Jövő hét elején zárószavazásra kerül az a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által beterjesztett, T/8890 számú törvénymódosító javaslatcsomag, amely a korábbinál lényegesen nagyobb mértékűre terjeszti ki a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) hatáskörét. A legtöbb társaság jogászának figyelmét a mostani módosítás irányította rá arra, hogy az államháztartásról szóló törvény tavalyi módosításakor már bekerült az államháztartási törvénybe néhány olyan passzus, amely a KEHI jogkörét kiszélesítette. Erre azért nem figyeltek fel korábban a céges jogászok, mert senkinek nem jutott eszébe, hogy a magánvállalkozások mozgásterét az államháztartási törvényben eldugva szűkíti az állam. Nem keltett feltűnést a jogszabály azért sem, mert a 2010-es kormányváltás óta bővített jogkörével nem élt a hivatal, amint azt a Népszabadság a minap megírta. A most végszavazás előtt álló törvénymódosító csomag ezt az eleve több lépcsősre tervezett, lopakodó törvényalkotást zárja le, amelynek eredménye: jogi eszközökkel lehetővé teszi az állam számára, hogy bármely magyarországi gazdasági társaság legféltettebb üzleti titkaiban szabadon kutakodjon, szerződéses viszonyaiba beavatkozzon. De lássuk, miképpen.

Milyen jogköre volt eddig a KEHI-nek?

A KEHI kormányzati ellenőrzési szervezet, amelyet a miniszterelnök irányít - ezt a funkcióját a Miniszterelnökségen működő jogi ügyekért felelős államtitkár útján látja el. A kormányzat ellenőrzési jogköre 2010. december végéig az állami költségvetésben külön fejezetben szereplő szervek, intézmények, cégek és alapok gazdálkodásának ellenőrzésére terjedt ki.

2011. január 1-től a költségvetést megalapozó törvények sokaságát módosító salátatörvényben bővítették a kormányzati ellenőrzési szerv jogkörét. Ettől az időponttól kezdve jogosult ellenőrizni a többségi állami tulajdonú cégeket, valamint az olyan cégek, közalapítványok, köztestületek, alapítványok, területfejlesztési tanácsok és társadalmi szervezetek (kivéve a pártokat) gazdálkodását, amelyek a központi költségvetésből vagy alapokból (köztük az Európai Uniós forrásokból) juttatott pénzbeli és nem pénzbeli támogatásokat vagy segélyeket használnak fel.

Az ellenőrzési jogkört kiterjesztették továbbá a közbeszerzésekre és a KEHI hatáskörébe rendelt cégek, közalapítványok, köztestületek, alapítványok, területfejlesztési tanácsok és társadalmi szervezetek (kivéve a pártokat) beszerzéseinek ellenőrzésére is, valamint a szerződések teljesítésének vizsgálatára, és „ebben a vonatkozásban" a szerződő felekre is - az összes alvállalkozóra és beszállítóra. Tavaly január elejétől tehát a KEHI ellenőrzési jogköre kiterjed mindazon cégekre és szervezetekre is, amelyek állami vagy uniós forrásokat felhasználó cégekkel vagy intézményekkel szerződéses viszonyba lépnek. Gyakorlatilag ebbe a körbe már beletartozik gyakorlatilag minden hazai gazdálkodó szervezet.

Mely szervezetekre terjed ki a jövőben a KEHI hatásköre?

A KEHI ellenőrzési jogkörét kiterjeszti - a Magyar Nemzeti Bank kivételével - azon gazdasági társaságokra is, amelyekben az állam közvetlenül vagy közvetetten jelentős (azaz 25 százalékot meghaladó) részesedéssel rendelkezik jelenleg, „vagy az ellenőrzéssel érintett időszakban rendelkezett". A 25 százalékot meghaladó állami tulajdonosi határ például a MOL Nyrt. esetében érdekes. Az ellenőrzési időszakra vonatkozóan semmiféle múltra vonatkozó korlát nincsen a törvényben, tehát akár a rendszerváltás előtt állami tulajdonban lévő vállalatok privatizált utódcégeiben is végezhet ellenőrzést a kormány, vagy olyan cégben is, amelyben valaha volt 25 százalékot meghaladó részesedése. A 25 százalékot meghaladó állami tulajdonosi határ például a Richter és a MOL esetében érdekes. Ha életbe lép a törvény, az állami MOL-pakett értékesítése után is jogosult lesz a kormány a vállalatnál ellenőrzést végezni.

Mi a kötelessége az ellenőrzésre kijelölt szervezet embereinek?

