Nem tudni viszont, hogy a kormány mit ajánlhat majd azoknak a bankoknak, amelyek érintettek lehetnek az önkormányzatok adósságának átvállalásában. Molnár László a GKI Gazdaságkutató Zrt vezérigazgatója szerint ugyanis a kormány terve hasonló a devizahitelek forintosításához, amelyet a bankok csak azért nem vittek nemzetközi fórumok elé, mert az így keletkezett kárukat leírhatták a bankadóból.

Az állam az önkormányzatok adósságának átvállalásakor is magánjogi szerződésekbe avatkozik, tehát valamilyen kompenzációra ebben az esetben is szükség lesz. Arról azonban egyelőre még csak találgatni lehet, hogy milyen technikával oldják majd meg az önkormányzatok névre szóló adósságának átvételét. Molnár László szerint elképzelhető egyfajta kötvénycsere, amelynek során az állam kibocsát egy speciális állampapírt, amelyet a bankok vásárolnak meg.

Csak blöff az államcsőd?

Orbán Viktor miniszterelnök október végén jelentette be, hogy az állam 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át 1956 önkormányzattól úgy, hogy az ötezernél kevesebb lakosú települések adósságát teljes mértékben átvállalja, míg az annál nagyobb települések esetében egyenként, az egy főre jutó helyi adóbevételek alapján számolják ki az adósságátvállalást. Utóbbi mértéke 40 és 70 százalék közé eshet.

A kormányfő az önkormányzati adósság egy részének állami átvállalásával kapcsolatos hírekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a nagyobb települések esetében nem lesz könnyű a megállapodás, ugyanis azoknál egyenként, tételesen kell átnézni az adósságállomány helyzetét. A kormány ezért minden nagyvárosba tárgyalódelegációt küld, amely több fordulóban átvizsgálja az adósságot, és megállapítja, hogy milyen mértékű átvállalás indokolt. Mindaddig, amíg ez nem zajlik le, a kabinet nem foglalkozik az átvállalt adósság banki rendezésével.

"Az a spekuláció pedig (...), hogy ha a kormány nem fizeti ki az adósságot vagy annak egy részét, az államcsődnek minősül, olyan felismerés, mint a kétszer kettő. A modern pénzügyi világban mindenki tudja, ha az adós nem fizet, azt csődnek minősítik" - fejtette ki a kormányfő, hozzáfűzve, mindezt nem érdemes szenzációként tálalni.

Számítani lehetett arra, hogy a kormányzat tesz majd valamilyen lépést az önkormányzatok adósságával kapcsolatban - mondta lapunknak Vigvári András, a Budapesti Gazdasági Főiskola intézetvezető tanára, aki szerint a költségvetési előterjesztés nagyjából annyi pénzt és feladatot vett el a településektől, hogy pont a hiteltörlesztésre nem maradt volna elegendő forrás. Úgy vélte, a kormány lépésével akár minden szereplő, tehát az állam és a bankok is jól járhatnak, mert az önkormányzati kötvények után szavatoló tőkét kell képezni, a nem teljesítő követelések után kockázati céltartalékot kell képezni, ezáltal többe kerül a hitelezés, mintha az állam venné fel ugyanazt az összeget. Ha a bankok elengedik a 612 milliárdos összeg 10-15 százalékát, akkor feltehetően még mindig a pénzüknél maradnak - tette hozzá.

Vigvári András szerint az kistelepülések esetében az adósságátvállalást már korábban, a 2000-es évek közepén kellett volna meglépni, miután az elmúlt években a törlesztés, a folyószámlahitel kamatainak fizetése és a kiegészítő állami támogatások folyósítása, az ezzel járó frusztráció közvetlen és közvetett költségei meghaladták a mostani rendezés költségeit. A szakértő ugyanakkor megjegyezte, hogy a nagy, döntően a devizában kibocsátott kötvényeket kibocsátó önkormányzatok esetében célszerű volna feltételekhez kötni az adósságátvállalást. Ilyen lehetne az önkormányzati gazdaság átláthatóságának, költségtakarékos működésének és stratégiai szemléletű irányításának megteremtése. Ez annál is inkább fontos, mert Uniós pénzekből és a kölcsönökből nemcsak a működés mellett számos pénzügyileg fenntarthatatlan presztizsberuházás született, a PPP konstrukciókban épült sportberuházásokról nem is beszélve. Az államcsőddel való fenyegetés Vigvári András szerint csak blöff, a tárgyalások kezdetén ugyanis a felek minél jobb pozíciót akarnak felvenni.

Az ÁSZ is jelezte már a problémát

A szakértők véleménye megoszlik arról, hogy mennyire számítanak jó adósnak az önkormányzatok, miután a mostani törlesztőrészletek majd csak a következő években lesznek a csúcson. Az adósságok egy jelentős részénél ugyanis volt türelmi idő, így a települések hiába vették fel csak 2007-2008-ban a hitelt, a törlesztést csak 2010-ben kellett elkezdeni, de az is előfordult, hogy csak csökkentett részletet kellett fizetni. A települések működését viszont gyakran megbénította a sokszor csak 10-20 millióra rúgó törlesztőrészlet is - mondta el lapunknak Gémesi György a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, aki szerint emiatt mindenképpen kellett valamit kezdeni az összesen 1200 milliárd forintot kitevő állománnyal. Az adósság 80 százaléka ráadásul devizaalapú, azaz a forintgyengülés is érzékenyen érintheti a településeket.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint az önkormányzatok leginkább amiatt adósodtak el, mert nem tudták más forrásból előteremteni az uniós források lehívásához szükséges önrészt. Sokan ugyanakkor pont emiatt bírálják a településeket, mondván olyan beruházásokra költötték el a forrásokat, amelyek teljesen feleslegesek voltak. Gémesi György szerint biztosan lehet találni ilyen építkezéseket és fejlesztéseket, ám az esetek túlnyomó részében megalapozottak voltak a célok, azaz csökkentették a település kiadásait, vagy újabb bevételeket generáltak. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint ráadásul a központi fejlesztéspolitikát is felelősség terheli, miután az önkormányzatok csak olyan célokra pályázhattak, amelyeket a kormány kiírt.