A GfK diszkontláncokról szóló idei tanulmánya szerint azok a háztartások, amelyek vásárolnak diszkontokban, a napi fogyasztási cikkekre (FMCG) fordított kiadásuknak átlagosan 20 százalékát költik el ebben az üzlettípusban.

Az adatok szerint a diszkontok értékben mért piaci részesedése a teljes kiskereskedelmi forgalomból tavaly 16 százalék volt, az idén az első félévben már 17 százalék. A különböző diszkontláncok vásárlóközönsége eltér egymástól, de országos átlagban a kisvárosi és a 60 évesnél idősebb háziasszony vezette háztartások költenek az átlagnál többet ezekben az üzletekben.

A diszkontok a más üzlettípusokban is erős árversenyben lévő termékek esetében, valamint a nem a szűkebb profiljukba tartozó frissáruk terén jellemzően nem, vagy alig olcsóbbak, mint az országos átlag. Más termékcsoportokban azonban akár 15 százalék feletti árelőnyt is kínálhatnak. A GfK adatai szerint érdemes például ásványvizet, csokoládét és joghurtot venni a diszkontokban, de átlagosan olcsóbb a feldolgozott hús, a tej, az étolaj és a sajt is az országos kiskereskedelmi átlagárnál.

A tanulmány külön vizsgálja azokat a háztartásokat, amelyek FMCG-költéseik nagyobb hányadát hagyják a diszkontokban, mint más üzletekben. A tavalyi évhez képest ezeknek a vásárlóknak a körében jelentősebb átrendeződés következett be, csökkent a magasabb és emelkedett az alacsonyabb jövedelmű háztartások aránya - közölte a GfK.