Eldördült a startpisztoly. A dohánykereskedelmet alapjaiban átalakító trafiktörvény (Szivarvég – Figyelő, 2012/1. szám) végrehajtásához megjelent az előzetes pályázat, amely rögzíti a koncessziós díjakat. A jogszabály értelmében december 14-én jelenik meg a részletes koncessziós tender, amellyel a 20 évre szóló, mintegy 7000 trafikengedély zöme április végéig várhatóan gazdára talál. Miután állami monopóliummá válik a cigaretta-kiskereskedelem, jövő júliustól csak a kizárólag erre szakosodott dohányáru-szaküzletekben lehet füstölnivalót venni, hogy megfékezzék a fiatalkorúak cigarettázását.

NYERŐBEN AZ ÉLELMISZERBOLT
A hazai dohánypiac éves forgalma mintegy 500 milliárd forint, ebből azonban csak 120 milliárd marad a cégeknél, mivel 380 milliárdot adóként befizetnek. A vállalatok máris azt találgatják, ki lesz az újraszabott értékesítés haszonélvezője. A koncessziós díjak alapján, úgy tűnik, hogy az indulásnál az állam (a díjakról és egyéb költségekről lásd külön). Korántsem biztos, hogy a koncessziót megvásárló trafikosoknak is bomba üzlet lesz a nikotinfüggők kiszolgálása. Félix Péter, a Füstirtók Alapítvány lobbistája úgy számol, hogy például egy 2000 fős faluban lévő 4-600 vevő nem tud majd eltartani egy dohányszaküzletet. Az évi 120 milliárdos dohánypiacból egy-egy koncesszióra átlagosan 3-3 millió forint éves nettó árbevétel jut majd. Ebből kellene fizetni a koncessziós díjat, a beruházás költségét és legalább egy alkalmazottat, ez a minimálbérnél alig nagyobb jövedelmet tud csak garantálni. „Rossz üzlet, többnyire az igen szerény keresetűeket érdekli majd” – állítja Félix Péter.

A helyezkedés ára
Budapesten és a megyei jogú városokban 240 ezer, a 100 ezer fő feletti településeken 200 ezer, a 2–10 ezer fő közöttieken pedig 160 ezer forint lesz a koncessziós díj, míg a 2000 léleknél kisebb falvakban 100 ezer forintért lesz megszerezhető egy évre a trafikjog. E mellé még 25 ezer forint pályázati díjat és 100 ezer forint letétet is ki kell fizetni. Egy pályázó legfeljebb 5 koncessziós szerződést köthet.A trafikosoknál várhatóan sokkal többet keresnek a dohánybizniszen azok az élelmiszerboltosok, akik közelében nyílik a cigiszaküzlet. A nikotinfüggők, ha esik, ha fúj, elzarándokolnak a dohányboltba, és a trafik melletti legközelebbi élelmiszerüzletben veszik majd meg a napi betevőjüket is. Az így szinte biztos forgalomnövekedésért Félix szerint az élelmiszerboltosok hajlandók lesznek a trafiktendereken induló vagy már nyertes vállalkozókat megnyerni, hogy az ő üzletük közelében, vagy akár a bolton belül leválasztva külön helyiségben építsék fel a dohánykereskedést. Még az is megérheti nekik, hogy előre felépítsék a trafikot saját boltjuk tőszomszédságában, és bérbe adják azt a tendernyertes vállalkozónak. Piaci szereplők azt is tudni vélik, hogy egyes hazai üzletláncok tagjai már javában munkálkodnak azon, hogy minél több leendő trafikost magukhoz kössenek, vagy strómanokkal vásároltatják majd fel a koncessziós jogokat, de a tender kiírása előtt ennek a szóbeszédnek egyelőre nincs látható jele.

A Füstirtók adatai szerint ma egyetlen nap csaknem 150 ezer kiskorút szolgálnak ki. Jelentős részük az új értékesítési modellel tényleg nem jut majd hozzá a cigarettához. A gyártók, importőrök bevétele ennyivel apad. Felértékelődnek tehát a koncessziónyertes kiskereskedők, akikkel a forgalmazók várhatóan egyedi megállapodásokat kötnek, akár megváltoztatva a most jellemző 3-4 százalékos kiskereskedelmi árrést.

