Autós üldözés az M3-as autópálya városból kivezető szakaszán, orosz maffiózókat és prostituáltakat alakító statisztatömeg a Nyugati pályaudvarnál, orosz hősi emlékmű a Kálvin téren, város felett köröző helikopter – nyáron Budapesten járva sokszor érezhette magát úgy az ember, mintha a hollywoodi Universal Studios szórakoztatóparkjába csöppent volna. Több helyszínen, hónapokon keresztül forgatták a Bruce Willis nevével fémjelzett Die Hard- sorozat ötödik epizódját, és ellentétben a Universallal, ahol csupán a sztárok hasonmásaival lehet fényképezkedni, a fővárosi helyszíneken néha feltűnt maga Willis is.

Úgy tűnik azonban, hogy Magyarország és benne Budapest filmes vonzereje veszélybe került. Az Európai Bizottság (EB) ugyanis a tervek szerint 2013-ban olyan irányelvet léptet életbe, amely átalakítaná a tagországok filmtámogatási rendszereit. „Az EB idén tavasszal vitára bocsátott tervezete az európai filmtámogatási szabályozás átalakításáról a legtöbb európai országot hátrányosan érintené” – állítja Zachar Balázs, a Magyar Nemzeti Filmalap európai uniós és kormányzati kapcsolatokért felelős jogi igazgatója. Az EB javaslata alapján ugyanis korlátoznák a nem európai produkciók – tehát elsősorban az Európában forgató amerikai bérmunkák – számára nyújtható támogatások arányát. Szigorúbban szabályoznák azt is, hogy egy ország milyen mértékben kötheti a támogatást a filmes költségeknek az adott ország területén való elköltéséhez. „Jelenleg egy ország kikötheti, hogy a támogatás ellenében az adott film költségvetésének akár 80 százalékát is az adott tagállam területén kell elkölteni. Ezt a jövőben csak a nyújtott támogatás mértékéig lehetne meghatározni” – mondja Zachar Balázs. Eszerint Magyarországon csupán a 20 százalékos támogatásnak megfelelő összeg itteni elköltésére lehetne kötelezni a külföldi filmkészítőket, ez pedig rendkívül hátrányosan érinthetné a jól bejáratott hazai rendszert.



Sőt, az eredeti brüsszeli javaslatban még az is szerepelt, hogy a film költségvetéséhez képest megállapított támogatások esetén (ilyen a magyar adókedvezmény is) az elszámolt költségek között nemcsak a támogató ország, hanem az egész Európai Gazdasági Térség területén felmerült költségeket el kellene fogadni. Ez utóbbi minden olyan támogatási programot egyenesen értelmetlenné tenne, mint a miénk. A magyar kedvezmény lényege ugyanis pont az, hogy a filmipari költések úgynevezett multiplikátor hatását igyekszik kihasználni. „A nemzetközi adatok alapján a filmgyártási költések után annak 160-300 százaléka jelenik meg a gazdaságban többletjövedelemként. A mi modellszámításaink szerint a Magyarországon elköltött filmgyártási költés 24-28 százaléka közvetlen adóbevételként megjelenik az állami költségvetésben” – mutat rá a jogi igazgató.



NO USA
Más uniós tagországoknak is hasonlóan fájdalmas lehet az új irányelv. Olaszországban például 25, Írországban pedig 28 százalékos adókedvezményben részesülhetnek a külföldi produkciók az ott elköltött pénzek után, a magyarhoz hasonlító szisztéma szerint. A kedvezmények nagy részét természetesen az amerikai gyártók forgatásai veszik igénybe, és pont ez az, ami leginkább piszkálja az Európai Bizottság csőrét. Egyrészt azt kifogásolják, hogy a tagállamok közötti amerikai produkciókért folyó verseny nem a kulturális tartalmú alkotások támogatásának kedvez, másrészt a fent említett, területhez kötött költésre vonatkozó szabályok nem segítik, hanem nehezítik az európai koprodukciók létrehozását. Az új szabályozás hatására azonban megszűnhetne vagy jelentősen csökkenhetne az amerikaiak támogatása, így azok a továbbra is jelentős kedvezményeket kínáló Európán kívüli országokba tennék át a forgatási helyszíneiket. Ez rendkívül súlyosan érintené – az utóbbi években az amerikai megbízások hatására a kapacitásait jelentősen bővítő – hazai filmgyártást.



