Kötelezettségszegési eljárást akkor indít az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye, ha megállapítja, hogy valamely EU-tagállam nem vagy nem megfelelően ültette át saját jogrendjébe, illetve nem megfelelően alkalmazza az unió közös joganyagának valamely előírását.

A nyitott ügyek számának csökkenése a brüsszeli bizottság szerint annak köszönhető, hogy egyre több problémás ügyet tudnak megoldani a hivatalos kötelezettségszegési procedúra előtti, úgynevezett pilot eljárással, amikor Brüsszel és a tagállam konzultációt folytat egymással a tisztázás érdekében. Ilyen "pilot" eljárást kezdeményezett például a bizottság a minap Magyarországgal, a felsőoktatási hallgatói szerződésekkel kapcsolatban. Szintén csökkenti a kötelezettségszegési ügyek számát az egyéni problémák megoldását szolgáló, SOLVIT-nak nevezett mechanizmus igénybe vétele.

A legtöbb kötelezettségszegési eljárást a környezetvédelemre, az egységes belső piacra, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó előírások, valamint az adózás témakörében indítja a bizottság a tagállamok ellen: e területek a teljes ügyszám 60 százalékát adják. A legtöbb kötelezettségszegési eljárás 2011-ben Olaszország (szám szerint 135), Görögország (123) és Belgium (117) ellen folyt. Miként 2010-ben is, Lettország ellen volt folyamatban a legkevesebb - mindössze 23 - eljárás.

A következő legjobban teljesítő ország a két másik balti állam, Észtország és Litvánia volt, egyaránt 36 eljárással. Magyarország - az ellene folyamatban volt 54 eljárással - Bulgáriával azonos szinten, a mezőny azon részében foglalt helyet, ahol az átlagosnál alacsonyabb volt a kötelezettségszegési eljárások száma.