– Nicholas Penny, a londoni The National Gallery igazgatója szerint talán nincs még egy kiállítóhely Bécstől keletre, amelynek sikerült hasonló módon bekerülnie a nemzetközi vérkeringésbe, mint a Szépművészetinek. A szakmai munkán túl nem kevés forrásra volt szükség. Mennyibe került a szervezés?
– A Cézanne és a múlt című kiállítás szervezésének teljes költsége 450 millió forint körül lesz, pontos összeget az időközben felmerülő költségek miatt csak a tárlat bezárta után tudunk mondani. Ebből az összegből az ING-csoport támogatása 120 millió forintot tesz ki, amelyet 2009-től folyósítottak a kiállítás előkészítéséhez. A fennmaradó részből 300 milliót a kormány támogatása fedez, a többit pedig a múzeum saját bevételei.

– Milyen megtérüléssel számolnak?
– A közvetlen ráfordítások tekintetében van esély arra, hogy többletet hozzon egy-egy sikeres nagy kiállítás. Ha a szponzorációt és az egyéb támogatásokat is bevételnek tekintjük, akkor minden bizonnyal nyereséges lesz a Cézanne-tárlat. De tudni kell, hogy a Szépművészeti Múzeumnak ebből a nyereségből vissza kell fordítania az állandó működési kiadásaira, ezt nem fedezi teljes körűen az éves állami támogatás. A különböző kedvezményekre figyelemmel egy látogatóra átlag ezer forint bevétellel számolhatunk, és a Cézanne-kiállítás esetében reméljük a 200 ezres látogatószám elérését.

– A tárlatot kampány keretében reklámozzák más európai városokban. Ki állja ennek a költségeit?
– A Szépművészeti Múzeum fontosnak tartja, hogy legjobb nagy kiállításait időről időre Európa néhány fontos kulturális fővárosában is népszerűsítse, hiszen tapasztalataink szerint egy-egy nemzetközileg is fontos tárlat miatt Bécsből vagy akár Londonból is szívesen ideutaznak a látogatók. De célunk az is, hogy Budapest újra és újra kiemelt figyelmet kapjon e kiállítások révén Európa kulturális térképén. A Cézanne-tárlat külföldi kampányának kiemelt célvárosa Bécs, London, Berlin és Brüsszel lesz, összességében néhány 10 millió forintos nagyságrendben. Ennek egy részét a Magyar Turizmus Zrt. állja, ugyanis a Cézanne-kiállítás része, egyik vonzereje lesz az MT Zrt. ez évi, nemzetközi Winter Invitation kampányának.

– Magyarországon a kulturális intézmények vegetálnak. Mi kell ahhoz, hogy egy világszenzációnak számító kiállítás jöhessen létre?
– A sikernek több tényezője van. A legfontosabb a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének adott súlya és rangja, amely ezt az intézményt Európa fontos közgyűjteményei közé sorolja. Ez kiegészül egy remek szakembergárdával, amely tudása és nemzetközi kapcsolatrendszere alapján részese számos mértékadó múzeumszakmai hálózatnak. Önmagukban azonban még kevésnek bizonyulhatnak, hiszen ezek régebben is megvoltak. A meglévő potenciált aktív intézményi stratégiával, a legjobb nemzetközi gyakorlatok meghonosításával, a múzeumnak a szélesebb közönségrétegek felé való nyitásával lehetett termőre fordítani.

– A sportdiplomáciában viszont nem jeleskedtünk, elveszítettünk egy háromszoros olimpiai bajnok kajakost, Janics Natasát. Mit gondol az ügyről?
– Az érintettek részéről empatikusabb hozzáállással talán nem mérgesedett volna el ennyire a konfliktus. Janics Natasának ugyanakkor sokat köszönhetünk. Ő szerb és horvát származású, csak 2001 óta versenyez magyar színekben, tehát ha egyszer már megtehette, hogy új hazát, bennünket, magyarokat választ, bizony dönthet úgy, hogy most visszamegy szülőföldjére. Ezt el kell fogadnunk.

Névjegy
51 éves, nős, közgazdász (Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem)
Kedvencek
Film › Ízlés dolga (rendezte: Agnès Jaoui)
Könyv › Hermann Hesse: Sziddhárta
Zene › minőség, zenei stílus- és korszakhatárok nélkül
Hobbi › olvasás, természetjárás