Az adó alanya a vezeték tulajdonosa, illetve az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló vezeték esetén az üzemeltető. A javaslat szerint mentes az adó alól az állam és a helyi önkormányzat, a legfeljebb 100 ezer méter nyomvonalhosszú hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanynak pedig csak az adó 50 százalékát kell megfizetnie. Utóbbiak esetében az adókedvezmény érvényesítése az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A javaslat szerint adóköteles a víz, a szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési vezetékek közterületen futó része, illetve a több fogyasztót kiszolgáló vezetékek közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett része. Nem minősül közművezetéknek a javaslat alapján az a vezeték, amely kizárólag az egy adott helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet használóját szolgálja ki (az a vezetékszakasz, amely a vezetékrendszerről leágazva jut el az épületig, telekig, illetve az épületen, telken belül fut).

Az adókötelezettség a közművezeték létesítése esetén a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik, a vezeték használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adó alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa, több tulajdonos esetén tulajdoni hányaduk arányában. Az adó alapja a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza. A javaslat szerint az adóalany egy nyomvonalon lévő, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas több közművezetékét egy vezetéknek kell tekinteni. A javaslat szerint az adó alanya az adókötelezettségét önadózás útján állapítja meg és vallja be, évente március 20-ig. Az adót két egyenlő részletben, március 20-ig és szeptember 20-ig kell befizetni. Az adó a központi költségvetés bevételét képezi. A nemzetgazdasági miniszter október közepén, a második egyenlegjavító csomag részeként jelentette be, hogy adót vetnek ki a közművezetékekre, s abból a kormány 30 milliárd forint bevételt vár.