Hat százalék lehet az alapkamat

2012-11-27 08:01
Nagy valószínűséggel újabb 25 bázispontos csökkentéssel, kereken 6 százalékra mérsékli a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az újabb kamatvágás meglépése annak ellenére is várható, hogy múlt pénteken a Standard & Poor's sokak számára meglepő módon leértékelte Magyarország hazai és külső államadósságának besorolását. A piac viszont nem reagált pánikkal a leminősítés tényére, így a Monetáris Tanács eddig is egyfelé szavazó szűk többsége, előreláthatóan megszavazza a kamatvágást.

Nem rogyott meg a forint hétfő reggelre, sőt a délelőtt folyamán sem, az euróval 282, az amerikai dollárral 217, a svájci frankkal 234 forint körüli árfolyamon kereskedtek. Ezek a szintek ugyan magasabbak a péntek kora délutáni árfolyamoknál, de semmiképpen nem tekinthetők drámai elmozdulásnak, amihez az elemzők azt a következményt kötötték, hogy a Monetáris Tanács tagjai esetleg elbizonytalanodnának az újabb kamatvágás meglépésében.

Múlt hét csütörtökén ugyanis még szinte majdnem teljes volt a konszenzus a tekintetben, hogy a jegybank Monetáris Tanácsa immár egymást követő negyedik alkalommal fogja 25 bázisponttal csökkenteni az irányadó kamatot. A Reuters által megkérdezett 21 elemző közül 18 számolt azzal, hogy november 27-től 6 százalékra csökken a kamat, s mindössze hárman vélték úgy, hogy a 6,25-ös szintentartás mellett voksol majd a többség.


Közbeszólt a Standard & Poor's

Erre jött derült égből villámcsapásként a Standard & Poor's bejelentése, amikor november 23-án este Londonban közölte, hogy az addigi "BB plusz"-ról egy fokozattal "BB"-re rontotta a hosszú futamidejű magyar hazai és külső államadósság besorolását. Az új osztályzatra a hitelminősítő ugyanakkor az eddigi negatív helyett stabil kilátást állapított meg, vagyis levette a napirendről a magyar szuverén adósosztályzat további leminősítését.

Péntek este rögtön adok-kapok alakult ki, a magyar kormány Nemzetgazdasági Minisztériuma nem hagyta annyiban a dolgot, s beszólt a hitelminősítőnek amennyiben az S&P-t a "spekulánsok" egyik lobbiintézményének titulálta, s arra szólította fel, hogy immáron önmagát minősítse le. Az NGM közleményében azt is kifejtette, hogy Magyarországot azok a befektetők minősítik, akik tőkét hoztak ide, például a Daimler, az Audi, az Alcoa, vagy a Coca Cola.

Nem értette Ash sem

Némileg a minisztérium "pártjára állt" a vitában a Standard Bank londoni befektetési részlegének közgazdásza, ugyanis Timothy Ash azt nehezményezte, hogy a makroszámok alaján, de különösen más országok mutatóit tekintve, nehezen igazolható a leminősítés. Ash arra emlékeztetett, hogy például Portugáliát is ugyanazon a "BB" szinten tartja számon a Standard & Poor's, mint Magyarországot, miközben a portugálok államháztartási hiánya 5 százalék, államadóssága pedig 120 százalékon van GDP-arányosan, amivel szemben állnak a 3 százalék, illetve 80 százalék alatti magyar adatok.

A hazai elemzők ugyanakkor egy új aspektust is behoztak a vitába. Kondrát Zsolt, az MKB bank vezető elemzője, és Német Sándor, a Buda-Cash Brókerház kereskedelmi igazgatóhelyettese is úgy ítélte meg, hogy a leminősítés hátterében egyértelműen az a vélekedés húzódik meg, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika mellett lényegében kizárható, hogy növekedési fordulat következzen be Magyarországon.

Zömében biztosak a kamatcsökkentésben

A váratlannak tekintett leminősítés, és az azt követő vita ellenére a londoni elemző házak majdnem biztosak abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa mai ülésén folytatni fogja az alapkamat csökkentését. A JP Morgan elemzői azt várják, hogy a korábbi ülésekhez hasonlóan, szoros 4:3 arányban, de a 25 bázispontos vágás mellett dönt a tanács. Az elemzők ezt abból szűrik le, hogy októberben 6 százalékra mérséklődött az év/éves infláció a szeptemberi 6,6 százalékról, s estek a magyar kamatkockázati felárak is, így nem lehet akadálya az újabb kamatvágásnak.

Hasonlóan vélekednek a Goldman Sachs londoni elemzői is, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy a pénteki leminősítést követően is, a forint mindössze 1,6 százalékkal futott gyengébb formát az idei augusztusban mért csúcsánál, arról nem beszélve, hogy az elmúlt időszakban az állampapír-aukciók sorra sikeresen zárultak, ráadásul csökkenő hozamok mellett.

A ház elemzői ezért is biztosak abban, hogy a kamatvágási sorozat a tanács november 27-i ülésén sem szakad meg, sőt a továbbiakban is folytatódik majd, aminek következtében 2013 nyarára akár 5,50 százalékra csökkenhet majd a magyar alapkamatszint.

Velük egyező érveket fogalmazott meg az itthoni K&H Alapkezelő befektetési igazgatója is. Horváth István szerint, az S&P pénteki leminősítése nem mozgatta meg különösebbképpen a hazai eszközöket, a forint kisebb kitérő után újból 282 forinton állt, és a kötvénypiacon is csupán néhány bázispontos hozamemelkedés történt. Mivel a Monetáris Tanács aktívan nyilatkozó kültagjai az 5 százalék körüli alapkamatot jelölték meg annak az egyensúlyi kamatszintnek, amely támogatja a gazdasági növekedést, ugyanakkor nem generál inflációt, ezért a keddi kamatdöntő ülés alkalmával újabb kamatvágásra számítanak. Az eddigi kamatcsökkentésekre mind a forint, mind a kötvénypiac jól reagált, ezért előre láthatóan addig folytatódhat a monetáris lazítás, amíg a hazai eszközök stabilak tudnak maradni - vélekednek az alapkezelőnél.