A fórumon több mint 150 magyar üzletember ismerkedhetett meg Hongkongnak a kínai és távol-keleti kereskedelmi kapcsolatok kiépítésében betöltött közvetítő szerepével.

Gaál József, az MKIK alelnöke a távol-keleti régió növekvő világgazdasági jelentőségét és az ezáltal kínált üzleti lehetőségeket felvázolva elmondta: miközben az európai régió lemaradóban van és az Egyesült Államok teljesítménye viszonylag jó, addig a távok-keleti régió, különösen Kína kiemelkedő eredményeket tud felmutatni. Rámutatott arra, hogy a kínai ipar fejlődésével párhuzamosan a fejlett technológiai ismeretek és szolgáltatások iránt növekvő kereslet kiváló üzleti lehetőségeket nyit meg a magyar vállalkozók előtt is, és ebben tapasztalataival és kapcsolatrendszerével nagy segítséget tud nyújtani számukra Hongkong.

Lore Buscher, a HKTDC európai regionális igazgatója elmondta, hogy az ázsiai fejlődő országok GDP-növekedése átlagosan 9 százalékos volt az elmúlt öt évben, a kiskereskedelmi és fogyasztási cikkeket forgalmazó ágazatok 2015-ig évi hat százalékkal növekednek majd. Kína termelőbázisból fokozatosan fogyasztói bázissá alakul át - tette hozzá.Kiemelte a hatalmas kínai lakosság egyre növekvő jövedelmi szintjében rejlő lehetőségeket, amit tovább fokoz, hogy Kína legújabb ötéves gazdasági terve is már a belső keresletet kívánja a növekedés motorjává tenni.

A jelenleg 230 milliósra becsült középosztály a becslések szerint 2020-ig évi 5 százalékkal növekszik majd az elkövetkező egy évtizedben.Lore Busher hangsúlyozta azonban, hogy a nyilvánvalóan jó lehetőségek mellett a kínai üzleti kapcsolatok kiépítése több tekintetben is óriási kihívásokat támaszt. Üzleti kapcsolatok terén ugyanis Kína még fejlődő országnak számít. Ezeket a nehézségeket a leghatékonyabb módon Hongkong szolgáltatásainak igénybevételével lehet áthidalni és nemcsak a szaktudás, hanem a kereskedelmi infrastruktúra tekintetében is. Apáti Bálint, az Abcom Kft. vezérigazgatója elmondta: többéves, Kínában folytatott export-import tevékenység után döntött hongkongi cége megalapításáról 2012-ben. Tapasztalata szerint a HKTDC által szervezett kiállításokon és vásárokon való részvétel fontos volt az első lépések megtételében.Az üzletember szerint a kínai termékek minősége nem Kína, hanem a kereskedő igényességét tükrözi. Kína és a Távol-Kelet kiszolgálja a világot, azt gyártanak, amit rendelnek tőlük - tette hozzá.

Králik István, a Magyar-Hongkongi Üzleti Szövetség elnöke kiemelte: a hongkongi szaktudást azért is elengedhetetlenül fontos igénybe venni már az első lépések megtételekor, mivel Kínában nem követelmény az auditálás, nincs országos cégregiszter, de ha van, akkor is csak regionális szinten. A szerződéskötésben is fontos a hongkongi szakértelem, csak így készülhetnek mindkét fél által elfogadott pontos angol nyelvű szerződések, miután a helyiek ragaszkodnak a szerződések kínai megszövegezéshez. A helyi szokások szerint a gyártás megkezdésekor 30 százalék előleget kell fizetni, a fennmaradó 70 százalékot pedig az áru leszállításakor kell átutalni.

A fizetések lebonyolítását, a rendelés teljesítése feletti felügyeletet és a minőségellenőrzést erősen ajánlott a hongkongi partnerre bízni, a szállítmányozás lebonyolításában pedig öngyilkosság lenne megkerülni őket. Problémák esetén ugyanis Kínában lehetetlen reklamálni, vitás ügyben nyerni, pénzt visszaszerezni pedig végképp lehetetlen. A hongkongi partner azonban az ilyen ügyeket zökkenőmentesen le tudja bonyolítani - mutatott rá a Magyar-Hongkongi Üzleti Szövetség elnöke. A szakember felhívta a szeminárium résztvevőinek figyelmét a Kínával folytatott kapcsolatokban azokra az előnyökre is, amelyeket valamely rangos nemzetközi üzleti szervezethez való tartozás presztízse tud nyújtani. Ilyen például a 27 országban 33 tagszervezettel és 11 ezer taggal rendelkező Hong Kong Business Association, amelyhez a Magyar-Hongkongi Üzleti Szövetség is tartozik.