 |
Egészen pontosan nem kiszámítható, hogy a hitelminősítő intézetek mikor hozzák nyilvánosságra a különböző országokról szóló jelentéseiket - mondta a Figyelő Online megkeresésére Török Zoltán. A Raiffeisen Bank elemzője szerint gyakoriak a felülvizsgálatok október-november táján, de ugyanígy az év kezdetén is, ami viszont biztos, hogy a vizsgálatok időpontjai nem publikusak, ezért is okozhatott némi meglepetést az S&P november 23-i bejelentése. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője annyi kiegészítést fűzött hozzá: ebből a szempontból azt érdemes figyelni, hogy az egyes besorolások pozitív vagy negatív kilátásokkal futnak-e, hiszen logikusan ezek felülvizsgálata várható bizonyos időszakokon belül, ami alapján rontanak vagy javítanak az osztályzaton a cégek. Az olyan, gazdaságilag és pénzügyileg stabil államok, mint például Németország, akár éveken keresztül futhatnak ugyanazzal a besorolással - tette hozzá.
A visszafizetési képesség a döntő
A felülvizsgálatok kiszámítható időpontján kívül arra nézve sincsenek kőbevésett sztenderdek, sorvezetők, hogy az egyes hitelminősítők pontosan milyen szempontrendszer alapján hozzák meg „ítéleteiket" - fejtegette Török Zoltán. Az teljesen természetes reakció, hogy a leminősítésnek egyik kormány sem tapsol, elég emlékeztetni az utóbbi hónapok eseményeiből, amikor a francia vagy a portugál kormány tiltakozott élesen a rájuk kiosztott osztályzat ellen - utalt az elemző a Nemzetgazdasági Minisztérium reakciójára, amiben egyenesen komolytalannak nevezték az S&P jelentését, sőt, lobbiérdekek kiszolgálójának titulálták a céget.
Ugyanazon adathalmazok eltérő értelmezhetőségét bizonyítja az, hogy a Standard Bank londoni befektetési részlegének egyik közgazdásza, Timothy Ash is értetlenségét fejezte ki az S&P osztályzata miatt, arra hivatkozva, hogy még a hitelminősítő saját előjelzése szerint is a magyar államadósság GDP-hez mért aránya akár 73 százalékra csökkenhet az év végéig, miközben az európai uniós átlag meghaladja a 86 százalékot. Arról nem beszélve, hogy Magyarország államháztartási hiánya 3 százalékon belül marad, amit szintén nagyon kevés EU-ország mondhat el magáról. Timothy Ash arra is emlékeztetett, hogy az ugyanazon „táborba" sorolt Portugália államadósság-rátája 120 százalék, államháztartási deficitje pedig 5 százalék.
Török Zoltán ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy minden hitelminősítőnek joga van ahhoz, hogy saját feltételrendszert válasszon ki, illetve alkalmazzon. Bármilyen szempontok alapján is ítélnek, a cél az, hogy a befektetők felé világossá tegyék: képes-e az adott ország vagy bank az adósságainak visszafizetésére, illetve, hogy ebbéli képessége javul vagy romlik - magyarázta a Raiffeisen elemzője. Konkrétan Magyarország esetében azt a Standard & Poor's sem vitatja, hogy kedvezőek a fizetési mérleg, az államháztartási hiány adatai, az államadósság pedig mérséklődik, de nem látják a folyamatok fenntarthatóságának biztosítékait. A másik serpenyőben ugyanis olyan tételek vannak, mint a jelenlegi gazdasági recesszió, illetve - finoman fogalmazva is - nagyon szerény növekedési kilátások, a hiányzó beruházások, a kiszámíthatatlan adópolitika, a rossz üzleti környezet - sorolta az elemeket Török Zoltán.
Bóvliban más a hatás
Akár mennyire is derült égből villámcsapásként hatott az S&P november 23-i leminősítése, a piacokra nem gyakorolt számottevő hatást, a forint például még egy százaléknyit sem gyengült a péntek délutáni 280-as eurójegyzéshez képest, utána pedig visszaerősödött. Ezt azzal magyarázta Török Zoltán, korábban pedig Suppan Gergely, hogy a „BB+" és a BB is bóvli kategória, vagyis befektetésre nem ajánlott zóna, ezért nem voltak látványosabb következményei az osztályzat rontásának. Egy évvel ezelőtt amikor kiesett az ország a befektetési kategóriából, az más minőség volt - magyarázta Török Zoltán -, ráadásul akkor súlyosbította a körülményeket az euróövezeti válság, nem véletlenül jelentette be igen rapid módon az Orbán-kormány, hogy megkeresik a Nemzetközi Valutaalapot. Ma annyiban sokkal másabb a helyzet, hogy egyelőre derűlátó a piac, hitelbőség tapasztalható, ami kedvezőbb finanszírozási feltételeket biztosít, ez látszik a magyar állampapírok forgalmán, csökkenő hozamán is.
Kérdésünkre, hogy a kedvezőbb környezet egyben azt is jelentheti-e, hogy Magyarország esetleg megúszhatja a további leminősítéseket, Török Zoltán válasza nemleges volt. Ahogy fogalmazott: az lenne igazából a furcsa, ha a többiek nem követnék a Standard & Poor's-t. Jelenleg ugyanis a Moody's Ba1-en, a Fitch Ratings BB+ osztályban tartja a magyar adósságot, mindketten negatív kilátással. Ezek egy kategóriával feljebb vannak most, mint az S&P „BB" besorolása, igaz, ez utóbbi stabil kilátással rendelkezik
Argentina ötöt esett Öt fokozattal, B szintről CC-re minősítette le Argentína hosszú lejáratú devizaadósságait a Fitch Ratings - írta a Portfolió. Egy bírósági döntés értelmében Argentínának 1,3 milliárd dollárt kellene fizetnie december közepéig az Elliot Associates hedge fundnak. Az Elliot Associates visszautasította 2001-ben az argentin csődesemény idején az adósságok átstrukturálásában való részvételt. A bíróság pedig most lényegében azt mondta ki, hogy ugyanúgy fizetni kell azok felé, akik részt vettek az átstrukturálásban, mint azoknak, akik nem. A bírósági ítéletet ugyan még felsőbb szinten felülvizsgálják, de az ítélet szerint addig is félre kell tenni a nevezett összeget egy elkülönített számlára. Argentína nem tudja úgy teljesíteni a rendesen jelentkező tartozásait, hogy ezt ne egyenlítené ki. Vagyis vagy mindkettőt, vagy egyiket sem teljesíti. Az argentin kormány azonban valószínűleg nem szándékozna fizetni, a hedge fundot korábban is "keselyűnek" minősítette. Az Elliot Associates hedge fund korábban előszeretettel vásárolt fel kétes értékű adósságokat (pl. perui, argentin), majd névértéküket peres eljárásban próbálta visszaszerezni. A Fitch a leminősítés indoklásában jelezte, figyelemmel kísérik a következő hetek eseményeit, ha Argentína nem fizet a megadott határidőre, az csődeseménynek minősül. Ha ez megtörténik, akkor a hosszú lejáratú adósságokat RD (Restricted Default) minősíti le. Ha az ügy pozitívan zárul, tehát az argentin kormány a bírósági döntés értelmében jár el, és így nem esik veszélybe más adósságok törlesztése sem, akkor a Fitch visszaminősítheti Argentínát.