– Miután jövő januártól én töltöm be a BCG elnök-vezérigazgatói tisztét, fontosnak tartom, hogy a világ minden táján megismerjem a nagyvállalatok vezetőit, és beszéljek velük cégeik helyzetéről, lehetőségeiről. Annak különösen örültem, hogy az általunk szervezett budapesti CEO-találkozó apropóján Európába jöhetek.
– Először talán mégis az Egyesült Államokkal kapcsolatban kérdeznék. Mit gondol a választásokon győztes Barack Obama törekvéséről, miszerint a gyártási tevékenységet vissza kell vinni Ázsiából?
– Az elnök programjának elkészítésében a BCG is részt vett, és ezt abszolút reális célnak tartom. Természetesen nem lehet azt várni, hogy egy csapásra minden gyár visszaköltözik, de valóban van lehetőség arra, már csak az egyre magasabb kínai bérek okán is, hogy a gyártás egy részét visszahozzuk.
– Ezzel akár csökkenhet is a termelés Kínában, lelassítva az ottani növekedést?
– Ezt nem várom, ugyanis a folyamatosan erősödő ázsiai, illetve belső kereslet bőven ad munkát a világ legnagyobb országának. Kína továbbra is nagyon fontos gyártóbázis lesz, miközben újabb feltörekvők lépnek be a világpiacra olcsó termelőként – elég Indiát és Indonéziát említeni. Ráadásul ennek köszönhetően ezekben az országokban újabb százmilliók válnak jelentős fogyasztókká.
– Kik tudják ezeket a növekvő piacokat jól kihasználni?
– A feltörekvő országok vállalatai előnyben lesznek, mert nagyobb a helyismeretük. Megtanulták a költségérzékeny fogyasztók kiszolgálását, ismerik a lokális piacok specialitásait.
– A mai multik is képesek ebből profitálni?
– Természetesen, de alaposan meg kell változtatni az eddigi stratégiájukat. Ma már nem lehet az otthon bevált szolgáltatásokkal és termékekkel egyszerűen sikeresnek lenni, hiszen erős a konkurencia. A kulcskérdés a lokalizáció: behatóan meg kell ismerni az országot és a fogyasztók igényeit.
– A feltörekvő országokon kívül is sikeresek lehetnek az új ázsiai óriások?
– Ez nem egyszerű, hiszen e cégeknek a fejlett országokat kell megismerniük. Számos példa mutatja azonban, hogy e folyamat már zajlik. Elég csak a Huaweire gondolni. Persze ezt a fejlett világ cégei sem karba tett kézzel nézik. A védekezés módja a minél jobb és gyorsabb innováció, továbbá a pontos lokalizáció lehet. A nyugati vállalatok hatalmas előnye a márka, illetve annak kiemelkedő értéke. A prémiumszegmenst pedig még mindig szinte kizárólag ezek a cégek uralják.
– A válságra miként tudtak reagálni a nagyvállalatok menedzsmentjei?
– Leginkább azzal, hogy felismerték: az új kihívásokra új válaszokat kell adniuk. Emellett persze a költségcsökkentés is fontos volt; ez fájdalmas lépés, de szükség van rá a versenyképesség megőrzéséhez. A fejlődőket kevésbé sújtó visszaesés mindenkit ráébresztett, hogy a pozíciókért keményen meg kell harcolni, és gyorsan kell reagálni. Lényeges momentum továbbá, hogy nem egy egységes, sőt nem is kétsebességes világban kell gondolkodni, hanem egy soksebességes gazdaságban. A növekedés mértékén túl rengeteg mindenben eltérnek az egyes régiók, országok és fogyasztói csoportok.
– Eszerint a rugalmas kis- és középvállalkozásoké a jövő a nehezen mozduló nagyokkal szemben?
– Ez így nem igaz, ugyanis a nagyvállalatoknak korábban is folyamatosan felül kellett vizsgálniuk, melyek azok a területek, ahol valóban hatékonyan tudnak működni. Ez most sincs másként, csak az új technológiáknak köszönhetően bizonyos területeken felgyorsultak a változások. Emellett egyre kifinomultabb és komplexebb a nagy társaságok menedzsmentje. Folyamatosan keresik a hatékonyságot növelő átalakítási lehetőségeket, az innovációt, a felvásárlási célpontokat, de az új együttműködéseket is. Ezek a kisebb szereplőket is segítik abban, hogy egyre könnyebben jussanak ki a világpiacra.
– Meddig tarthatnak ezek a folyamatok? Már szinte minden cég használja az internet adta lehetőségeket; van még tovább?
– A globalizáció nem fog lassulni. Például a kis- és középcégek esetében roppant fontosak a kapcsolatok, a piaci ismeretek; ezekkel eddig csak a nagyok rendelkeztek, ám e tudás ma már számukra is elérhető.
– Esetleg a BCG is nyit a kisebb vállalkozások felé?
