Minden jó cselekedet elnyeri méltó büntetését, mert azt a választ kaptam: rendben van, kormánybiztos úr, készítsen elő egy komoly előterjesztést arról, hogyan lehet megvalósítani – idézte fel Fürjes Balázs kormánybiztos, mit szólt Orbán Viktor, amikor az elkövetkező tíz év legjelentősebb beruházását ajánlotta a miniszterelnök figyelmébe. Fürjes Balázs felügyeletével zajlik három kiemelt kormányzati beruházás, egy negyedik előkészületi fázisban van, ő mégis ezt az ötödiket tartja igazán kiemelkedőnek, amelynek szerinte megkérdőjelezhetetlenül pozitív a makrogazdasági hatása.
Kiemelt kormányzati beruházások

Rubik-kocka formájú kiállítási és tudományos központ
■ Egyelőre csak tervezési fázisban van. Jelentős egyetemes és magyar szellemi teljesítmények bemutatóhelye lenne, valamint tudományos és oktatóközpont lehet az a Rubik-kocka formájú épület, amely 2017-re készülne el a Rákóczi híd budai hídfőjénél.

Az Üllői úti FTC-stadion
■ Kormánydöntés született arról, hogy a régi létesítmény bontása után az új aréna kicsit hátrébb épül meg, s ezzel fölszabadul egy nagyon értékes telek az Üllői út és a Könyves Kálmán körút sarkán. Ezt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2013-ban nyílt pályázaton értékesíti.

Fürjes Balázs véleménye: a 20-22 ezres befogadói kapacitás szakértők szerint optimális, s az évi 40-50 hazai és nemzetközi mérkőzés mellett üzleti bemutatókból és rendezvényekből tesz szert bevételekre. Működése egyetlen fillér közpénzbe sem kerül. Fürjes titkon abban reménykedik, hogy nyereséget termel majd, annak függvényében, mennyire ível fel a magyar gazdaság, s hogyan szerepel a nemzetközi bajnokságokon a Fradi.

A beruházás költsége 14 milliárd forint, ez néhány milliárddal csökkenhet, attól függően, hogy milyen áron sikerül értékesítenie az MNV-nek a saroktelket. A központi költségvetés 2012-ben 1 milliárddal, 2013-ban 7 milliárddal, 2014-ben pedig 6 milliárd forinttal finanszírozza a beruházást. Az uniós szabályok szerint sportlétesítmény építéséhez EU-támogatások nem használhatók fel. Az átadás éve: 2014.

Az Erzsébet téri Gödör és konferencia-központ
■ Fürjes Balázs véleménye: az elkövetkező hetekben kerülhet a kormány elé a hasznosításra és a föld alatt lévő terek befejezésére vonatkozó koncepció. A beruházás 2 milliárd forintba kerülne, a központi költségvetés finanszírozza, és 2014–15 körül adnák át.

Ludovika-projekt
■ A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló közigazgatás-tudományi kar általános jogutódjaként létrejött Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára a volt Ludovika Akadémia épületeit alakítják át két ütemben. Fürjes Balázs véleménye: kifejezetten szerencsés volt a helyszín kiválasztása, a beruházásnak önmagán túlmutató a célja, kisugárzó hatása lesz Józsefvárosra, sőt, egész Budapest profitál belőle. A Ludovika épületét Pollack Mihály eredeti tervei alapján, történelmi hűséggel állítják helyre, 200 ezer négyzetméter új oktatási, rekreációs és hallgatói létesítmény épül. A beavatkozás nyomán megáll a városrész pusztulása.

