A Költségvetési Tanács (KT) elnöke, aki a Magyar Közgazdasági Társaság elnöki tisztét is betölti kedden Budapesten a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) közgyűlésén kifejtette: a gazdaság 0-2, 0-3 százalékos sávban bővülhet a következő években. Kovács Árpád megjegyezte ugyanakkor, ezzel együtt a magyarországi növekedési potenciál alatta marad a többi visegrádi ország növekedési lehetőségének.Kiemelte: az államadósság - jelentős terhekkel ugyan - de "menedzselhető", ehhez nincs szükség a jegybank devizatartalékának igénybevételére.

Kovács Árpád kifejtette: a magyar gazdaság sérülékenységének egyik legfőbb oka az, hogy magas az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, különösen a velünk versenytárs közép-kelet-európai országokat nézve. Ezekkel az államokkal, így Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával, Szlovéniával, Romániával és Bulgáriával nagyjából együtt fejlődtünk a 2000-es évek elején, 2006 óta azonban megkezdődött a magyar gazdaság leszakadása, például az államháztartási hiány megugrott a többi állam deficitjéhez képest.

2009 óta ugyan a költségvetés elsődleges hiánya többletet mutat, az államadósság kamatterhe azonban negatívba viszi át az államháztartás egyenlegét az egyes években - mutatott rá.Az államháztartási hiány jövőre a kormány tervezett intézkedéseivel 3 százalék alatt tartható, ez az államadósság további csökkentése miatt is fontos - hangsúlyozta a KT elnöke.

Mint mondta: a magyar kormányokat tekintve megállapítható, hogy akkor fordulnak a nemzetközi intézményekhez hitelért, ha a piaci feltételű hitelek és a nemzetközi pénzintézetek kölcsöneinek kamata között 6 százalékpont a különbség, ez egyfajta "22-es csapdájának" is tekinthető. Ez igaz volt 2008 őszére, és tavaly novemberre is - fűzte hozzá.Hangsúlyozta: a magyar államadósság most finanszírozható, nincs sürgető piaci nyomás a megállapodásra a nemzetközi intézményekkel.