A bizottság eredetileg őszre ígérte az új szabályozás végleges szövegének elfogadását, azonban a sok vitás kérdés, illetve a tagállamok többsége által több politikai fórumon kifejtett aggodalmak miatt a dokumentum elfogadása egyelőre csúszik. A háttérben továbbra is folynak a nem hivatalos tárgyalások egy minden félnek elfogadható kompromisszum érdekében. Zachar Balázs szerint nem kizárt, de csak halvány esély mutatkozik arra, hogy az EB a nagy politikai ellenkezés miatt végül hosszabb időre elhalasztja a jelenlegi szabályozás átalakítását.


Drágán adtuk az életet
A Die Hard az elköltött pénz, a helyszínek száma, a forgatás ideje és a megoldandó feladatok bonyolultsága miatt egyaránt kiemelkedik az itt forgatott külföldi filmek mezőnyéből. A 10,4 milliárdos Magyarországi költségvetés hatalmas összeg, ebből fedezték a több hónapos forgatás során a helyszínül szolgáló területek bérleti díját, a stáb szállását és étkezését, a díszletek megépítését, a magyar gyártó cég alkalmazottainak, a statisztáknak a fizetését. A 27 százalékos áfa és a bérek járulék- és adóvonzata mellett profitáltak a belvárosi szállodák és éttermek, ahol a külföldi stábtagok laktak, illetve étkeztek, és jutott a kiadásokból a fővárosnak és a kerületi önkormányzatoknak, amelyek a film helyszíneit biztosították. Igaz, a film teljes költségvetéséből így is csak aprópénzt csurrant-cseppent.

Budapest az utóbbi években a külföldi produkciók körében népszerű lett, s ez nem csupán a 20 százalékos adó-visszatérítésnek és a kedvező hazai áraknak, területfoglalási díjaknak köszönhető. Jelentős szerepe van ebben a hazai filmes szakemberek profizmusának, a világszínvonalú stúdióknak, valamint annak, hogy a főváros sokszínű, a legkülönfélébb igényeket is ki tudja elégíteni.

A hollywoodi produkciók 2004 óta áramlanak Magyarországra, ekkortól részesülnek adó-visszatérítésben a külföldi forgatások. Míg 2003-ban csupán 1,5-2 milliárd forintot költöttek el itt a külföldiek, 2007-ben már 25 milliárdra emelkedett az összeg.

Mit kívánna a magyar fél?
A Magyar Nemzeti Filmalap módosító javaslatot adott be Brüsszelben. A bizottságnak elküldött érvelés szerint a filmes támogatásoknak a kulturális célok mellett jelentős iparág-élénkítő hatása is van, amely egész Európa filmipara számára komoly előnyöket hordoz. Ezt az is bizonyítja, hogy ma már számos országban működik valamilyen közvetett, többnyire adókedvezményen alapuló támogatási rendszer, amely bizonyos mértékű automatikus támogatást jelent a produkciók számára. Ugyanakkor semmi sem utal arra, hogy az európai koprodukciók száma csökkenne, sőt, az elmúlt évtizedben ellenkező tendencia figyelhető meg.

Filmforgatás számokban
– A legtöbbet az V. kerület profitált a hollywoodi szuperprodukcióból: Belváros-Lipótváros 136,3 millióval lett gazdagabb a Die Hard 5 megaköltségvetésének köszönhetően. (Fő helyszín: Kálvin tér.)
– Budapest a Die Hard 5 forgatásából összesen 125,4 millió forintos közterület-használati díjat kasszírozott. A produkció 65 százalékos díjkedvezményt kapott a főpolgármestertől. (Fő helyszínek: Hősök tere, 56-osok tere, Andrássy út, Erzsébet híd, M3-as autópálya kivezető szakasza.)
– Willisék összesen 5,6 millió forintot hagytak Józsefvárosban, ahol átlagosan 50 százalékos kedvezményt élvezhettek. (Fő helyszínek: Horváth Mihály tér, Németh utca, Szentkirályi utca, Szabó Ervin tér, Ötpacsirta utca és Reviczky utca.)