több mint 30 millió dollárral támogatja a ritkaföldfémek alternatíváit kereső kutatásokat. Ezek szupravezető tekercsek új generációját fejlesztik, amelyek kiválthatják a szélturbinák generátoregységeiben lévő ritkaföldfém-alapú állandó mágneseket. A kutatás kisebb és könnyebb generátorokhoz vezethet, ezekkel építhetők 10 megawattos tengeri óriásturbinák is.
 |
Olcsó áramtranszport
■ Míg a vezetékekben az elektromos ellenállás révén veszteség keletkezik áram továbbításakor – ezt annak felmelegedése jelzi –, szupravezetőknél ilyen probléma nincs. Éppen ezért hatalmas távolságokra lehetne nagyon alacsony veszteséggel elektromosságot szállítani. Energia nem veszne el, csak a folyékony nitrogén hűtését kell megoldani, ez viszont a mai ellenállási veszteség körülbelül felének megfelelő energiával biztosítható. Ilyen hálózatok egyelőre csak kevés helyen működnek, az American Superconductor cég egy 0,5 GW-os kábele már 2008 óta üzemel Long Islanden, de a magas beruházási költségek miatt ezek gyors elterjedése nem várható. Az Egyesült Államokban a Tres Amigas nevű cég az ország három villamosenergia-hálózatát szeretné összekötni egy szupravezetőkre épülő rendszerrel, így a texasi napelemek, a kaliforniai szélerőművek termelte áram is eljuthatna akár New Yorkba, szinte veszteségek nélkül.
 |
A jövő: szupraautó és szupravillamos?
■ Az elektromos járművek energiát tároló és azt a gyors kisütésnél lassabban visszaadó szuper- és ultrakondenzátorainak fejlesztésében hatalmas előrelépést jelenthet, ha sikerül sorozatban gyártani a szupravezetők segítségével épített kondenzátorokat. Már egy egyszerű, nem szupravezetőn alapuló szuperkondenzátor is csodákra képes: egy ilyennel felszerelt Toyota nyerte a tartóssági autóversenyek legújabb sorozata, a World Endurance Racing São Pauló-i futamát szeptember végén. Genfben pedig olyan villamost állítottak kísérleti üzembe a múlt hónapban, amely akkumulátorok helyett szuperkondenzátorokban tárolja a fékezés során felhalmozott energiát, és felsővezeték nélkül is meg tud tenni 1,4 kilométert.
 |
Akár szobahőmérsékleten is?
■ Az egyik legnagyobb kihívás olyan szupravezető keresése, amely szobahőmérsékleten is működik. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársai egy Hermann Jahn és Teller Ede által 1937-ben leírt torzulást magyaráztak most meg, és eredményeiket a Nature Communications című folyóiratban publikálták. A futball-labda alakú, 60 szénatomból és alkálifémekből összeálló fullerid szupravezetőknél megfigyelték, hogyan adódik át céziumokból elektron. A folyamat során kismértékben torzulnak a fulleridek, aszimmetrikussá válnak. Ezt megfigyelve arra jutottak, hogy a formára és az elektronokra vonatkozó paraméterek megfelelő hangolásával változtatható az a hőmérséklet és nyomás, amelyen a szupravezetés jelentkezik. Így lehet, hogy magyar kutatók eredményei is közelebb visznek az olcsó, szobahőmérsékleten is működő ellenállás nélküli vezetők megtalálásához.