Válság idején nem csak a presztízsirodák bérlőinek érdemes megfontolni a költözést. Néha már a nyolc-tíz éve épült középkategóriás bérlemények elrendezése is gazdaságtalan, ez azon látszik, ha egy dolgozó leültetéséhez is viszonylag nagy helyre van szükség. A modern irodáknál ráadásul sokszor az üzemeltetés négyzetméterenkénti ára is kedvezőbb. A bérleti díjat azonban a cégek hajlamosak szükséges rosszként elkönyvelni, és ebbe a kategóriába szoktak esni a banki költségek is. A tapasztalatok szerint a kkv-k csak a számlanyitáskor nézik át alaposan a konstrukciókat, ám ezután már nem szánnak időt a tájékozódásra. Idehaza ugyanis még mindig sok helyen tartja magát az a téves elképzelés, hogy a fenntartási költségek karcsúsításához nagy összegű beruházások kellenek. Pedig az éves ráfordításokból pusztán szemléletváltással is milliókat lehet lefaragni. Recessziós időszakban ezzel akár a bérek csökkentését vagy az elbocsátást is el lehet kerülni.

VERSENGŐ SZOLGÁLTATÓK
Mivel a hazai erőművek jelentős részét középtávon bezárják – a megújuló forrásokra alapuló létesítmények pedig nem tudják pótolni a hiányukat –, Magyarország energiafüggősége várhatóan folyamatosan nő a következő időszakban. Egy az Európai Bizottságnak készült jelentés pedig emelkedő áramdíjakkal számol, ezért tanácsos, ha a cégek minél előbb racionalizálják az energiakiadásaikat. Ennek az egyik leghatékonyabb módja a szolgáltató körültekintő kiválasztása, ha szükséges, leváltása. Ez már egy kisvállalkozásnál is évi több százezer forintos megtakarítással járhat. Ám az érintettek rendszerint nem elég tájékozottak. Csak néhány a tévhitek sorából: a váltás komoly adminisztrációval és költségekkel jár, emellett csökken az ellátásbiztonság. Pedig egy új szolgáltató kiválasztása kevésbé rizikós, mint megbízni egy új anyagbeszállítót. Ugyanis a folyamatos ellátást itt szigorú jogszabályi keretek biztosítják. Többletköltségek pedig csak akkor merülhetnek fel, ha a vállalat a korábbi szerződést a futamidő lejárta előtt bontja fel.

A váltás előtt csupán körültekintőnek kell lenni. A legfontosabb, hogy a cég minél több érvényes engedéllyel rendelkező energiakereskedő ajánlatát kérje be, és ne csak az árakat hasonlítsa össze, hanem azt is, hogy az egyes szolgáltatóknál ezek mit tartalmaznak. Főleg a nagybani fogyasztók számíthatnak jó ajánlatokra, mivel az ő kegyeikért közel száz szolgáltató versenyez, míg a kis- és középvállalkozói szektorral csak ötödennyi foglalkozik. A viszonylag keveset fogyasztó cégek komolyabb engedményeket kaphatnak, ha más vállalatokkal közösen, csoportosan tárgyalnak a kereskedőkkel. De a végső döntés előtt célszerű lehet tanácsadó társaságokhoz fordulni, amelyek a szakmai javaslatok mellett alacsonyabb árakat is ki tudnak harcolni az ügyfeleiknek. Nyugat-Európában ma már nagyrészt ilyen brókercégeken keresztül zajlanak a szabadpiaci folyamatok. Azon sem kell meglepődni, ha az életbe lépett új szerződés után két számla érkezik a korábbi egy helyett. Ezután ugyanis más vállalat tartja fenn a hálózatot, és más szolgáltatja az energiát. Előbbit nem lehet lecserélni, ezért a karbantartás díját továbbra is a korábban kijelölt cégnek kell átutalni.

A kisvállalkozások az utóbbi években már hozzászoktak, hogy a csekély mértékű kiadásoknál is mérlegeljenek, ám a nagy cégekre ezen a téren a mai napig a pazarlás a jellemző. A sok kicsi sokra megy elve pedig egy vállalat költéseinél is érvényesül. Érdemi kiadáscsökkentésekhez vezethet már az is, ha az elektromos készülékeket a munkaidő végén a készenléti üzemmód helyett kikapcsolják, ha a világítást csak indokolt esetben használják, vagy ha a fűtést hétvégére és éjszakára lejjebb veszik. A drága szoftverek mellett is egyre kevesebb érv szól, mivel ma már ingyenes irodai programokat is legálisan lehet letölteni. A Pécsi Vízmű Zrt.-nél pár éve pusztán azzal, hogy a nyomtatásnál a lapok mindkét oldalát igénybe vették, bevezették a fénymásolást, és többet használták az intranetet, 10 százalékkal csökkentették a felhasznált papír mennyiségét.

ENERGIAAUDIT
Egy cégnél a szemléletváltás első lépcsőfoka lehet egy – lehetőleg vezető beosztású – felelős kinevezése, aki figyel rá, hogy az irodában a mindennapi munka során senki ne pocsékolja az erőforrásokat. A környezettudatosság ugyanis még nem épült be olyan szinten a köztudatba, hogy magától értetődő legyen. Az alkalmazottak a munkahelyen pedig a szokottnál is jobban hajlanak rá, hogy elengedjék magukat például a telefonálásnál vagy az áramfogyasztásnál, mivel a számlákat nem ők állják. Arra viszont érdemes figyelni, hogy a szigorítások ne menjenek a hatékonyság rovására.

Ha pedig kifejezetten az energiaszámlák lefaragása a cél, akkor érdemes szakértők – például a szolgáltatók – segítségét is kikérni, amelyek el tudják végezni az úgynevezett energiaauditot, amelynek során nemcsak a cég fogyasztását világítják át, de elemzik a meglévő struktúrákat, és felvázolják a megtakarítási lehetőségeket. Hogy az ilyen lépésekre mekkora szükség van, azt jól jelzi, hogy a teljes magyarországi energiamegtakarítási lehetőségek harmada köthető a vállalati szektorhoz.

A szakértők szerint egyébként itthon viszonylag kevés az áram-, a víz- és a fűtésszámlák lefaragását segítő és támogató projekt, ám azért így is akadnak ígéretes kezdeményezések. Ilyen például a Virtuális Erőmű Program, amelynek keretében az üzemeltetést végző nonprofit kft. többek közt összegyűjti, rendszerezi és közzéteszi azokat az eredményeket, amelyeket a programhoz csatlakozott cégek az energiahatékonyság terén értek el. Ezzel egy olyan tudásbázis jön létre, amelyből a tagok hasznos és kipróbált ötletekhez juthatnak. Az adatokat egyébként az állam is fel tudja használni, ha igazolni akarja az uniós vállalások teljesítését.