A beruházási ráta Kínában a hazai össztermék (GDP) 50 százaléka körül van, szemben a globális átlaggal, mely 22 százalék körül alakul. A gazdasági egyensúlyhoz a jelenleginél 12-20 százalékponttal alacsonyabb beruházási ráta is elegendő lenne - állítja a jelentés. A ráta 2007-2011. az infrastrukturális és lakásépítési beruházásokat is tartalmazó gazdaságösztönző csomagok eredményeként jelentősen emelkedett.

A probléma a kínai gazdaság szerkezetének átalakítását is megnehezítheti, a túlkapacitások pedig a világgazdaságba is átgyűrűzhetnek. Emellett pedig ahhoz, hogy a jelenlegi gazdasági növekedési ütemet fenn lehessen tartani, a befektetések arányát tovább kell emelni, ami a következő években akár a GDP 60-70 százalékára is nőhet. Ilyen magas befektetési ráta finanszírozása olyan komoly gazdasági terhet jelenthet az ország számára, ami már az általános gazdasági stabilitást veszélyezteti - figyelmeztetnek szakértők.

Az IMF jelentése ugyanakkor megjegyzi: az a tény, hogy a finanszírozás Kínában nem külső forrásokra, hanem főként a háztartások megtakarítására épül, némiképp csökkenti a kockázatok mértékét. A belső fogyasztás felé elmozdulást jelentő gazdasági szerkezetátalakítás a jelenlegi (2011-2015) ötéves terv idején is kiemelt szerepet kap, annak fontosságát a jelenlegi és leendő kínai vezetők, kormányzati kutatóintézetek és külföldi szakemberek is többször hangsúlyozták már.

A kínai Reform és Fejlődés Kutatóintézet egy novemberi tanulmányában a lakossági fogyasztás növekedésére hívja fel a figyelmet, mondván, annak mértéke az idén először haladja meg a beruházási ráta értékét. A fogyasztás tavaly 16 ezer milliárd jüant (560 ezer milliárd forint) tett ki, és az intézet szerint 2016-ra 30 ezer milliárd jüanra (1 050 ezer milliárd forint), 2022-re pedig 50 ezer milliárd jüanra (1 750 ezer milliárd forint) nő majd. Tíz éven belül a lakossági fogyasztás a GDP 50, a teljes fogyasztási kiadások pedig 60 százalékát teszik majd ki - vélik a kutatók.