Bár a megújuló energiaforrások kihasználása rohamosan fejlődik, továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok dominálják majd a piacot, ám szerepük csökkenő tendenciát mutat. Részarányuk a jelenlegi 81 százalékról körülbelül 75 százalékra esik majd vissza a következő két évtized során.

A hagyományosan legjelentősebb fosszilis tüzelőanyagok (kőolaj és földgáz) iránt várhatóan emelkedik majd a nettó kereslet, amit a fejlődő országok egyre bővülő igénye hajt. A felzárkózásuk során felhasznált erőforrások növekedési üteme jócskán meghaladja azt a mennyiséget, amit az OECD országok képesek lefaragni ez idő alatt.

Kőolajfogyasztásban a közlekedési és szállítmányozási szektor jelenleg is több mint a fogyasztás felét adja, és ez csak növekedni fog, ahogy a személygépkocsik száma várhatóan a duplájára nő, valamint megnő a közúti fuvarozással szembeni igény. Utóbbi adja világszinten a növekvő olajkereslet körülbelül 40 százalékát. A javarészt dízelt fogyasztó tehergépjárművek esetén ráadásul sok esetben nincsenek olyan szigorú szabályozások érvényben, mint a személygépkocsik esetében.

Valószínűleg az atomenergia-ipar stabilan tartja majd jelenlegi részesedését (12 százalék) az energiatermelésben, ám növekedésre a fukushimai tragédia után egy darabig biztos nem számíthatunk.
Az energiatermeléshez felhasznált víz mennyiség globálisan 2010-ben elérte az 583 milliárd köbmétert, ami a világ teljes vízfogyasztásának 15 százalékát teszi ki. Vízre nem csak az energia előállításakor van szükség (pl. hűtővíz reaktorokban), hanem lényeges eleme több kitermelési folyamatnak is.

A víz felhasználása 2035-re megközelítőleg 20 százalékkal növekszik majd, miközben a fogyasztás drámai 85 százalékkal emelkedik majd, ami több mint duplája az energiakereslet növekedésének. Mindezek fényében a tiszta ivóvíz védelme energiapiaci feladat is, ami megnöveli a keresletet a hatékonyabb hűtőrendszerek, és a vízhatékonyabb felhasználási módok iránt.