Távozik Mr. Windows
Meglepetésszerűen távozik a Microsoft Windows-főnöke, Steven Sinofsky, röviddel az után, hogy megkezdték a Windows 8 operációs rendszer értékesítését. A 23 éve a társaságnál dolgozó Sinofskyt, akinek állítólag megromlott a viszonya a cégvezetéssel, eddig a legesélyesebbnek tartották arra, hogy átvegye Steve Ballmer Microsoft-főnök helyét. Új Windows-felelőst nem neveztek ki, Sinofsky eddigi feladatai ezentúl több személy között oszlanak meg.

Milliárdosok akarják a kassai acélkombinátot
Cáfolja a US Steel Kosice acélipari kombinát szóvivője a Hospodárske Noviny gazdasági napilap értesülését, miszerint a Rinat Ahmetov ukrán milliárdos érdekkörébe tartozó Metinvest cég már meg is vásárolta volna az acélművet. A szóvivő csak azt erősítette meg, hogy élénk érdeklődést tapasztalnak a társaság iránt. Korábban a potenciális vevők között sorolták fel a Lakshmi Mittal indiai milliárdoshoz tartozó ArcelorMittalt és a Chelsea-tulajdonos Roman Abramovicsot is. Rinat Ahmetov olcsó nyersanyaggal, mindenekelőtt vassal tudná ellátni a kombinátot. Ahmetov a Fortune magazin szerint a világ 39. leggazdagabb embere 16 milliárd dolláros vagyonnal. Az eladósorba került US Steel Kosice Szlovákia legnagyobb magánmunkáltatója, 11 ezer embert foglalkoztat, és fontos beszállítója a szlovák autóiparnak. Tavalyi vesztesége 25 millió euró volt, és eddig hiába kilincselt szlovák bankoknál egy 250 millió eurós kölcsönért.



Kivonul Lengyelországból a Humanic
Teljesen lecseréli vezetését az osztrák Leder & Schuh cipőkereskedő cég, amelyet többek között a Humanic és a Stiefelkönig márka fémjelez. Gottfried Maresch elnök-vezérigazgatót Peter Simma váltja fel, aki eddig a pénzügyi részlegért felelt. Új vezetőt kap a Humanic és a Stiefelkönig is. A Leder & Schuh piacvezető Ausztriában, de a gyenge kelet-európai üzletmenet és a 2011-ben átvett Stiefelkönig rontja az üzletet. A cég várhatóan felszámolja lengyelországi és svájci Humanic boltjait. Az MRHG holding, a Leder & Schuh tulajdonosa tavaly megháromszorozta veszteségét, 6,6 millió euróról 24,6 millióra.

Száműzik a vodkát az orosz repülőgépekről
A jövőben nem kínálnak szeszes italokat az orosz légitársaságok gépein. Az erre vonatkozó törvényjavaslat most készül a moszkvai közlekedési minisztériumban. Az utóbbi időben ugyanis több, alkohollal összefüggő esemény történt orosz gépeken a stewardessek molesztálásától kezdve a pilóták elleni támadásokig. A randalírozókat az 1500 rubeles pénzbüntetés sem tartja vissza (1 rubel = 7 forint). A szesztilalom az utasok által a vámmentes boltokban vett szeszfélékre is vonatkozik.

Fapados gyorsvasút Franciaországban
Jövő tavasszal megindítja első fapados járatát a francia vasút. A Párizs–Marseille vonalon egy-egy jegy maximum 25 euróba kerül majd, viszont így le kell mondani több kényelmi szolgáltatásról. Egy-egy vagonban több lesz az utas, a szerelvények külvárosi pályaudvarokról indulnak, és a csomagoknak kevesebb hely jut.

Bankot megkerülő internetes hitelközvetítés
Terjed a bankok kiiktatásával történő hitelezés Franciaországban. Egy éve működik a Prêt d’Union hitelportál, amely nagyon versenyképes feltételekkel képes magánemberek pénzét kiközvetíteni. Egy év alatt összesen 10 millió eurónyi hitelkihelyezés történt. A kamat másfél százalékponttal elmarad a piaci szinttől. A kihelyezhető pénzeket közösen kezelik, a kockázat így számottevően csökken, a befektetők haszna befektetésarányosan évi 4-5,5 százalékos. A portált üzemeltető céget pedig a kihelyezett összeg 2 százaléka illeti meg kezelési költségként.



Gyorsétteremláncot nyit a volt Porsche-vezér
Németország hajdan legjobban fizetett vállalati főnöke étteremláncot alapított Vialino néven. Wendelin Wiedeking, a Porsche exvezére decemberben nyitja meg első olasz stílusú gyorséttermét Ludwigshafenben, ezt követően gyors ütemben további hasonló létesítményeket terveznek átadni Németország mellett Svájcban és Ausztriában is. A Vapiano éttermi lánc főnökét, Gregor Gerlachot zavarja a névhasonlóság, de pillanatnyilag nem tervez jogi lépéseket.

