Az elemzők többsége 25 bázispontos monetáris enyhítést várt, azt követően, hogy októberben már a harmadik egymást követő alkalommal csökkentette 0,25 százalékponttal a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács.



A testület négy külső tagja szavazott a kamatvágásra a testület legutóbbi, október 30-i kamatdöntő ülésén és a megelőző kettőn is.Az alapkamat legutóbb 2011. január 25-tól 2011. november 30-ig állt 6 százalékon, ennél alacsonyabb szintre 2010. február és 2011. január 25. között került a kamat.

A gyenge növekedéssel indokol a Monetáris Tanács

A várható inflációs és pénzügyi piaci folyamatokat, valamint a tartósan gyenge keresletet figyelembe véve alacsonyabb kamatszint indokolt - magyarázta az alapkamat 25 bázispontos csökkentésére vonatkozó döntését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a testület keddi ülését követően kiadott közleményében. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok folytatódnak, és a középtávú inflációs kilátások a 3 százalékos céllal összhangban alakulnak - olvasható a közleményben. A monetáris tanács kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal 6,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.

Az elemzők többsége is 25 bázispontos monetáris enyhítést várt, azt követően, hogy októberben már a harmadik egymást követő alkalommal csökkentette 0,25 százalékponttal a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. A testület négy külső tagja szavazott a kamatvágásra a testület legutóbbi, október 30-i kamatdöntő ülésén és a megelőző kettőn is.Az alapkamat legutóbb 2011. január 25-tól 2011. november 30-ig állt 6 százalékon, ennél alacsonyabb szintre 2010. február és 2011. január 25. között került a kamat. A tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, az inflációs célt 2014-ben, az inflációt érintő átmeneti sokkok hatásainak kifutása után tartja elérhetőnek.

A testület szerint a gazdaság kibocsátása az idén csökken, a növekedés 2013-ban indulhat meg újra. A monetáris tanács szerint a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi, ezért a gazdaságot érő költségsokkok nem rontják a középtávú inflációs kilátásokat, lecsengésük után a gyenge kereslet dezinflációs hatása érvényesülhet. A kedvező globális pénzügyi piaci környezet a kormányzat alacsony költségvetési hiány melletti erős elköteleződésével együtt a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelheti - írta közleményében a testület. A közleményben kiemelték, hogy a nemzetközi szervezetekkel történő megállapodást övező kockázatok emelkedése és a magyar államadósság S&P általi leminősítése kedvezőtlen irányba hathat az ország kockázati megítélésére.

A kockázati megítélés és a hozamok tartósan kedvező alakulása, így az államadósság fenntarthatósága, valamint a hitelezés támogatása és a befektetői környezet kiszámíthatósága szempontjából a monetáris tanács továbbra is fontosnak ítéli az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodást.

A testület rámutatott: a magyar gazdaság továbbra is recesszióban van, és a növekedés újraindulása csak jövőre, az exportpiacok élénkülésével várható, a külső és belső keresleti tényezők egyaránt gyenge növekedést vetítenek előre. A tanács értékelése szerint a kibocsátás tartósan elmarad potenciális szintjétől, a munkapiac pedig laza marad. A kedvezőtlen beruházási dinamika, valamint a tartósan magas munkanélküliség arra utal, hogy a gazdaság potenciális növekedése is érdemben elmarad a válság előtti ütemétől.

Simor: megint a szűk többség

A monetáris tanács előtt a 6,25 százalékos alapkamat tartására és 0,25 százalékpontos csökkentésére vonatkozó javaslat volt, és a szűk többség a csökkentésre szavazott - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülését követő budapesti tájékoztatón. A "szűk többség" vélhetően arra utal, hogy a tanács ismét 4:3 arányban szavazott a kamatcsökkentésről, akárcsak az elmúlt három alkalommal. Simor András elmondta, az infláció az idén és jövőre is meghaladhatja a középtávú célt, a fogyasztói árakat az élelmiszerárak emelkedése, az adóemelések és az adminisztrációs intézkedések tartják magasan, de 2014-re elérhető a 3 százalékos cél. Az MNB prognózisa szerint idén 5,8 százalékkal, jövőre 5,0 százalékkal nőnek a fogyasztói árak.

