Stefan Füle megállapította: a balkáni ország "képviselői nem voltak képesek eleget tenni a maguk által vállalt fő kötelezettségeknek". "Nyilvánvaló, hogy ez késlelteti országuk európai uniós integrációját" - mondta a bővítési biztos, miután a boszniai vezetőkkel áttekintették az EU által júniusban elfogadott "útitervet" a reformok végrehajtásáról. Bosznia idén akarta benyújtani a tagság iránti kérelmét, de a bosnyák, szerb és horvát vezetők közötti, nemzetiségi alapú konfliktusok továbbra is akadályozzák a politikai reformokat, ráadásul ehhez járult a költségvetésről kialakult vita is.

Ahhoz, hogy Bosznia "hiteles csatlakozási kérelmet" küldjön Brüsszelbe, összhangba kell hoznia alkotmányát az emberi jogok európai egyezményével, azaz véget kell vetnie a kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének. Az Emberi Jogok Európai Bírósága már három éve is figyelmeztette Boszniát, módosítsa alkotmányát, hogy ne csak a három államalkotó nép, hanem a zsidó és a roma kisebbség tagjai is indulhassanak magas állami posztokért, például az elnökségi tisztségért.

A reformok elmaradása következtében Bosznia egyértelműen leszakad a régióban az uniós tagságért sorakozóktól: Horvátország várhatóan jövőre válik az EU 28. tagállamává, és - bár eltérnek egymástól integrációs felkészültségükben - Albánia, Macedónia, Montenegró és Szerbia is messze Bosznia előtt állnak.