Az emlőrák a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése, azonban a diagnózis a legtöbb esetben már nem végzetes, hiszen a betegség több mint 70 százalékos eséllyel gyógyítható akkor, ha időben felismerik. Hazánkban minden hetedik nőt érint az emlőrák, Magyarországon hozzávetőlegesen 7000 új ilyen esetet, míg a világon mintegy egymillió új beteget regisztrálnak évente. A modern diagnosztikai és kezelési lehetőségek következtében a nemzetközi adatok alapján az emlőrák ötéves túlélése 85 százalék körüli értéken mozog. A páciensek döntő többsége tehát gyógyultnak tekinthető, illetve teljes életet él tovább, akár a betegséggel együtt is.

Ugyanakkor Magyarországon évente közel 2500 nő hal meg emlőrákban, többségüknél már csak előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel a betegséget. Ez szoros összefüggésben áll azzal a ténnyel, hogy ugyan hazánkban ingyenesen lehet behívóval vagy háziorvosi beutalóval részt venni emlőrákszűrésen, mégis a magyar nők csupán 40-45 százaléka keresi fel az államilag finanszírozott szűrőállomásokat. Az viszont biztató adat, hogy ez az arány 2010 és 2012 között 6 százalékkal emelkedett. Pedig a korai felismerés és az időben megkezdett kezelés életeket menthet. Ez az arány Nyugat-Európa egyes országaiban közel 80 százalék, és ez a látványos különbség nemcsak a statisztikában mutatkozik meg, hanem e társadalmak egészségügyi állapotában is.

Kijelenthető, hogy a korai felismerés és a megfelelő, időben megkezdett kezelés az eredményes terápia kulcsa. Molekuláris diagnosztikával ma már kiválaszthatók az emlőrákos betegek közül azok, akiknél a megfelelő életminőséget biztosító célzott biológiai gyógyszerek sikerrel alkalmazhatók. Ezen kezelések segítségével az emlőrákos páciensek bizonyos alcsoportjaiban korábban nem látott túlélési eredmények érhetők el akár kemoterápiában még nem részesült, akár korábbi kezelésen már átesett betegeknél. A biológiai gyógyszerek sokszor lényegesen meghosszabbíthatják a rákos betegek életét, és az esetek egy részében végső gyógyulás is elérhető velük, megfelelő életminőség mellett.

Az emlődaganat az a fajta betegség, mely képes akár éveket is a tünetmentesség fázisában tölteni. Ez az úgynevezett preklinikai szakasz, amely a betegség kezdetétől a tünetek megjelenéséig terjed. Szűrővizsgálatokkal azonban már ebben a periódusban kimutatható a daganat, s fény derülhet például egy rejtett vérzésre vagy jellegzetes röntgenárnyékra. Sajnos legtöbben csak a klinikai szakaszban fordulnak orvoshoz, a tünetek és panaszok jelentkezésekor, és így csökken az esély az áttétek kiküszöbölésére.

Így nem lehet elégszer hangsúlyozni az önvizsgálat fontosságát. A havonta egyszer, megfelelően elvégzett önvizsgálat elengedhetetlen minden nő számára, már a késő tinédzserkortól kezdődően. A szűrésre nem járó nők az emlődaganatok 70-80 százalékát saját maguk fedezik fel, ugyanakkor az önvizsgálatot végzők között kisebb arányban fordul elő előrehaladott megbetegedés, hiszen ekkor nagyobb az esély arra, hogy az elváltozást még a kezdeti stádiumban felfedezzék.

Az állam ingyenes mammográfiai szűrővizsgálatot biztosít a 45–65 éves korosztály számára, amely megbízhatóan kimutatja a korai stádiumú elváltozásokat. A kétévente történő szűrővizsgálatok között havi rendszerességű önvizsgálattal kell meggyőződni a mellek egészségességéről, mivel a statisztikai adatok szerint ebben a korosztályban fordul elő leginkább az emlőrák. Az otthoni önvizsgálat az egyetlen módja a korai felismerésnek. Igaz, hogy a mellrák előfordulása alacsonyabb 45 év alatt, viszont itt sokkal nagyobb a halálos kimenetelű esetek aránya, mert a mammográfiás szűrésekből kimaradó nők általában későn jutnak el az orvoshoz. Azok, akik rendszeresen átvizsgálják a mellüket, jóval korábban észreveszik az elváltozásokat, és rajtuk sok esetben már kisebb beavatkozással segíteni lehet.

Az önvizsgálatot a menstruáció utáni napokban érdemes elvégezni (ilyenkor a legpuhább és legkevésbé érzékeny az emlő), egy jól megvilágított helyiségben, a tükör előtt. Az emlők alakját, nagyságát, a mellbimbók állapotát és az emlő bőrét szükséges áttekinteni leengedett és felemelt karral is. A tapintásos vizsgálat során ajánlatos három ujjal végigtapogatni a melleket, körkörös mozdulatokkal, a hónalj árkában is. 

Az egyik leggyakoribb korai tünet az önvizsgálat során felfedezett különálló, nem nyomásérzékeny, nem körülhatárolt, tömött vagy kifejezetten kemény tapintatú csomó. Ha azonban az emlő bőrén vagy az emlőbimbó területén behúzottság, illetve véres váladékozás figyelhető meg, az már előrehaladott folyamatra utalhat. Ebben az esetben a hónaljárokban megnagyobbodott nyirokcsomók lehetnek, s az emlő mérete is megváltozik: ödémás, fájdalmas lehet.

Október végétől már magyar nyelven is elérhető az az okostelefon-alkalmazás (BreastTest), amely a telefonra való telepítés után megmutatja az önvizsgálat helyes módszerét (valós fényképekkel), havonta emlékeztet a vizsgálat idejére – amelyet javasolt mindig ugyanazon a napon elvégezni, ciklus esetén ez a menstruáció kezdetét követő 7–10. nap –, és rögzíti a lehetséges elváltozásokat, melyeket később is nyomon lehet követni. Ezenkívül hasznos weboldalak is elérhetők az applikációról, ahol további információ olvasható a betegségről, a rendszeres szűrés és önvizsgálat, a korai felismerés fontosságáról s a korszerű gyógymódokról, különösen az úgynevezett célzott biológiai terápiákról, melyek új reményt nyújthatnak az érintetteknek.

Dr. Dank Magdolna

A szerző PhD, egyetemi docens, Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinika, Budapest