A beruházás 24,5 milliárd forintba kerül, a központi költségvetés 4 milliárdot már rendelkezésre bocsátott. További 20 milliárd forintot a kormány az EU-forrásokból fedezhetőnek lát. A kivitelezői tendert 2013 elején írják ki, a komplexumot 2015 szeptemberében adják át.
A turisztikai szakma legalább tíz éve szorgalmazza, hogy épüljön Budapesten egy 4-5 ezer fő befogadására alkalmas konferencia-központ, amelynek révén a magyar főváros a konferenciaturizmus egyik központja lehetne Európában. Az erről való gondolkodás már az első Orbán-kormány idején megkezdődött, s lehetséges helyszínként a MüPa és a Nemzeti Színház közötti terület került szóba, amely Demján Sándor érdekeltségébe tartozik.



ÉLVONALBAN
„Az a cél, hogy világviszonylatban az ötödik, európaiban pedig a harmadik helyet vívjuk ki magunknak” – jelölt ki kétségtelenül nem szerény megcélzott pozíciót a konferenciaturizmus nemzetközi ranglistáján a kormánybiztos. Ehhez szerinte minden adott.

Európában majdhogynem nálunk a legolcsóbbak a szállodai szolgáltatások. Pluszvonzerő, hogy hely is van bőven, jó a közlekedés és az infrastruktúra. A KPMG tanácsadó cég egy friss tanulmánya szerint a beruházás megrendeléseket hozhat a kkv-szektornak, s jelentős adóbevételt jelentene a központi költségvetésnek.

„Itt tartunk, folyik az előkészítés, hatásvizsgálatok készítése, s mérlegeljük, mely területek jöhetnek szóba” – fogalmazott Fürjes Balázs. Szerinte egyébként arról még korai beszélni, hogy a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó terület vagy más ingatlan lenne a helyszín.

A kormánybiztos az általa felügyelt beruházásokról elmondta, hogy valamennyi új, izgalmas építészeti, városképi eleme lesz Budapestnek. (Az egyes projektek állásáról, átadási idejéről, pénzügyi fedezetéről lásd a keretes írást.) Nincs politikai támadás, inkább összefogás jellemzi a második Orbán-kormány presztízsberuházásait – jelentette ki lapunknak. (Lásd a vele készült interjút.) 

Leginkább a szobrok ide-oda helyezése váltott ki indulatokat a Kossuth tér rekonstrukciója miatt, s egy-egy fa kivágását sérelmezték környezetvédők. József Attilát végül mégsem költöztetik a rakodópart alsó kövére. A tér visszanyeri 1944 előtti arculatát. A villamosok és a kerékpárok kivételével megszűnik a járműközlekedés, felszámolják a jelenlegi felszíni parkolást, létrejön egy látogatóközpont s egy 600 férőhelyes háromszintes mélygarázs. A mintegy 20 milliárdos beruházást teljes egészében a központi költségvetésből fedezik, az átadás ideje 2014 tavasza.



KÉSZEN KAPTA
Kíváncsiak voltunk arra, hogy Budapest főépítésze elégedett-e a Fürjes Balázs által felügyelt projektekkel. (Fürjes mellett más kormánybiztosok is működnek, Baán László a leendő múzeumi negyed, Wachsler Tamás a Kossuth tér felújítását célzó Steindl Imre-program vezetője, míg Zumbok Ferenc a Vár megújításáért felel miniszteri biztosként.)

Finta Sándor a kiemelt kormányzati beruházásokat készen kapta, a kabinet ugyanis azokat jóval az ő 2012-es tavaszi kinevezése előtt jóváhagyta. A Közszolgálati Egyetem épületéhez kötődő beruházások egy részéhez eleve kellett a közgyűlés engedélye, ezt a főváros meg is adta – tudtuk meg. A sportlétesítményekre és az Orczy-kert átalakítására vonatkozó építészeti pályázatokat pedig főépítészként maga is látja majd, ugyanis tagja a tervzsűrinek.