Az elmúlt egy évben távolabb kerültünk az IMF/EU-megállapodástól, amit jelez az is, hogy néhány napja a szervezet honlapján megjelent: a hitelmegállapodásról nincs tárgyalás Magyarországgal - felelte újságírói kérdésre Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülése utáni budapesti sajtótájékoztatón. A jegybank elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a 3 százalékos államháztartási hiánycél betartása fontos, de az IMF/EU-megállapodás szempontjából nem alapvető feltétel. A monetáris tanács keddi ülésén is rögzítette, hogy a kockázati megítélés és a hozamok tartósan kedvező alakulása, így az államadósság fenntarthatósága, valamint a hitelezés támogatása és a befektetési környezet kiszámíthatósága szempontjából továbbra is fontosnak tartja a megállapodást az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal.  A jövőjét firtató kérdésre válaszolva Simor András kijelentette: "nem kívánok politikai pályára lépni a mandátum márciusi lejárta után".

Nem mozdul a forint

A kamatcsökkentés bejelentése előtt 280,00 forinton jegyezték az eurót, öt perccel a bejelentést követően pedig 279,95 forinton. Kora reggel és délelőtt az eurót még 280,91 forinton jegyezték, szemben a hétfő délután és este jellemző 281,80 forint körüli jegyzésekkel.A 280 forint körüli euró jegyzés megfelel a Standard & Poor's hitelminősítő által pénteken a magyar szuverén adósságra adott leminősítés előtti szintnek. A svájci frank árfolyama a bejelentés előtti 232,60 forintról 232,50 forintra, a dolláré 216,05 forintról 216,00 forintra, a japán jené 2,6302 forintról 2,6296 forintra csökkent.A svájci frank jegyzése hétfőn este 234,20 forint, a dolláré 217,30 forint, a japán jené pedig 2,6475 forint volt.

Nyárra akár 5 százalékra eshet le a kamat

Egyáltalán nem okozott meglepetést a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése, hogy 25 bázisponttal kereken 6 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot - mondta a Figyelő Onlinenak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Korábban a piac már teljesen beárazta a döntést, amin az sem változtatott, hogy a Standard & Poor's némileg meglepő módon leminősítette a hosszú távú magyar államadósság besorolását. Mint látható volt a lépés egyáltalán nem ingatta meg a forintot, ma már ugyanazon az árfolyamon volt a főbb devizákkal szemben, mint a leminősítés előtt, és a kockázati felárat jelző CDS-felár is mindössze néhány pontot romlott. Suppan Gergely szerint az is lényeges szempont lehetett, hogy jelentős különbség nincs a „BB plusz" és a „BB" kategóriák között, legalább is akkora, amitől pánikolni kellene.

Sőt, tette hozzá az elemző, a következő kilenc hónapra is készen van a piac az árazással, aminek nyomán nyárra azzal számolnak, hogy 100 bázispontos csökkenéssel, akár 5 százalékra mérséklődjön a jegybanki alapkamat. Ugyanakkor fontos lenne, hogy 2-3 havonkénti, így lassabb tempójú kamatvágásra álljon át a Monetáris Tanács - mondta. Az is nagyon lényeges szempont, hogy nem sérülhet a 2014-es inflációs célkitűzés, mert a jövő évi már sajnos odavan - hangsúlyozta Suppan Gergely.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője szintén úgy véli, hogy folytatódni fog a kamatcsökkentés, a kérdés csak az, hogy milyen ütemben. Erre vonatkozóan a piaci szereplők az MNB kommentárjára figyelnek. Emlékeztetett, hogy az előző ülés jegyzőkönyve szerint a monetáris tanács a következő hónapokban a kockázati megítélés javulásának tartósságára, illetve arra figyel majd, hogy az inflációs folyamatok mennyire közelítenek a 3 százalékos célhoz. Miután ezeken a frontokon nem történt érdemi változás az előző ülés óta, így elképzelhető, hogy a következő hónapokban kivár a tanács - vélekedett az elemző.

Hozzátette, hogy az infláció jövőre még bőven a 3 százalékos cél fölött, 5 százalék körül lehet, a külpiaci hangulat pedig most alapvetően támogató, de azért vannak kockázatok, ahogy azt a legutóbbi leminősítés is mutatja. Az Erste jelenlegi előrejelzése szerint az idén már nem változik az alapkamat, jövőre pedig negyedévente várható 25 bázispontos csökkentés, így 2013 végén 5 százalékos lehet a kamat.