A nemzetközi hitelminősítő este Londonban közölte, hogy az eddigi "BB plusz"-ról egy fokozattal "BB"-re rontotta a hosszú futamidejű magyar hazai és külső államadósság besorolását. Az új osztályzatra a cég ugyanakkor az eddigi negatív helyett stabil kilátást állapított meg, vagyis levette a napirendről a magyar szuverén adósosztályzat további leminősítését. A Standard & Poor's megerősítette egyben a rövid lejáratú állami forint- és devizaadósság "B" szintű osztályzatát. Az S&P a hosszú futamú szuverén kötelezettségek besorolásának rontását egyebek mellett azzal indokolta, hogy véleménye szerint továbbra is romlik a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatósága, és ez hatással lehet a középtávú növekedési kilátásokra.

Az NGM visszaszólt

Az MTI-hez eljuttatott közleményében az NGM úgy fogalmaz: ma már nem lehet komolyan venni a hitelminősítőket, amelyek gyakorlatilag a világ összes országát leminősítették. A legnagyobb hitelveszteséget maguk a hitelminősítők könyvelhették el a válság éveiben. A szaktárca hangsúlyozza: a jövő nem a spekulánsokról, hanem az országokról és a termelésről fog szólni. Magyarországot azok a befektetők minősítik, akik tőkét hoztak ide, mint például a Daimler, az Audi, a Knorr-Bremse, az Alcoa vagy a Coca-Cola. A hitelminősítő lépésének komolytanságát mutatja, hogy miközben elismeri a magyar gazdaság teljesítményét, megpróbálja leminősíteni - írja az NGM.

Hangsúlyozza: a Standard & Poor's is elismeri, hogy a magyar költségvetés hiánya 2011 óta 3 százalék alatt van, és 2012-13-ban is ez alatt marad, ami példa nélküli a magyar költségvetések történelmében. A tárca hozzáteszi, hogy 2013-ra 0,8 százalékos, ezt követően pedig 1,7 százalékos reál GDP-növekedést jelez előre a hitelminősítő, amiben nem sok válságban lévő euróövezeti ország reménykedhet. "A Standard & Poor's közleményében azt mondja ki, hogy fenntartható az államadósság, mert csökken" - húzza alá az NGM. Az államadósság fenntarthatósága szempontjából a harmadik kulcsfontosságú tényezőről, a folyó fizetési mérleg egyenlegéről is megállapítja, hogy az Magyarországon - a régióban irigylésre méltóan - aktívumot mutat, és ez így is fog maradni - teszi hozzá a tárca.

Az S&P az általa is elismert eredmények ellenére megpróbálja a magyar gazdaságot olyan kategóriába sorolni, ahol nem található olyan ország, amelynek 3 százalék alatt van a költségvetési hiánya, csökkenő pályán van az államadóssága, és tartós aktívumot mutat a folyó fizetési mérlege. "Mindezek alapján eljött az ideje, hogy a spekulánsok egyik lobbiintézménye, a Standard & Poor's önmagát minősítse le" - fogalmaz közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Nehezen igazolható lépés londoni elemző szerint

Londoni elemzői vélemény szerint a makroszámok alapján - és különösen más országok mutatóival összevetve - nehezen igazolható, hogy a Standard & Poor's pénteken rontotta a magyar államadós-besorolást. Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdásza a hitelminősítő péntek esti bejelentése után adott gyorselemzésében felidézte, hogy a hazai össztermékhez mért GDP-arányos államadósság-ráta még az S&P előrejelzése szerint is 73 százalékra csökken az év végéig - miközben az EU-átlag 86,8 százalék -, és az államháztartási hiány 3 százalék körül lesz. Timothy Ash ezzel összevetette, hogy az S&P Portugáliát is a Magyarországnak most megadott "BB" szintű osztályzattal tartja nyilván, jóllehet Portugália államháztartási deficitje 5 százalék, GDP-arányos államadóssága pedig 120 százalék. A Standard Bank londoni elemzője közölte: ő is negatív értékelést tart érvényben Magyarországra, de a Standard & Poor's pénteki magyar osztályzatrontását ezzel együtt is "nehezen indokolhatónak" találja.

Nincs gazdasági növekedés

Ha Magyarország megkötötte volna az IMF/EU-párossal a megállapodást, és annak feltételeit be is tartotta volna, bizonyára elkerülhető lett volna a leminősítés - mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője arra reagálva, hogy a Standard & Poor's este Londonban közölte, az eddigi "BB plusz"-ról egy fokozattal "BB"-re rontotta a hosszú futamú magyar hazai és külső államadósság besorolását. Mivel a hitelminősítők általában és ebben a konkrét esetben is az adós kockázatát minősítik, a befektetőknek az S&P ezzel a döntéssel feltehetően azt üzeni, hogy nem látja biztosítottnak az ország adósságának tartós csökkenését - mondta az MKB Bank vezető elemzője. Kondrát Zsolt szerint a leminősítés hátterében az állhat, hogy amíg nem lesz gazdaságpolitikai fordulat Magyarországon, addig kevés esélye van annak, hogy a jelenlegi alacsony gazdasági növekedés változzon.

S bár a 3 százalék alatti hiánycél tartása pozitív jelzés a piacoknak, és esélyt ad arra, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, nem elég ahhoz, hogy az ország adóssága csökkenjen. Arra lenne szükség, hogy vagy beinduljon a növekedés, vagy a hiányt jóval 3 százalék alá csökkentse a kormány, hiszen így lehet valóban csökkenteni az adósságot - tette hozzá. Véleménye szerint ha létrejönne az IMF/EU-megállapodás, egy idő után elképzelhető lenne, hogy a hitelminősítők először pozitív kilátással frissítsék osztályzatukat, majd később felminősítsék Magyarországot.

Német Sándor, a Buda-Cash Brókerház kereskedelmi igazgatóhelyettese szerint az S&P a leminősítéssel azt fejezte ki, hogy az unortodox gazdaságpolitika csökkentette a magyar gazdaság növekedési kilátásait. Rámutatott: a piac pillanatnyilag minimálisan reagált a leminősítésre, a forint az euróval szemben még 1 százalékot sem veszített értékéből a délutáni 280 forinthoz képest. Más kérdés - vetette fel -, hogy hosszabb távon milyen lesz a piac reakciója, amely ma különösen optimistán viselkedett, és ezt egy ilyen hír sem csorbította számottevően - tette hozzá. A Nemzetgazdasági Minisztériumnak arra a meggyőződésére, hogy nem a minősítők, hanem a befektetők minősítik az országot, úgy reagált a Buda-Cash kereskedelmi igazgatóhelyettese: a hitelminősítők változtattak a válság előtti hozzáállásukon, és ma már inkább elébe mennek a piacnak, azon igyekezve, hogy a bajt előre jelezzék.

Gyengült a forint

A bejelentést követően a forint gyengült, az euró jegyzése 280 forint alatti szintről 282 forint fölé emelkedett. A dollár jegyzése 216 forint közeli szintről 217,50-re, a svájci franké 232,50 forintról 234 forint fölé, a japán jené pedig 2,625 forintról 2,640 forint fölé. Este fél hétkor az eurót 281,76, a dollárt 217,20, a svájci frankot 234,05, a japán jent 2,6375 forinton jegyezték. Délután négy órakor az euró jegyzése még 279,78, a dolláré 216,04, a svájci franké 232,21, a japán jené pedig 2,6235 forinton állt.