Az ellenőrzésre kijelölt szervezet vezetője, kapcsolattartója és alkalmazottai, illetve bármely más, az ellenőrzés során kiválasztott társaságok is kötelesek együttműködni a kormány ellenőrével, számára „megfelelő munkakörülményeket biztosítani", továbbá kötelesek neki adatot szolgáltatni, valamint az átadott dokumentáció teljességéről nyilatkozni.

Hogyan zajlik az ellenőrzés?

Adatbekérés útján, vagy a helyszínen, például az ellenőrzésre kijelölt cég vagy szervezet irodájában, telephelyén a „szükséges dokumentációk és informatikai rendszerek adatállományainak értékelésével". A helyszíni vizsgálatot legalább 5 nappal korábban írásban be kell jelenteni az ellenőrzött szerv vezetőjének, de ettől el lehet tekinteni, ha a bejelentés „a rendelkezésre álló adatok alapján - meghiúsítaná a kormányzati ellenőrzés eredményes lefolytatását". A KEHI ellenőrei tehát előzetes bejelentés nélkül is megjelenhetnek egy cégnél, és az üzletmenetet megakasztva folytathatják le az ellenőrzést. A vizsgálathoz más kormányzati szervektől kérhetnek akár olyan dokumentumokat is, amelyek „minősített adatot, üzleti titkot vagy törvény által védett egyéb titkot" tartalmaznak.

Az ellenőrök bizonyítékul eredeti dokumentumokon kívül az azokról készült másolatokat is felhasználhatják, de bizonyíték lehet fotó és videó- és hangfelvétel is, ilyen felvételt titkos eszközökkel is készíthetnek. Felhasználhatják a cég alkalmazottainak írásos nyilatkozatát is - amelyet nem kell majd nagyon kicsikarni, elég lesz megemlíteni, hogy az alkalmazottnak is adatközlési kötelezettsége van, amelynek megtagadását birsággal lehet súlytani. Fel lehet használni bizonyítékul bárkinek az írásbeli kijelentését, ha az a személy a „kormányzati ellenőrzés tárgyával összefüggő információval rendelkezik, vagy rendelkezhet".

A jelenlegi törvénymódosító tervezetben szerepel új elemként, hogy az adatszolgáltatási, illetve az együttműködési kötelezettség érvényesítéséhez az ellenőr igénybe veheti a rendőrség közreműködését. „A kormányzati ellenőrzést végző személy jogosult az adathordozókról fizikai tükörmásolatot készíteni vagy készíttetni" és annak felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni. Az ellenőrök tehát rendőri kísérettel, előzetes tájékoztatás nélkül bemehetnek egy cég irodájába, s az ott fellelhető összes adathordozón, számítógépeken tárolt adatokról teljes másolatot készíthetnek, s azt átvizsgálhatják. Tehetik ezt akár személyes célra használt adathordozókkal is, ha azok éppen a helyiségben találhatóak.

Mit kockáztat, aki az ellenőrzésnek ellenszegül?

Az együttműködés megtagadásának enyhébb esetében eljárási bírságot szabhat ki a KEHI vezetője.

2011. január elejétől érvényben van az a szabályozás, mely szerint a költségvetési vagy EU-támogatásra való jogosultságát is megvonhatják az ellenőrzés alá vont szervezetnek, ha az együttműködési kötelezettségét megszegi. Súlyosabb esetben a szankció is kemény: „ha a kedvezményezett az ellenőrzés során felróható magatartásával az ellenőrző szervek munkáját ellehetetleníti, a támogatási döntés érvényét veszti, a támogatási szerződés megszűnik, és a kedvezményezettnek további támogatás nem folyósítható, a kedvezményezett az addig igénybe vett támogatást köteles visszafizetni". A KEHI vezetője pedig 5 évre kizárhatja a költségvetési támogatásokra való jogosultságból. A kizártak nyilvántartását teljes körűen csak a támogatók ismerhetik meg.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2012. november 29-én kelt levelében felhívta a Figyelő Online figyelmét a következőre: „E jogkört az Államháztartásról szóló, 2012. január 1. óta hatálytalan 1992. évi XXXVIII. törvény 122/A.§-a a fejezetet irányító szerv vezetője (aki nem azonos a Kehi elnökével) számára biztosította, azonban 2012. január 1. óta már a fejezetet irányító szerv vezetője sem rendelkezik ezzel a jogosítvánnyal." Ezúttal is köszönjük a Kehi pontosítását!

