Mesés hozamok ígérete. F. Attila ügyfelei sokáig nem örülhettek

Az először zseninek kikiáltott, ám utóbb bebukott üzletemberek pénzügyi reinkarnációi mindig is csillagászati hozamokkal igyekeztek csábítani. F. Attila eleinte még fizetett is, igaz, többnyire csak virtuálisan, ez annyit jelentett, hogy a kamatot papíron hozzáírták az alaptőkéhez. Néha azonban tényleg leszámolta és átutalta a pénzt, ami erősítette vállalkozása hitelét, s reklámnak sem volt utolsó. Mivel az általa beígért kamat kitermelhetetlenül magas volt, F. Attila piramisszerűen építkezett, azaz a később belépők forintjaiból egyenlítette ki korábbi tartozásait.

Ám mint tudjuk, a piramisjátékokban előbb-utóbb elfogynak az újonnan belépők, s akkor a régi tagok már hiába követelik a pénzüket, azt már sem kamatostul, sem kamat nélkül nem kapják vissza. A jó ideig csodált és ünnepelt nagykátai illetőségű F. Attila körül is elkezdtek sokasodni a kérdőjelek, egyre több volt az elégedetlen hang. Nyilván ennek is betudható, hogy lapunknak több csalódott ügyfelet is sikerült megszólaltatnia. Elbeszélésük alapján kikerekedik beszervezésük története.

HARMINC SZÁZALÉK HAVONTA
A budapesti éjszakai életben futótűzként terjedt a hír, miszerint van egy igazán jó, már-már mesés lehetőség, amellyel rengeteget lehet keresni. Csak be kell sétálni a belvárosi Bank Centerbe. Pontosabban nem elég csak úgy besétálni, előtte be kell jelentkezni. A helyszín és a fogadtatás hitelesnek tűnt. Elvégre a Bank Centerben kellett üzletet kötni, pénzt elhelyezni, ez még akkor is jól hangzott, ha annak vélhetően a legkisebb irodáját bérelték ki ebből a célból. Ám mielőtt ezen az apróságon fennakadt volna, az akkor még gyanútlan látogatót – F. Attila megbízásából – egy csinos, dekoratív harmincas hölgy, S. Angelika fogadta. A szövege igazán lehengerlő volt: 50 millió forint alatt 20, a fölött 30 százalékos kamatot ígért – havonta!

Nem is nagyon érdemes belegondolni, éves szinten – kamatos kamattal – ez mennyit jelentene. A hüledező, ám már nem teljesen gyanútlan potenciális ügyfél persze megkérdezte, mi a garancia, hogy a pénzét visszakapja. A válasz megnyugtatónak tűnt: semmi gond, fedezetként több tucat értékes ingatlan közül lehet választani. (Később kiderült: a csalók komoly százalékokat fizettek azon tulajdonosoknak, akiknek az ingatlanjaira jelzálogjogot jegyeztethetnek be.) A következő megkerülhetetlen kérdés az volt, miként tudják kitermelni ezt a szépen csengő hozamot. Válaszul a meggyőző modorú hölgy nemzetközi bankhálózatra, tengerentúli tőzsdékre hivatkozott, ahol rendesen forgatják a pénzt.

Ezek után pedig az üzlet gyakran megköttetett. No, nem azonnal. S. Angelika minden alkalommal kötelességszerűen elmondta, hogy F. Attila a főnök, a papírokat ő hivatott aláírni. Azokon – hogy ne legyen gond, és a hatóság se akadjon fenn a túlzónak tűnő kamatok miatt – már a kamatos összeget tüntették fel visszafizetendőként, nem részletezve, hogy az miként állt elő.

A kivételezettség csábítása
A rendőrségnek nem árt számításba venni, hogy a károsultak közül sokan nem is jelentkeznek, mert blamázsnak éreznék, hogy lóvá tették őket – figyelmeztetett Bíró Gyula klinikai szakpszichológus. Attól pedig óva intett, hogy csak és kizárólag a kapzsiság s a mohóság számlájára írjuk, amiért oly sokan beszállnak egy már első ránézésre irreális profitot ígérő üzletbe. Legalább ennyit számít a kivételezettség érzése is: a tömeg fölött állni, az elithez tartozni, amelyre már nem a hétköznapi szabályok érvényesek. Máskülönben pedig nincs új a nap alatt: Zemplényi György a kilencvenes években odáig fejlesztette módszerét, hogy eleinte határidő előtt fizetett, ráadásul annál is nagyobb kamatot, mint amennyit ígért. A pszichológiában ezt hívják gyors megerősítésnek, ennél jobb reklám nem kell.SOKÁIG ŰZHETTE
F. Attila a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) egyik listáján sem szerepelt. Mint Binder István szóvivőtől megtudtuk, sem legálisan bejegyzett betétgyűjtőként, hitelközvetítőként, sem pedig illegális, jogosulatlan pénzügyi tevékenységet folytató személyként nem tartják nyilván. Binder felhívta a figyelmet, hogy pénzügyi tevékenység csak a pénzügyi hatóság engedélyével folytatható, így mielőtt bárki befektet, nem árt, ha megnézi ezt a listát. A rajta szereplő magánembereknek és jogi személyeknek három feltételnek kell megfelelniük a felügyeleti engedélyhez, illetve regisztrációhoz: a náluk elhelyezett pénz után kamatot fizetnek, méghozzá rendszeresen és ismeretleneknek. Aki pedig nem szerepel e lajstromban, s mégis efféle tevékenységet folytat, az üldözendő. Évente 5-10 illegális betétgyűjtő bukkan fel. A hatóságok kölcsönösen értesítik egymást, ha bejelentés, illetve feljelentés érkezik hozzájuk: a PSZÁF, az adóhatóság, a rendőrség szorosan együttműködik e téren.

