 |
Eredetileg a dohányboltokban dohánytermékeken kívül mást nem lehetett volna kapni, de Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár módosító javaslata alapján a nemzeti dohányboltokban szerencsejátékokat is lehetne forgalmazni. A kiterjesztés azonban nem oldja meg a dohányboltosok problémáit, miután csak annyi történik, hogy a 3-5 százalékos árréssel rendelkező cigaretta mellé felvehetik a portfóliójukba a 6 százalékos árréssel rendelkező szerencsejáték-forgalmazást is - mutatott rá Adorjánné dr. Pordán Éva a Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesületének titkára. A szerencsejátékok forgalmazása ráadásul igen nagy beruházást igényel, így egy jó darabig csak azért dolgozik majd a tulajdonos, hogy megtérüljön az ebbe az üzletrészbe fektetett pénz.
Sok pénz kell, ha valaki cigarettát akar árulni
Az már november közepén eldőlt, hogy nem lesz hatalmas összegű az a koncessziós díj, amelyet a dohányboltosoknak kell fizetniük az államnak. A kormány honlapján megjelent pályázati felhívás szerint a 20 évre kötött szerződések koncessziós díja a kétezer lakos alatti településeken évi nettó 100 ezer, a kétezer és tízezer fő közötti lakosúaknál 160 ezer, a tízezer fő felettieken 200 ezer, Budapesten, a megyei jogú városokban és a megyeszékhelyeken pedig 240 ezer forint.
 |
A trafiktörvény körülbelül hétezer dohánybolttal számol, a jelenlegi több mint 40 ezer dohányértékesítő hely helyett. Az olyan településen ugyanis, ahol az állandó lakosok száma a kétezer főt nem haladja meg, legfeljebb egy dohányboltra szerezhető koncesszió, ahol a kétezer főt meghaladja, ott legalább egyre, és minden kétezer lakos után további egyre.
Mindez azt jelenti, hogy ha 500 látogató szükséges a nyereséges működéshez, akkor egy kistelepülés felnőtt lakosai harmadának dohányoznia kell ahhoz, hogy a boltosok legalább minimális szinten megéljenek. A kiegészítő dohánytermékek után ugyan 30 százalékos az árrés, ám ezeknek a termékeknek a bolti ára meglehetősen alacsony, így nagyon sokat kell árulni belőlük, hogy értékelhető összeg gyűljön belőlük össze.
Csökkenő forgalomra számítanak
A dohánytermékek jövedéki adójának emelése miatt egy doboz cigaretta átlagára jövő őszre 850-950 forint közé nőhet, a sodródohányé pedig 19 szálra vetítve is minimum 550 forint körül lesz, miközben a feketepiacon egy doboz cigaretta 350-450 forintért kapható.
 |
A feketepiac aránya emiatt már jövőre 10 százalékos lehet, ami a mostani fogyasztási adatokkal számolva összességében 100 milliárd forint nagyságrendű jövedékiadó- és áfakiesést okozhat. Különösen a sodródohány árának emelése növelheti az illegális forgalmat, mert annak ára eddig nagyjából megegyezett az illegálisan árult cigarettáéval.
Érdemes társulniuk a boltosoknak?
Egy új dohánybolt nyitása legalább egymillió forintba kerül, így előfordulhat, hogy 4-5 dohánybolt üzemeltetése esetén lehet nyereséges a vállalkozás. A Napi Gazdaság információi szerint az igazi haszon e szám felett van, azt viszont csak strómanokon keresztül lehet működtetni. Egy pályázó ugyanis több érvényes pályázatot is benyújthat, de egy személlyel egy időpontban legfeljebb öt megkötött koncessziós szerződés lehet hatályban. Ha több dohánybolt van a településen, akkor egy személynél a helyi dohányboltok legfeljebb kétharmada lehet. A befektetőkkel együttműködő boltosok fizetést kapnának, a nagykereskedőn keresztül pedig igény szerint kialakítható lesz a bolt belső környezete. Valószínűleg ebből ígérnek a befektetők azoknak, akik a nevüket adnák a bolthoz.
A koncessziós jogok kiosztásánál - különösen a főváros esetében - valószínűleg óriási lesz a tülekedés, az azonban csak a hónap közepén derül ki, hogy a pályázóknak milyen feltételeknek kell megfelelniük. A törvény alapján eddig két szempont ismert: előnyben részesítik ugyanis azokat, akik már több hónapja munkanélküliek, illetve akik megváltozott munkaképességűek.