Amúgy főépítészként mindegyiket indokoltnak és szakmailag támogathatónak tartja. A Közszolgálati Egyetem campusának megépítésével, a sport- és rekreációs terek létrehozásával rehabilitálnak egy pusztulóban lévő városrészt – vélekedett. Új funkciót kap az Orczy-kert, s esély nyílik a parkok megújulására és a tó revitalizációjára is.
Interjú Fürjes Balázs kormánybiztossal
Egyszerre kell a jobb és a bal



Milyen a kapcsolata a fővárossal?
– Pesti srác vagyok, szeretem Budapestet. Az otthonom. Kinevezésem után első utam Tarlós István főpolgármesterhez vezetett. Azóta is rendszeresen konzultálunk, kifejezetten jó a munkakapcsolatunk.

– Ellenzéki részről elhangzott, hogy a kiemelt kormányzati beruházások nem igazán emelik Budapest presztízsét, arra jók, hogy megrendelést biztosítsanak a gazdasági holdudvarnak.
– Ha megengedi, vitatkozom. Egyetlen esetben, a Ludovika Campus megépítésével kapcsolatban egy részletkérdésben Schiffer András, az LMP országgyűlési képviselője fogalmazott meg aggályt, rajta kívül senki nem támadta a projekteket. Nincs politikai támadás. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága egyhangúlag, az ellenzék szavazataival támogatta a Ludovika bizonyos beszerzéseit, s hozzájárult a nemzetbiztonsági minősítéséhez is.

– A kivitelezés kapcsán sem számít támadásokra?
– Látható, hogy összefogás jellemzi a beruházásokat. Azt szoktam mondani, a Rubik-kocka csavargatásához is egyszerre kell a jobb és a bal kéz, a gondolkodáshoz a jobb és a bal agyféltekénket is használjuk. Kiemelkedő alkotásokat is csak összefogással, nagyon alapos, lelkiismeretes munkával lehet létrehozni. Valamennyi projektnél előttünk áll még a kivitelezők kiválasztása és a közbeszerzési pályázatok lefolytatása. Megígérem, hogy tisztességes versenyben, átlátható módon zajlanak majd ezek a pályázatok.ROMLÁS
A főépítész úgy látja, Budapestnek jók az adottságai, elképesztően gazdag az épített öröksége. A fővároson meglátszik ugyan az idő, de a patina bájt kölcsönöz neki. Azzal viszont már nem elégedett, hogy Budapest nem használja ki az adottságait. „Nyilvánvaló, hogy a foghíjtelkekre nem lehet 19. századi stílusban építeni, és sajnos az elmúlt években a historikus városmagba épült kortárs épületek között sem található világviszonylatban összemérhető épület”. Kevés kortárs ikonikus épület található a magyar fővárosban.



A főépítész egyetért azzal, hogy egy világvárosnak szüksége van meghatározó kortárs épületekre, amelyek beazonosíthatóvá teszik Budapestet a világban, de szerinte az előző ciklusban sztárolt CET nem az. „Nem tervpályázat, hanem meghívásos ingatlanfejlesztői pályázat alapján épült, amely eleve kizárta, hogy igazán jó épület jöjjön létre” – magyarázta.  Az építészeti tervpályázat ugyanis szerinte még mindig a legjobb garancia arra, hogy jó minőségű épület jöjjön létre. El kellene érni azt, hogy legalább a közberuházásoknál kötelező legyen tervpályázatot kiírni – húzta alá a Figyelőnek a főépítész.

S ha már a kortárs építészetről esett szó: Finta Sándor egészen más épületeket említett, mint amelyekről ma a szakmai és politikai viták folynak. Sőt, azoktól egészen távoli alkotásokat, köztük a Lánchíd 19 Design Hotel interaktív homlokzatát, Kis Péter építész Práter utcai lakóépületét, az állatkert nagysziklájának nemrégiben elkészült belső átalakítását, a Kopaszi-gát mikroépítészeti együttesét, a Mátyás téri Kesztyűgyár Közösségi Házat vagy éppen a megújított Országbíró lakótelep köztereit. A laikus nyilvánosság alighanem most hall először ezek többségéről. Ideje sétára indulni saját fővárosunkban!