Sánta János, a magyar tulajdonú Continental Dohányipari Zrt. elnöke, egyben a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének vezetője a 2000 lakosnál kisebb településeken azonban nem számít az árrés növelésére, szerinte az még a nagyvárosokban is csak 6-7 százalékra emelkedik. A gyártók érdeke ugyanis az lesz, hogy szélesebb választékot tartsanak a trafikokban. Annyiban mindenképpen jobban járnak viszont a dohánygyárak, hogy a logisztikai költségük kisebb lesz a terméken, mert a jelenlegi 42 ezer üzletről pusztán a 7000 trafikra koncentrálódik majd az országos hálózat, miközben a piacméret megmarad. Másokkal szemben Sánta János ugyanis nem tart attól, hogy a trafiktörvény miatt egyhamar érdemben kisebb lesz a forgalom. „Így is háromszor annyi trafik lesz, mint gyógyszertár, és a patikákba is elsétálnak a vevők” – példálózik az elnök.

A cigarettaforgalom kétharmadát uraló British American Tobacco és Philip Morris viszont sokat veszíthet, ha a törvény értelmében a nagy gyártók cigarettái nem kaphatnak megkülönböztetett helyet a boltban a kis márkák mellett. A boltosoknak jelenleg a forgalmazóktól kapott, marketing-hozzájárulásnak nevezett összeg hozza a hasznot, amúgy a cigarettaeladás önmagában alig jövedelmező. Az új törvény értelmében azonban semmilyen támogatást sem adhatnak majd a forgalmazók a trafikosoknak.

Dohánybetakarítás. Kisebb mennyiség, rosszabb minôség

Magyar dohány
Az aszály miatt a tavalyi 1,9 tonnánál kevesebb és rosszabb minőségű dohány termett az idén itthon, Bényei Illés, a Madosz elnöke szerint mintegy 5900 hektárról takarították be a termést. Már az év elején is csaknem 
20 százalékkal nőttek a hazai felvásárlási árak. A hektáronkénti termesztési költség meghaladta a tavalyi 1,2 millió forintot, de a gazdák bevételét a (virginia esetében tavaly 390 forintos) felvásárlási ár mellett a szerkezetátalakítási és a területalapú s a nemzeti kiegészítési támogatás is növeli, így egy kilogrammra vetítve 3,5-4 eurós bevételt hozott a dohánytermesztés, amely itthon csaknem 20 ezer embernek ad munkát.AKTÍV ÁLLAM
A törvény indukálta jó szándékú struktúraváltásnak a kockázatai is világosak. A fő veszély, hogy nem is lesz 7000 jelentkező a koncessziókra, mert a kis falvakban nem éri meg trafikot venni. Azt a pályázatok értékelése előtt még Gyulay Zsolt, az állami Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt. vezérigazgatója sem akarta megbecsülni, hogy hány koncesszió kel el. A törvény nem engedi meg, hogy a mobil ellátást is megpályáztassák, ezért ez mindenképpen az állami NDN feladata lesz. Ellátási kötelezettségének betartásával, a falvakat járó cigarettás teherautók üzemeltetésével az állam ezentúl aktív piaci szereplővé válik, és ez meglehetősen ellentmondásos helyzetet teremt.


A mobil cigarettaeladásból származó bevételek miatt ugyanis immár az állam is érdekeltté válik abban, hogy ne csökkenjen a dohányzás, és abban, hogy a már beütemezett jövedékiadó-emeléseket elhalasszák. Volt már ilyesmire példa októberben, amikor a Fidesz parlamenti frakciója az utolsó pillanatban csökkentette – a kormánytervezethez képest – töredékére a cigaretta 2013. évi jövedékiadó-emelésének mértékét. Ezzel a Füstirtók számításai szerint 40 milliárd forintot bukik jövőre a költségvetés.

Egy másik, a büdzsé bevételeit szintén apasztó hatása is lehet a minden eddiginél szigorúbb értékesítési modellnek. Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (Madosz) elnöke szerint az adóemelés hatására a feketepiac növekszik, mert aki nem tud megvenni egy doboz cigarettát 600 forintért legálisan, az megveszi majd 300 forintért – feketén. Véleményével nincs egyedül. A GfK Hungária piackutató korábbi közleménye szerint a feketepiac már 2012-ben növekedhet, az előrejelzés szerint 5-6 százalékra, míg jövőre – a kereskedelmi korlátozás miatt – már 7-10 százalékra is bővülhet.