"A változtatás szükségességével tisztában vannak a döntéshozók, az első lépéseket már meg is tették, de tovább kell menni, ami a szabályozás lazítását jelenti" - idézi a kormányzót a Cajhszin gazdasági és pénzügyi magazin. Csou a Kínai Kommunista Párt (KKP) múlt heti, XVIII. pártkongresszusán elhangzottakat erősítette meg, ahol a tőkeáramlás szabadabbá tételéről és az árfolyamrendszer piaci alapúvá való átalakításáról is szó esett. Csou korábban úgy fogalmazott: a jüan szabadon átválthatóságára nincs pontos menetrend, a kínai sajtó ugyanakkor korábban arról cikkezett: a hivatalos céldátum az évtized közepe.

Kína az elmúlt években minden korábbinál aktívabban szorgalmazta valutája nemzetközivé tételét, azzal párhuzamosan pedig a dollár dominanciájának megtörését. A folyamat - az idén minden valószínűség szerint nyugdíjba vonuló - Csou hivatali ideje alatt kezdődött: az elmúlt évtizedben mind több külföldi intézményi befektető számára tették lehetővé a jüan-alapokba való befektetést, 2005-től megszüntették a jüan dollárhoz való kötöttségét, március eleje óta a nemzeti valuta Kína egész területén, előzetes engedély nélkül használható a határokon átívelő üzletek számlázása, illetve kiegyenlítése során.

A jüanben lebonyolított kereskedelmi tranzakciók értéke tavaly már a kétezer milliárd jüant (72 ezer milliárd forint) is meghaladta, ami a teljes külkereskedelem 9 százaléka, a 2010-es értéknek a négyszerese. A HSBC bank egy korábbi prognózisa szerint a nemzeti valutában elszámolt export és import 2016-ra akár az összes tranzakciók egyharmadát is adhatja.

A jüan nemzetközivé tétele a jegybank ötéves (2011-2015) pénzügyi reformtervében és a központi kormány jelenlegi, 12. ötéves tervében (2011-2015) is kiemelt helyen szerepel, annak fontosságára a kínai pénzügyi rendszert illető első hivatalos értékelésében idén év elején a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is felhívta a figyelmet, mondván, a jüan szabadabb kereskedelme a pénzügyi rendszer rejtette kockázatokat is csökkentené.