– Orbán Viktor miniszterelnök önt a fejlesztési miniszter javaslatára nevezte ki az NFM helyettes államtitkárának. Miért kezdeményezte Németh Lászlóné a váltást, s mi lesz a feladata?
– Nincs könnyű dolga annak, akinek azt a kérdést szegezik a mellének, hogy miért is őrá esett a választás. Az öndicséret nem szerencsés, az előd munkájának elemzése nem lenne etikus, önkritikát pedig akkor kell gyakorolni, ha valamit rosszul csinál az ember. A feladat lényegesen komplexebb, mint a kommunikációs munka. Eddig a fejlesztéspolitika eredményeivel és a célok érdekében tett intézkedések kommunikálásával foglalkoztam, de most ezen túlmenően új pozíciómban a folyamatok operatív segítésére és a felmerülő akadályok lebontására koncentrálok. Magyarországon a fejlesztések több mint 90 százaléka EU-források bevonásával valósul meg, s ezért nagyon komolyan kell venni ezt a kihívást.

– Mint a fejlesztési programokért felelős állami vezető mit tud tenni azért, hogy még gyorsabban hívja le Magyarország a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló forrásokat?
– Az elmúlt másfél évben személyesen több mint száz projekt kedvezményezettjével találkoztam. Akár projektszinten is ismerek problémákat, de meggyőződésem, hogy átfogóan kell beavatkozni annak érdekében, hogy a rendszer egészét gyorsító megoldásokat adhassunk a pályázókat demoralizáló kihívásokra. Ilyen például az önerőalap és a szállítói előleg, amelyet az idei évben dolgozott ki a kormány, hogy a költségvetési és önkormányzati intézmények élni tudjanak az EU-támogatásokkal. Az adminisztratív terhek folyamatos csökkentése is nagyon fontos. Stratégiailag abban látom a feladatomat, hogy egy gyorsan reagálni képes intézményrendszer létrehozását kell elősegítenem.

– „Csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van” – Nagy Imre 56-os legendás rádióbeszédét idézte Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégi brüsszeli csúcson, ezzel jelezte, éles a helyzet, s a végsőkig küzd a kedvezőbb pénzügyi kondíciókért. Hogy értékeli azt, hogy végül nem született megállapodás?
– Ha már az 56-os párhuzamra tette a hangsúlyt: a forradalom is azt mutatja, az eredmények nem azonnal érnek be. De ebben a kérdésben nem én vagyok az illetékes, az én feladatom most a jelenlegi ciklus forrásai-
nak maradéktalan lehívása.

– Maradjunk kicsit külföldön, mit szól a közel-keleti fegyverszüneti megállapodáshoz?
– Magyarországon túlságosan keveset beszélnek azokról a problémákról, amelyek nem érintik közvetlenül az országot. Általában ilyen az is, hogy mi történik Brüsszelben, pedig épp a múlt héten derült ki újfent, hogy azt akár magyar belpolitikai ügynek is lehet tekinteni. A Közel-Kelet is tekinthető Európa s így Magyarország közvetlen szomszédjának. A tavalyi arab tavasz mindenkit meglepett, és eddig Európa, pontosabban mi, európaiak
nem ismertük fel azt a kínálkozó lehetőséget, hogy az új helyzetben növelni tudjuk globális szerepünket. Ami pedig a mostani konfliktust illeti: ez a fegyverszünet nagyon fontos, de csak első lépésnek lehet tekinteni egy nagyon hosszú úton.

– Esterházy Péter Termelési regényéért kapta meg nemrégiben Bremerhaven városának 2013-as Jeanette Schocken irodalmi díját. Mit gondol a magyar írók nemzetközi sikeréről?
– Bevallom, nem vagyok otthon a kortárs magyar prózában. Ráadásul a Termelési-regény akkor jelent meg először, amikor még nem is éltem – talán ezért nem került soha az érdeklődésem középpontjába. Az nekem is feltűnő, hogy Németországban nagyon népszerűek a kortárs magyar írók. A folyamatosan ünnepelt Kertész Imre mellett tavasszal Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényét kiáltotta ki a német kritika az európai regény mérföldkövének, most pedig ez az Esterházy-alkotás kap elismerést. Különben általában is kevés szépirodalmat tudok olvasni mostanában, de az éjjeliszekrényemen egy Murakami Haruki-kötet fekszik.