„Az évi 30 ezer közérdekű bejelentés töredéke vonatkozik piramisjátékok szervezőire, illegális betétgyűjtőkre” – tájékoztatott Linczmayer Szilvia, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adószakmai szóvivője. Az adatgyűjtés során akár az interneten tárolt információk is felhasználhatók. Majdnem minden régióban működik már olyan főosztály, amelynek az egyik feladata az, hogy folyamatosan tanulmányozza a honlapokat. „Úgy felgyorsult a világ, hogy nem engedhetjük meg magunknak ezeknek az oldalaknak a mellőzését” – fogalmazott Linczmayer Szilvia. Ráadásul idén januártól az adórevizorok számára kedvezően változott a törvény: a honlapokon fellelt és elmentett adatokat ma már a bíróság is elfogadja bizonyítékként, például egy vagyonvizsgálat lezárulása után.

Ennek ismeretében legalábbis meglepő F. Attila hozzáállása: a világháló legnépszerűbb közösségi oldalán hol Las Vegasban, hol Kaliforniában alakította a tékozló világfit, menő sportkocsik és vonzó hölgyek társaságában. Ami azt illeti, futotta rá, mert a lapunk birtokába jutott dokumentumok szerint személyes bankszámláin is százmilliók, sőt milliárdok fordultak meg. Ez a feltűnően nagyvilági életmód verte ki a biztosítékot egyes ügyfeleinél, akik a hatóságokhoz fordultak, miután hiába követelték befektetett pénzüket. Az egyik rászedett ügyfél, aki sem a kamatot, sem az alaptőkét nem kapta vissza, a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztályán tett feljelentést F. Attila jobbkeze, S. Angelika ellen, s ahogy mondta, az ügy felgöngyölítését már a rendőrségre bízta. A nevét mindenesetre nem akarja világgá kürtölni, mert tart a visszavágástól. (Persze lehet más oka is annak, hogy őrzi anonimitását; erről a klinikai szakpszichológus fejti ki véleményét keretes írásunkban.)

EZER RÁSZEDETT
A bűnügyi statisztikai adatbázisból az olvasható ki, hogy a jogosulatlan pénzügyi tevékenységek, azaz a Btk. 298/D paragrafusába ütköző bűncselekmények száma meglehetősen hektikusan alakul. Figyelemre méltó azonban, hogy míg tavaly összesen 19 eset fordult elő, addig az idei év első tíz hónapjában ennek már csaknem a duplája. Aki a törvényben előírt engedély nélkül nyújt pénzügyi szolgáltatásokat, az három év börtönnel sújtható. Az eljárás során természetesen tekintettel vannak arra is, hogy a gyanúsítottak hány ügyfélnek játszották a bankárt. Az utóbbi évek csúcstartója vélhetően F. Attila, aki óvatos becslések szerint is legalább ezer embert szervezett be összedőlőben lévő pénzügyi piramisába.

A realitás határai
Ha igaz lenne, amit ígér, akkor a nemzetközi piacokat uraló tőzsdekirályokat is kenterbe verné F. Attila. A szakmájukat régóta gyakorló, rutinos brókerek szerint nyugodt lelkiismerettel legfeljebb a jegybanki alapkamat dupláját, évi 12–14 százalékos hozamot lehet ígérni – már ha nem üt be a tőzsdekrach.Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata a konkrét ügyben, a nyomozás érdekeire való tekintettel, sokáig nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni. A nyomozók munkáját amúgy aligha könnyíti, hogy F. Attilának van egy hozzá megszólalásig hasonló ikertestvére, aki az egykori diáktársak szerint szorult helyzetében már annak idején is beugrott helyette. Persze törvénytelen piramisjáték csúcsán állni több mint diákcsíny. Mindenesetre lapzártakor megbízható forrásból arról kaptunk hírt, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai őrizetbe vették F. Attilát és egyik segítőjét, Kissné H. Izabellát, majd a bíróság 30 napos előzetes letartóztatásba helyezte a gyanúsítottakat. Az ORFK kommunikációs szolgálata megerősítette információnkat: „A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája csalás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást F. Attila és társai ellen. Az ügyben 2 fő előzetes letartóztatását rendelte el a bíróság.”

Úgy tudjuk, az évtized egyik, ha nem a legnagyobb pénzügyi csalása ügyében a nyomozás több szálon fut, így további letartóztatások várhatók.