A támogatás mértéke személyenként maximum 90 ezer forint. A projekt mindenki előtt nyitott, aki betöltötte a 18. életévét, nem áll középiskolával, felsőoktatási intézménnyel tanulói, hallgatói jogviszonyban, s nem vesz részt párhuzamosan más uniós képzési programban. A költségtérítéses oktatásban részt vevő egyetemi-főiskolai hallgatók is pályázhatnak.

A hátrányos helyzetű településeken élőknek mindössze 1800 forintot kell fizetniük, ennyi az önerő mértéke, a többieknek a képzés 5 százalékát, azaz 4500 forintot. De mire elegendő 90 ezer forint egy akkreditált képzőhelyen? – kérdezte a Figyelő Salusinszky Andrást, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (Nyesze) elnökét, aki úgy vélekedett, hogy nulláról indulva ekkora összegből az alapokat lehet elsajátítani. Az elnök szerint a nyelvtanulást jobban segítené a hosszabb távú, kisebb mértékű, egyenletesen elosztott állami vagy egyéb külső támogatás, mint a viszonylag rövidebb időre életbe léptetett osztogatás.

A Nyesze elnöke úgy véli, a kezdeményezés vitathatatlanul hasznos, ám nem biztos, hogy a hátrányos helyzetű településeken élők valóban olyan arányban vesznek részt a programban, mint amilyen arányban azt a kormány és az unió előirányozta. A megcélzott 100 ezer főből ugyanis a pályázati feltételek szerint 10 ezer embernek hátrányos helyzetű településen kell élnie, vagy 45 éven felülinek kell lennie.

Az idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése elnevezésű uniós projekt keretösszege több mint 12,5 milliárd forint. Több mint kétszer ekkora pályázati forrás áll rendelkezésre a vállalkozások számára, összesen 28 milliárd forint, a Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP 2.1.3) keretében ugyancsak idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztésére.



A nagyvállalatok maximum 150, a közepes cégek maximum 50, a mikro- és kisvállalkozások legfeljebb 10 millió forintra pályázhatnak. Névtelenséget kérő cégvezetők tapasztalata szerint azonban lassú a szerződéskötés, és ez elbizonytalanítja a vállalati szektort. „Mivel több hónapot csúszik a támogatói szerződés megkötése, a cégek hezitálnak, hogy beírassák-e a képzésekre alkalmazottaikat. Attól tartanak, hogy a megnyert pályázati pénz kifizetése sem lesz túl gyors” – hallottuk.

A 2012 elején életbe lépő új jogszabályi környezet sem kedvez az idegennyelv-oktatásnak – mondta lapunk kérdésére Salusinszky András. A nyelviskolák adatai szerint az előző esztendőkben rendre évi mintegy 100 ezer ember vett részt felnőttképzés keretében idegennyelv-oktatásban, idén októberig azonban csupán 40 ezer. Az utóbbi 5-6 évben fokozatosan szorította egyre mostohább keretek közé az állam az idegen nyelvi képzést. Optimális akkor volt, amikor adójóváírással preferálta az állam, a kismamák kedvezményesen tanulhattak, a vállalatok pedig a szakképzési hozzájárulásból finanszírozhatták alkalmazottaik tanulását. Ez év januártól azonban a cégeknek a szakképzési hozzájárulást egy az egyben a központi költségvetésbe kell fizetniük, s pályázati úton szerezhetnek forrást alkalmazottaik képzésére.