Börtönbe a hitelminősítőkkel!
Olasz ügyészek vádat emeltek Deven Sharma, a Standard & Poor’s korábbi elnöke és hat másik hitelminősítő cégalkalmazott – többek között David Riley, a Fitch operatív igazgatója – ellen azzal, hogy Olaszország leminősítésével destabilizálták az országot, és hozzájárultak az adósságválság elmélyítéséhez. Michele Ruggiero olasz államügyész ráadásul azonnali hatállyal megtiltotta a Fitch 30 milánói alkalmazottjának, hogy elemzőknek vagy brókereknek előadást tartsanak. A Fitch kemény hangú közleményében kilátásba helyezte, hogy megfontolja távozását Olaszországból, ha nem kap biztosítékokat arra vonatkozóan, hogy zavartalanul végezheti munkáját.

Hollandiába szivattyúzta nyereségét a brit Starbucks
A Starbucks amerikai kávéházi lánc brit hálózata a szigetországi adóhatóságot megkerülve hosszú időn keresztül Hollandiában fizetett adót, a kedvezőbb adószabályok miatt. A Starbucks Nagy-Britanniában 14 év alatt mindössze 8,6 millió font sterling adót rótt le. A brit leánycég ugyanakkor 4,7 százalékos forgalomarányos jutalékot utalt át hollandiai testvérének a márka és a kávéreceptek használatáért. A Starbucks ráadásul kihasználhatta a nagyon kedvező adózási feltételeket, amelyeket a holland kormánytól kapott. A cégnek Amszterdamban van az európai főhadiszállása, továbbá az Európát, Afrikát és a Közel-Keletet kiszolgáló pörkölőüzeme.

Olvasói levél

Tisztelt Szerkesztőség!
Kíváncsi lennék rá, hogy kiben milyen érzéseket ébreszt, amikor a Figyelő egy-egy tényfeltáró írása nyomán szembesül az aktuális politikai hatalom bizonyos döntéseivel. Amikor arról olvasunk, hogy közpénzek milyen fondorlatos vagy éppen pimaszul egyértelmű módon vándorolnak privát zsebekbe. Ez lenne a demokrácia, amikor mi, választók négyévente leadhatjuk a voksunkat valamelyik politikai garnitúrára, amely a választások után azt tesz, amit akar?
Nézzük meg az amerikai elnökválasztást, amelynek a kampánya 6 milliárd dollárba került. Vajon azok az érdekcsoportok, amelyek egy-egy elnökjelölt mögött álltak hatalmas összegekkel, önzetlenül tették ezt? Nem valószínű. Az új elnöknek viszonoznia kell a támogatást. Ez Magyarországon is így zajlik. A probléma lényege az, hogy mi, választók a politikusoktól várjuk, hogy közös érdekünkben tevékenykedjenek, de ők leginkább abba vannak belegabalyodva, hogy a sokszor ellentmondásos – mármint köz- és privát – érdekeket valahogyan összeegyeztessék.   
Mi lenne a mi közös érdekünk? Itt csak néhány laikus példát hoznék, lévén orvos és nem közgazdász, ez nem az én szakterületem: például annak bevezetése, hogy közpénzt csak teljesen transzparens módon lehessen elkölteni. Amikor valaki közpénzből egyetlen fillért is kap, az legyen publikus. Vagy hasonló példa, hogy közpénzt csak olyan szervezet, cég kaphasson, amelynek a végső tulajdonosa pontosan látható, tehát nem offshore vállalkozás.
Várhatjuk, hogy ezeket az egyértelműen közérdekű intézkedéseket bevezetik? Nem, hiszen a politikusaink éppen ezeket használják fel a támogatói vagy más érdekcsoportjaik kielégítésére, kompenzálására.
De akkor mégis mit tehetnénk?
Az jutott eszembe, hogy egy közérdekű próbálkozást megérne ez az ügy. Megkérdezném a Figyelő több tízezres értelmiségi olvasótáborából azokat, akik szakterületük révén rálátnak erre, vajon ők tudnak-e valamilyen lehetőséget. Arra gondolok, hogy létrehozhatnánk egy közérdekű alapítványt (a Közérdek Alapítványt), amelynek a megválasztott tisztségviselői/szakemberei olyan javaslatokat dolgoznak ki, amelyek bevezetésének nagy jelentősége lenne a köz, az ország érdekei szempontjából. Megvizsgálnánk, hogy ezeket milyen módon lehetne érvényre juttatni. Például évente egyszer a három legfontosabb ügyet népszavazásra lehetne bocsátani, ha egyéb módon nem érhető el a megvalósításuk. Így a Közérdek Alapítványnak az lenne a feladata, hogy működésével egy bizonyos társadalmi kontrollt tartson a politika felett legalább a legfontosabb területeken.
Van erre lehetőség?
Dr. Horváth Béla, London