Továbbra is recesszióban a magyar gazdaság
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2012. harmadik negyedévében 1,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az előzetes adatok alapján csütörtökön. Londoni elemzők 1,1-1,3 százalékos GDP-visszaesését vártak a harmadik negyedévre éves összehasonlításban. Az előző negyedévhez mérve 0,2 százalékkal csökkent a GDP a harmadik negyedévben. Ez a technikai recesszió folytatását jelenti, miután az első negyedévben 1,1 százalékos, a második negyedévben 0,4 százalékos volt a GDP visszaesése. Az év első kilenc hónapjában a gazdaság teljesítménye 1,3 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakáétól. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint (ezt a mutatót közli az Eurostat az EU 27 országában) a magyar GDP 1,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Alapvetően a mezőgazdaság teljesítménye húzta le a harmadik negyedévi GDP-t, az agrárágazat nélkül a visszaesés jóval kisebb lett volna.

Az Európai Unió 27 tagállamának hazai összterméke (GDP) 0,1 százalékkal nőtt, ezen belül az euróövezet 17 tagországában 0,1 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest. Az egy évvel korábbihoz képest az euróövezetben 0,6 százalékkal, az EU-ban pedig 0,4 százalékkal csökkent a GDP.

Újabb megszorítás - ezúttal 60 milliárdos
Költségvetési egyenlegjavító döntéseket hozott a kormány az elmúlt két napban, hogy jövőre 2,7 százalék legyen a hiány mértéke - közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-szlovák gazdasági fórumán, Budapesten. A korábban becsült 2,9 helyett 2,7 százalék lesz a hiány mértéke - mondta beszédében a kormányfő, utalva ezzel arra, hogy az Európai Unió múlt heti országjelentése szerint 2013-ban 2,9 százalék lesz az államháztartási hiány Magyarországon. A magyar kormány azonban 2,7 százalékos mértékre törekszik.

A miniszterelnök pénteken beszélt az IMF tárgyalásokról is. A Kossuth Rádióban úgy fogalmazott, hogy szerinte az EU múlt heti országjelentése közvetlenül arról is szól, hogy Magyarország IMF-kölcsön nélkül is biztosan megáll a lábán. Orbán Viktor azonban ezen a héten is elmondta: továbbra is megegyezésre törekszik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az unióval.

Vietnám után az arabokat is „meghódította" a kormány

Orbán Viktor szerint az arab-magyar üzleti kapcsolatok előtt semmilyen politikai, jogi vagy gazdasági akadály nincs, "Magyarországon a kapu szélesre van tárva". A miniszterelnök erről hétfőn beszélt Budapesten, az I. Arab-magyar gazdasági fórumon, amelyen tizenhat arab országból csaknem kétszáz üzletember, diplomata és politikus vesz részt. A tanácskozáson az arab gazdasági szereplők 87 kiemelt beruházási lehetőséggel ismerkedhetnek meg. Közép-Európa olyan térség, azon belül pedig Magyarország olyan állam, amely jó lehetőségekkel, komoly növekedési kilátásokkal, a nyugat-európaihoz mérhető infrastrukturális fejlettséggel és szakmai felkészültséggel, munkaerővel rendelkezik - mondta a tanácskozást megnyitva a kormányfő. Szerinte ha az arab üzletemberek felismerik az európai gazdaság átrendeződését, és konkrét üzleti kapcsolatokat tudnak létrehozni Magyarországon, öt-tíz múlva azt mondják majd, hogy életük döntését hozták meg, amikor Közép-Európát, azon belül is Magyarországot választották befektetési helyszínnek. Orbán Viktor felidézte, hogy első kormányzása idején, 1998 és 2002 között már kísérletet tett arra, hogy szorosabb legyen a kapcsolat Magyarország és az arab üzleti közösség között. Akkor azonban kevés volt az idő - mondta.

Újabb légitársaság került bajba

A SAS skandináv légitársaság 800 alkalmazottjától válik meg és számos vagyonelemet értékesít, hogy bankhitelek és a három részvényes kormány hitelgaranciája segítségével elkerülje a csődöt. A SAS hétfőn bejelentette, hogy 800 állást számol fel és a létszámot fokozatosan 15 ezerről 9-10 ezerre szorítja le, eladja földi kiszolgáló egységét, 15-17 százalékkal lefaragja a fizetéseket. Az intézkedések révén a társaság évi 3 milliárd koronával (350 millió euró) reméli csökkenteni a költségeket. Ezenkívül hét skandináv bank és a svéd, a dán és a norvég kormány 3,5 milliárd koronás hitelkeretet biztosít a cégnek."Ez valóban az utolsó hívás, ha azt akarjuk, hogy a jövőben is legyen SAS" - mondta Rickard Gustafson vezérigazgató.

