Parlamenti tornyok. Az önkormányzatok felett is komor felhôk gyülekeznek

A kormány eddig hivatalosan nem erősítette meg a létszámleépítésekre vonatkozó terveket, annyit közölt csupán, hogy folyik a közszféra létszámgazdálkodásának felülvizsgálata. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezeténél lapunknak még név nélkül is csak annyit mondtak, hogy a kabinet egyelőre nem közölt pontos adatokat. A következő egyeztetést december 10-én tartják. A Figyelő megkeresésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) sajtófőosztálya írásban eljuttatott válaszában szintén nem említett részleteket. Arra hivatkoztak, hogy javában zajlanak az átszervezések. Azt azonban megerősítették lapunknak, hogy apadhat a létszám.

A települések és a kormányhivatalok között kötött együttműködési megállapodások értelmében csaknem 10 ezer tisztviselőt vesz át az állam. A 2013. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat alapján a járások működését 43,4 milliárd forint biztosítja. Ez a hivatali működéssel összefüggő költségeket, az illetményeket és dologi kiadásokat fedezi. Arra a kérdésünkre, hogy mi történik az önkormányzatoknál foglalkoztatott tisztviselőkkel, a KIM sajtóosztálya azt válaszolta, az esetleges létszámcsökkentésről maguk a munkáltatók, azaz a polgármesteri hivatalok dönthetnek.

„Az önkormányzatok jövőre is szervezetalakítási önállóságuk és természetesen költségvetésük keretében maguk határozhatják meg, hogy hány köztisztviselőt alkalmaznak” – írta körbe finoman a KIM, hogy a települések gazdálkodási önállósága nagyon is viszonylagos. Annyi alkalmazottal működhetnek tovább, amennyi státusra elegendő a központi költségvetési támogatás.

Közszféraszámtan
■ 
A központi közigazgatásban összesen 5578 státus van (ennyien dolgoznak a Miniszterelnökségen és a minisztériumokban).
■ 
A kormányzati háttérintézmények és a fővárosi, megyei kormányhivatalok létszáma 68 334 fő.
■ 
Együttesen jelenleg 73 912 státus van.
■ 
A közszféra teljes létszáma 660 ezer fő körül van, de ebbe már beletartoznak a közalkalmazottak (orvosok, egészségügyi dolgozók, pedagógusok) is.
■ 
A Matolcsy-program tartalmazza, hogy a következő három évben a nyugdíjba vonulók helyett nem lehet új munkaerőt felvenni, illetve azt, hogy 62 év felett kötelező nyugdíjba vonulni.
■ A Nemzetközi Valutaalap arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország a GDP 49 százalékát költi e területek működtetésére, míg a környező országok csak mintegy 45 százalékát. A köztisztviselők és közalkalmazottak száma mintegy 40 százalékkal több, mint amennyire a feladatok ellátásához szükség van. Az önkormányzatok is tisztában vannak ezzel, sőt helyi szinten lázasan készülnek a túlélésre. A Figyelő körkérdésére a települések gazdasági szakemberei kivétel nélkül arról számoltak be, hogy elkerülhetetlen a létszámleépítés. Például egy közepes nagyváros eddig 100 fővel működő közepes polgármesteri hivatalától 25-en kerültek át a járási hivatalba, 75-en maradtak önkormányzati állományban, ám közülük csak 36 fő foglalkoztatására lesz elegendő 2013 januárjától a központi költségvetéstől kapott pénz. A nyugdíjazások és betöltetlen státusok megszüntetése mellett 18 embert bocsátanak el – hallottuk. Az arányok más városokban is körülbelül ilyenek. Névtelenséget kérő önkormányzati szakemberek a központi igazgatásban és az önkormányzatoknál zajló feladatátcsoportosítás miatti elbocsátások mértékét 6 és 10 ezer fő közöttire becsülték.

A kormányzathoz közel álló forrásaink szerint a következő hetekben dől el, hogy milyen feltételekkel s milyen szervezeti keretek között működhetnek tovább a területi egészségügyi, oktatási irányító szervezetek, a minisztériumi háttérintézmények és a megyéktől átvett alapítványok. Lapunk úgy értesült, a közigazgatás-korszerűsítés keretében a létszámleépítés elsősorban úgy valósul meg, hogy a nyugdíjba vonulók helyére nem vesznek fel új alkalmazottakat, a jelenleg betöltetlen státuszokat pedig nem töltik fel.