Budai Gyula elmondta: tavaly 2,7 milliárd eurós többletet jelentettek a külkereskedelmi mérlegben a jó terméseredmények. Az idén az aszály sok gondot okozott, de az ágazat növekedése így is folyamatos maradt. Az új EU-költségvetés tárgyalásakor szövetséget kell kötni az azonos érdekcsoportba tartozó Németországgal, Franciaországgal, Lengyelországgal és Olaszországgal, hogy ne csökkenjen az uniós mezőgazdasági támogatások mértéke 2014 után. Az agrárium számára fontos, hogy az új költségvetés életbe lépéséig a földhivatali nyilvántartás teljes rendezése is megtörténjen Magyarországon - mondta Budai Gyula.

Hozzátette: 2004-ben a magyar mezőgazdaság jelentős hátrányba került az előnytelen csatlakozási szerződés miatt. Ezt nehéz volt ledolgozni, de Magyarország 2013-ban már eléri a mezőgazdaságra fordítható uniós támogatások 100 százalékos szintjét, míg a balti államok vagy Románia, Bulgária gazdái csak 20 százalékos arányban tudják azt igénybe venni, a birtokszerkezet miatt.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke kiemelte: mivel 2014-től egységes uniós támogatási rendszert vezetnek be minden tagállamban, olyan földforgalmi jogszabályokat kell alkotni, amelyek hosszú távon biztosítják a stabilitást, kiszámítható viszonyokat teremtenek, és a helyi gazdák érdekeit védik. Hozzátette: a mezőgazdaság gerincét a kis és a közepes méretű gazdaságok adják, de stratégiai célokból rendkívül fontosak a nagyüzemek is. Győrffy Balázs, a Magyar Agrárkamara átmeneti elnöke az alakulóban lévő nemzeti agrárkamaráról adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a termelők mellett az élelmiszeripar szereplői, az alapanyag-előállítók, a vidékfejlesztés területén tevékenykedők is helyet kapnak benne, a becslések szerint 300-400 ezren.