Elítélték Ivo Sanadert abban a korrupciós ügyben, amelyben a vád szerint a Mol-csoport igyekezett 10 millió euróval megolajozni egy szerződést, még 2008-2009-ben. A bíróság első fokon 7 és fél évet rótt ki a volt horvát miniszterelnökre, akinek azonban egy ugyanezen eljárásban tárgyalt másik ügy miatt összesen 10 évet kell börtönben töltenie. A történet sok kérdést vet fel, s valahogy sehogyan sem akar összeállni - boncolgatja a Figyelő.

Az ügyészség alapvetően Robert Ježic´ rijekai oligarcha vallomására alapozott. Ő korábban a Dioki műanyagipari társaság és a Novi List bulvárlap tulajdonosa volt, miközben a rijekai futballcsapat elnöki posztját is betöltötte. Ježic´ annak idején azt vallotta, hogy a vele régóta nagyon jó kapcsolatban álló Sanader 2008-ban jelezte neki, fogadnia kell 10 millió eurót. Az oligarcha az ügyészségi szakaszban még határozottan a Molt jelölte meg az összeg első felét jelentő, fent említett 5 millió euró feladójának, bírósági koronatanúként azonban már úgy fogalmazott: kikövetkeztette, hogy a Mol a pénz elindítója. Sanader és Ježic´ össze is szólalkozott az - állítólag a horvát állam és a Mol különböző szerződéseit megolajozni hivatott - összeg kezelésének kondícióin, mert utóbbi 20 százaléknyi költséglevonást tartott indokoltnak.

A vád koronatanúja úgy emlékezett, hogy 2008 decemberében Hernádi Zsolt és Josip Petrovic - az INA igazgatóságának egyik horvát tagja - Sanadernél tárgyalt, amikor kifelé menet az előszobában találkoztak vele, aki szintén a kormányfőhöz érkezett. Sanader megkérdezte tőle, megérkezett-e már a pénz, majd a nemleges válasz után - állította Ježic´ - felhívta és visszarendelte a korábbi vendégeket. A miniszterelnöki hivatal beléptető rendszere igazolta, hogy Hernádi valóban kétszer ment be aznap az épületbe. Ježic´ a négyszemközti megbeszélésen már nem volt jelen, de arra következtetett, hogy a kormányfő az utalásról érdeklődött.

A Lidl-titokról vall az elnök

Rettegett multi helyett német tulajdonú, de magyar vállalatnak tartja Grósz Jenő, a Lidl Magyarország igazgatóságának elnöke a hazai beszállítóknak határon túli piacot is kínáló céget. A menedzser a diszkontokra jellemző hallgatást megszakítva először nyilatkozott a Figyelőnek.

„Hiba volt hallgatni, hogy nem mondtuk el eddig, kik vagyunk, honnan jöttünk" - mutat az elvekre Grósz Jenő, a Lidl Magyarország igazgatóságának mindössze 33 éves, halk szavú elnöke. Nyolc éve dolgozik a láncnál, ma is betartja az Európa-szerte mindenhol érvényes céges szabályokat: a médiában például nem személyesíti meg portréjával a vállalatot. A konkurensek körében rettegett német keménydiszkont-láncok nagyobbika ahelyett, hogy a legjobb fejvadászoktól rendelte volna meg a céljaihoz illő menedzserskalpot, magyarországi vezetőjét is kinevelte. Mint kollégái, Grósz Jenő is először egy boltban, Németországban kezdte megmászni a ranglétra grádicsait. Két évvel ezelőtt, 2010 októberében nevezték ki a magyarországi igazgatóság elnökének.

Káoszt ígér a Belváros új főutcája projekt második üteme

Káoszt okozhat a fővárosi közlekedésben a Ferenciek tere és a Március 15. tér forgalmi rendjének teljes átalakítását célzó, 4,3 milliárd forintos projekt - olvasható egy másik Figyelő cikkben. A munkálatok tervezett megkezdése, november 20. előtt négy nappal még titkolta a nyilvánosság elől a fővárosi V. kerület, azaz a Rogán Antal polgármester vezette Belváros-Lipótváros Önkormányzata, hogy melyik kivitelező a nyertese a Belváros Új Főutcája elnevezésű nagyszabású projekt második ütemére kiírt közbeszerzési eljárásnak. A kivitelező körül zajló titkolózás része lehet annak a stratégiának, amelynek során a beruházó önkormányzat meglehetősen kevéssé igyekszik a nyilvánosság figyelmét ráirányítani a projektre. A beruházás lényegesen nagyobb keretösszeget használ fel, és jelentősebb mértékben alakítja át Budapest közlekedését, mint az első ütem 2 milliárd forintba kerülő fejlesztései.

A második szakaszban 4,3 milliárd forint összköltségvetésű fejlesztés a főváros autós forgalmának csökkentését, a környezetvédelmet és a városok élhetőségét célzó koncepcióba illeszkedik. Csakhogy ezúttal az M1-es és az M7-es autópályáról érkező, a BAH-csomóponton áthaladó autós forgalom Pest felé menő főútvonalát kívánják blokkolni. Félő, hogy ennek más, forgalomterelő beruházások nélkül közlekedési káosz lesz a vége.