Új elem a mostani törvénymódosításban, hogy a KEHI kezdeményezheti az ellenőrzött cég, vagy az adatszolgáltatásra kötelezett személy vagy cég adószámának felfüggesztését az adóhatóságnál, amely azt külön vizsgálat nélkül végrehajtja.

Mi korlátozhatja a KEHI-t?

Ha életbe lép a törvénymódosítás, akkor a kormányzati ellenőrző szerv számára nincsen olyan érzékeny adat vagy cégtitok, amelynek megszerzésében korlátozni lehet. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény úgy módosul, hogy a pénzintézetekre a „feladatkörében eljáró kormányzati ellenőrzési szervvel" szemben nem áll fenn a banktitok megtartásának kötelezettsége. Az ellenőrzés vezetője felszólíthatja a pénzintézetet, hogy adja át a vizsgált cég tranzakcióinak listáját, és azt a bank nem tagadhatja meg.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény egyik passzusának módosításával pedig a kormányzati ellenőrzési szerv „az állami nyilvántartásba vett adatok teljes körének igénylésére jogosult" - csakúgy, mint a bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok, csakhogy az utóbbiakra vonatkozó törvényi korlátozás és feltételek nélkül. Korábban már rendelet rögzítette: a KEHI „jogosult a minősített adat, az üzleti titok és az ellenőrzött szervezet, valamint az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szervezet által kezelt egyéb titokfajták megismerésére".

Mit tehet a KEHI az ellenőrzés során megismert dokumentumokkal?

A legsúlyosabb a jelen módosító javaslat azon kitétele, miszerint a KEHI „közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül keresetet indíthat a hatáskörében eljárva megismert szerződés vagy a szerződés egyes rendelkezései semmisségének megállapítása iránt". A KEHI a vizsgálat alá vont cégek és szervezetek alapvető szerződéses viszonyaiba tud majd beavatkozni.

Milyen időszakra visszatekintve vizsgálódhat a KEHI?

A jövő hét hétfőn zárószavazásra kerülő törvénymódosítás kiterjeszti a KEHI vizsgálódásának hatáskörét azokra a cégekre is, amelyekben az állam közvetlenül, vagy közvetett módon legalább 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik - illetve „az ellenőrzéssel érintett időszakban" ilyennel rendelkezett. Az idézett időhatározó ennél konkrétabban nem jelenik meg a jogszabálytervezetben. A Figyelő Online által megkérdezett szakértő szerint a vizsgálandó időszak kijelölése lényegében önkényes lesz, a KEHI vizsgálódhat akár a rendszerváltás előtt állami kézben lévő vállalatok mai utódcégeiben is, ha a hivatalt kézi vezérlő politikai akarat úgy kívánja.

Mikor lép hatályba az új a törvény?

A kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. A rendelkezés szerint a hatálybalépéskor már folyamatban lévő ellenőrzéseknél is alkalmazni kell.

Kik a kormányzati ellenőrzés kulcsszereplői?

A KEHI irányítását a miniszterelnök a Miniszterelnökségen működő jogi ügyekért felelős államtitkár útján látja el. A kormány döntése, a miniszterelnök vagy az államtitkár utasítása alapján a Hivatal elnöke soron kívüli kormányzati ellenőrzést rendel el. Egyébként a KEHI éves ellenőrzési terv alapján dolgozik. A soron kívüli ellenőrzésről szóló vizsgálati jelentést mindig az kapja, aki megrendelte: a kormány, a miniszterelnök vagy az államtitkár. Utóbbi kettőt senki és semmi nem korlátozza abban, hogy mikor és milyen vizsgálatot rendelhet el.

Idén júniustól a KIM államtitkári posztot Győri Tibor tölti be, aki az Origo.hu cikke szerint a Bibó szakkollégiumban huszonöt éve ismerte meg Orbán Viktort. Személyes bizalmasa lett, 2010 után pedig a miniszterelnök jogi és gazdasági tanácsadójaként tevékenykedett. A Fideszbe a cikk szerint 1993-ban Simicska Lajos, a párt akkori gazdasági igazgatója vitte be Győrit, akivel több közös cégérdekeltség és szomszédság is köti őket egymáshoz.

A KEHI elnöke 2010. júniustól Gaál Szabolcs Barna, aki előtte a Pokorni Zoltán polgármester vezetése alatt álló XII. kerület jegyzője volt, dolgozott a Központi Kárrendezési Irodán, s a kormányzati hivatalban már az első Orbán-kormány idején is tevékenykedett.