Lázár János és Rogán Antal szavazás előtt. Megvan a kiigazító csomag és az adótörvények

Hétfőn megszavazta az Országgyűlés a jövő évi adótörvényeket és a Matolcsy-csomag harmadik verzióját. A kormány múlt pénteken jelentette be, hogy további, összesen 90 milliárd forintos egyenlegjavításokat hajt végre a 2013-as költségvetésben. Ez durván a GDP  0,3 százaléka. (Az új pakk részleteit lásd a táblázatban.)




A költségvetési kiigazítás újabb hullámára azért volt szükség, mert bár az EU november 7-én az előző csomagokra reagálva nem helyezett kilátásba további szankciókat, de könnyen lehet, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről vagy fenntartásáról márciusban esedékes brüsszeli döntés Magyarország számára kedvezőtlen lesz. Az unió azt kifogásolja – mint már annyiszor –, hogy a magyar kiigazítások nem szerkezeti reformokon alapulnak, így költségvetési egyenleget hosszú távú javító hatásuk kérdéses. Brüsszelt az is zavarja, hogy a magyar megszorítások tovább rontják a gazdaság növekedési kilátásait. Hasonlóan vélekedett a mostani csomagról a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is. Az unió előrejelzése szerint jövőre a GDP-arányos államháztartási hiány 2,9 százalék lesz, ez 2014-re 3,5-ig szaladhat fel. A kormány tartani kívánja az általa megígért 2,7 százalékot, ez magyarázza az újabb megszorításokat.

A Citigroup bankház értékelése szerint Brüsszel aggodalmai jogosak. Közelednek a 2014-es választások, s egy ilyen helyzetben a magyar politika hajlamos az osztogatásra. Intő jel az is, hogy a kabinet ez év júniusában, miután az EU pénzügyminisztereinek tanácsa felfüggesztette a Budapesttel szemben korábban hozott szankciókat, a GDP 1,5 százalékának megfelelő költségvetési lazítást hajtott végre.

A megszorító csomagok növelhetik az inflációt, rontják a gazdasági növekedést, visszafoghatják a beruházásokat, felvetik az államadósság további romlásának kérdését, és a következő évekre további fiskális kiigazítások szükségességét vetítik előre – áll a Citigroup elemzésében. A gazdasági növekedésre a legnagyobb veszélyt a bankok terheinek növelése jelenti. Jövőre az eredeti összegben marad meg a bankadó, nem feleződik, mint ahogy arról a kabinet korábban megállapodott a bankokkal, sőt 2014-ben is változatlan összegben megmarad. A tranzakciós adó 1 helyett 2 ezrelék lesz. A pénzintézetek nem tudják majd ezt teljes egészében áthárítani az ügyfelekre. További csapás lehet, ha az állam a sajtóhíreknek megfelelően valóban 20-25 százalékos diszkonttal vállalja át az önkormányzatok adósságát. Félő, hogy a magyar bankrendszer a következő években is veszteséges marad. Ez tovább csökkenti a hitelezési hajlandóságot és ezen keresztül a gazdasági növekedést.

További veszélyt jelent a GDP bővülését megalapozó beruházási aktivitásra az energetikai cégek extra adóztatása. Az Országgyűlés hétfőn döntött arról, hogy 19 százalékos nyereségadón túl kivetett különadót (ez az úgynevezett Robin Hood-adó) 31 százalékra emelik. A jelenleg 8 százalékos sarcot korábban 11 százalékra növelték volna. Az energiacégek adóterhe így összesen 50 százalékra emelkedik. Mindennek tetejébe a közműszolgáltatók és az informatikai vállalkozások vezetékeire méterenként 125 forint adót vetnek ki. Így tartani lehet attól, hogy az érintett vállalkozások lemondanak tervezett beruházásaikról.

Az Erste Bank közgazdászai a csomagok bejelentése előtt a 2013-as gazdasági növekedést egy százalék körülire becsülték, míg most mindössze 0,2 százalékra.

Rendőrrel ellenőrizhet a Kehi
A jövő hét elején zárószavazásra kerül az igazságügyi tárca törvénymódosító javaslata, amely a korábbinál lényegesen nagyobb mértékben terjeszti ki a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hatáskörét. A legtöbb társaság jogászának figyelmét a mostani módosítás irányította rá arra, hogy az államháztartásról szóló törvény tavalyi módosítása már különös jogokkal ruházta fel a Kehit. Azóta a hivatal nemcsak a többségében állami tulajdonban lévő cégekben végezhet teljes körű vizsgálatot, de azokban is, amelyek ezekkel – közvetve vagy közvetlenül – szerződéses viszonyba kerültek. A potenciálisan ellenőrizhetőkkel szemben a Kehi „jogosult a minősített adat, az üzleti titok és az ellenőrzött szervezet, valamint az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szervezet által kezelt egyéb titokfajták megismerésére”. A jövő hét hétfőn zárószavazásra kerülő törvénymódosítás pedig kiterjeszti a Kehi vizsgálódásának hatáskörét azokra a cégekre, amelyekben az állam közvetlenül vagy közvetett módon legalább 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, illetve „az ellenőrzéssel érintett időszakban” ilyennel rendelkezett.
Az ellenőrzés alá vont cég vagy szervezet vezetői és alkalmazottai, illetve a magánszemélyek kötelesek lesznek együttműködni és adatokat szolgáltatni, miközben az ellenőrzést végző személy beléphet az irodájukba, és a számítógépeken tárolt adatokról, információkról is másolatot készíthet. A megismert szerződésekkel kapcsolatban a Kehi kezdeményezheti azok teljes vagy részleges megsemmisítését. A hivatal ellenőre a munkavégzés közben rendőri segítséget vehet igénybe.