– E cégeknek nemcsak tanácsadókra van szükségük, hanem olyan közvetítő szolgáltatókra, amelyek segítenek megtalálni a potenciális partnereket, az értékesítési csatornákat. A lényeg, hogy minél nagyobb legyen a beágyazódásuk.
– A globalizációs folyamatok fő terepe Ázsia, Észak-Amerika és Európa. Mi a helyzet más régiókkal?
– Latin-Amerikában óriási fejlődés zajlik; Brazília vagy Mexikó például már erősen integrálódott a világgazdaságba. A piacok növekedése pedig itt is maga után vonja a gyorsuló globalizációt. Kevés szó esik Afrikáról, pedig talán – igaz, alacsony bázisról – itt várható a legnagyobb növekedés.
 |
■ 49 éves; a University of Michigan vegyipa-ri mérnöki diplomája mellé a Harvard Business Schoolon szerzett MBA minősítést. Magyar gyökerei is vannak: nagymamája az 1910-es években vándorolt ki az Egyesült Államokba.
■ A Westinghouse Electric és a BP szintetikus üzemanyagokkal foglalkozó k+f központjainál dolgozott, majd a Procter & Gamble cégnél a termelési költségek csökkentése és új termékek bevezetése volt a feladata.
■ A BCG tanácsadó céghez 1988-ban csatlakozott. Kezdetben a fúziók utáni üzleti folyamatok optimalizálása tartozott hozzá, majd a New York-i irodát vezette. Három éve a társaság észak- és dél-amerikai elnöke, idén májusban pedig a BCG elnök-vezérigazgatójának választották; e tisztet 2013 januárjától tölti be. A napokban a cége által a Four Seasons Hotel Gresham Palace-ban rendezett CEO-találkozó okán járt Budapesten.
■ Nős, három gyermeke van.– Ilyen erős verseny mellett nem nehezíti-e a termelés visszacsábítását Amerikába az, hogy az Obama programjában kiemelt helyen kezelt megújuló energiák költségnövekedést okoznak?
– A republikánusok és demokraták energiapolitikai elképzelései között inkább csak hangsúlyeltolódások vannak. A zöldforrások aránya aligha ugrik meg annyira, hogy érezhetően megemelje az energiaköltségeket. Ráadásul a nemrég feltárt palagázkészletek olcsó energiaforrással tudják ellátni az Egyesült Államokat, és ezt mindenképpen ki is kell használni. Ez például Európával szemben versenyelőny lehet.
– Az öreg kontinensnek viszont a megújuló technológiák területén van előnye.
– Ez részben igaz, de Amerikában rengeteg változás történt, e téren nagy lendülettel zajlanak a kutatások, így ez a különbség hamarosan eltűnhet.
– Súlyosabb probléma a szenátusban kialakult patthelyzet, illetve az automatikusan életbe lépő drasztikus megszorítások fenyegető réme.
– E kérdésben optimista vagyok, szerintem heteken belül megszületik egy jó kompromisszum a demokraták és a republikánusok között. Bár szükség van megszorításokra, fontos, hogy megőrizzük az érzékeny egyensúlyt, s megmaradjon a növekedés is.
– Visszatérve a vállalatokra, milyen iparágak lehetnek igazán sikeresek a közeljövőben?
– Ezt lehetetlen megmondani. Annyit azért látok, hogy a biotechnológia, amelyet közelebbről is ismerek, óriási növekedés előtt áll, s az egészségügy kilátásai is elég jók: a fejlődő országokban rohamosan javul a színvonala, és a korábbiaknál sokkal többet költenek erre a szektorra.
– Európában viszont ez a szféra is áldozatává vált a megszorításoknak, sok helyütt alaposan megnyirbálták.
– Bár ez egyelőre igaz, a népesség elöregedése miatt hosszú távon egyre fontosabb lesz ez a terület. A biotechnológiai és egyéb innovációk egyébként javítják a hatékonyságot, így olvadozó források mellett is emelkedhet a színvonal. Az innovatív cégek komoly profitot zsebelhetnek be ezen az óriási piacon, ha költséghatékony megoldásokat tudnak szállítani.
– A termelés mellett az innováció is egyre globálisabbá válik.
– Valóban, a nagyvállalatok minden folyamatukat szétosztják a világban oda, ahol az a leghatékonyabb, így ezen a téren is egyre inkább a nemzetközi munkamegosztás lesz a jellemző.
– Mit tehetnek azok a magyar cégek, amelyeknek a helyi recesszió mellett azzal is szembesülniük kell, hogy tradicionális nyugat-európai felvevőpiacaik sem dübörögnek? Nyissanak Ázsia vagy Latin-Amerika felé, ahova eddig csak kevesen mertek elindulni?
– Természetesen, a globális világgazdaságban minden sikeres cégnek ezt kell megcélozni. Ebben nincs igazán különbség az országok között: bárhol a világon lehet sikeres vállalatot elindítani, működtetni és fejleszteni.