Földet foglaltak Kajászón
A kajászói jogellenes földfoglalások miatt feljelentéseket tett a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), amely közleményében hangsúlyozta, hogy minden lehetséges jogi eszközzel fellép a földfoglalók ellen. Az NFA leszögezte, hogy a pályázatok során mindenkor a törvények szerint jár el, és emlékeztetett arra, hogy azokon egységes feltételekkel bárki indulhat, az elbírálás pedig a jogszabályok szerint történik. A Fejér megyei Kajászón vasárnap helyi gazdák földfoglaló akciót tartottak, "visszafoglalták" és művelésbe vették egy az állami földbérleti pályázat keretében korábban odaítélt terület egy részét. Az akciót az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület, valamint a Fejér Szövetség szervezte a kajászói gazdákkal együttműködve. A Fejér Szövetség álláspontja szerint az NFA pályázatának nyertese a jogszabályokban meghatározottnál mintegy 70 hektárral nagyobb területet kapott bérbe 20 évre. Megfogalmazásuk szerint a terület feletti rendelkezést a törvényesség helyreállítása érdekében a kajászói gazdák hatáskörébe, úgynevezett közbirtokosságba vonták, majd a területet körbekerítették és beszántották.

Lassult az infláció
A fogyasztói árak októberben 0,1 százalékkal emelkedtek az egy hónappal korábbihoz képest, és 6,0 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Az üzemanyagárak egyhavi két százalékos csökkenése és bázishatás áll a szeptemberi 6,6 százalékos 12 havi infláció októberre 6,0 százalékra történő változása mögött - mondta Minary Borbála, a KSH osztályvezetője. Londoni elemzők 6,1-6,3 százalékos inflációt vártak. Az idén az első tíz hónapban átlagosan 5,8 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. A maginfláció szezonálisan kiigazított mértéke a szeptemberi 5,3 százalékról 5,1 százalékra lassult éves összevetésben, egy hónap alatt a mutató 0,1 százalékkal nőtt. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított 12 havi áremelkedés 6,2 százalék volt, egy hónap alatt 0,4 százalékkal emelkedett.

Lemondott a Bankszövetség elnöke, amiért nem tartotta a kormány a szavát
Lemondott tisztségéről Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke - közölte a szövetség főtitkára kedden. Kovács Levente írásos tájékoztatásában emlékeztetett, hogy Patai Mihály korábban kilátásba helyezte lemondását abban az esetben, ha a parlament a banki szektor számára további, teljesítőképességen felüli terheket jelentő, előre nem egyeztetett intézkedéscsomagot fogad el. Az Országgyűlés hétfőn éjszaka megszavazta a kormányzati javaslatokat, így Patai Mihály kedden hivatalosan jelezte lemondását. A kormány és a Bankszövetség között korábban olyan megállapodás jött létre, amelynek értelmében a kabinet megígérte, hogy felére csökkenti a bankadót 2013-tól. Az összesen 764 milliárdos Matolcsy-csomag azonban megszegte ezt a megállapodást és a bankoknak továbbra is kell fizetniük a rájuk kiszabott adót.

Távozik az ÁKK elnöke is
Egyéb megbízatása miatt november 15-ével távozik Thuma Róbert a Magyar Államkincstár éléről - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium kedden. Az elnök 2011. január 20-tól töltötte be posztját, amelyen Kotán Attilát váltotta. Tavaly januárban a tárca azzal indokolta a váltást, hogy "az uniós támogatásokkal kapcsolatosan jelentkező új kincstári feladatok, valamint a minisztérium részéről megfogalmazott irányítási és információs rendszerek korszerűsítésére vonatkozó igények együttesen tették szükségessé a változást az intézmény vezetésében".

Egyre kevesebb pénzt tennének a kohéziós alapokba
Az eddigi javaslatoknál is kevesebb pénzt fordítana a kohéziós alapokra az az úgynevezett tárgyalási keret, amelyet az Euractiv uniós hírportál hozott nyilvánosságra szerdán, Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének tulajdonítva. Októberben a ciprusi elnökség javaslata 326,5 milliárd euróban maximálta volna a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítására elkölthető összeget, míg a Van Rompuynek tulajdonított javaslat mintegy további 17 milliárd euróval kevesebbet fordítana maximálisan erre a célra a 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszakban. Magyarország így akár több mint 30 százalékkal kevesebb kohéziós forráshoz juthat, mint a jelenlegi hétéves periódus alatt.