– Nemrég a Microsoft alelnökével, B. Kevin Turnerrel készítettünk interjút, amelyből kiderült, hogy a Microsoft fel akarja rázni az egész ágazatot most érkező Windows 8 platformjával. Az IDC fontos vezetőjeként hogy látja, van erre esélye a redmondi cégnek?
– Bár a sajtóból más sem folyik, mint az Apple és a Google rendszereinek dicsérete, a csata még korántsem dőlt el. Inkább azt mondanám, csak most kezdődik igazán, a Windows 8 megjelenésével. A vállalati világ befogadóképességétől függ elsősorban a csata kimenetele. E téren nagy előnye van a Windowsnak, nyilván egyre több cég tér majd át az új Microsoft-rendszerre. Nem a konkurensekére, hiszen a céges alkalmazások döntően a Microsoft-rendszereken futnak. Nemcsak a Word, Excel vagy PowerPoint programokra, hanem az egyedileg fejlesztett szoftverekre kell gondolni.

– A Microsoft vezetésének víziója szerint 2-3 év múlva az asztali és a noteszgépek is érintőképernyősek lesznek, és a többség már ezt a beviteli módot preferálja. Így látja a közeli jövőt?
– Nem, elsődlegesen aligha ez a beviteli mód lesz a nyerő ilyen rövid időn belül. Szerintem ennek elfogadásához jóval több időre lesz szükség. Igaz, nehéz előre látni, hiszen a fogyasztói oldal hamar elfogadta a mobilokon ezt a formát. Ugyanis ha csak böngészek vagy néző vagyok, elegendő az érintésvezérlés. Ám az alkotómunkához, egy szöveg szerkesztéséhez, egy Excel-táblához vagy egy prezentáció elkészítéséhez még jó ideig szükségünk lesz a billentyűzetre, egérre.

– Az Y- és a Z-generációnak is?
– Nekik talán már nem, de a többség ragaszkodik az évtizedek alatt megszokott beviteli eszközökhöz, különösen a vállalati környezetben, az asztali munkaállomások vagy a noteszgépek esetében.

– A mobileszközökön mindössze 2 százalék körüli a Microsoft világpiaci részesedése. Egy neves elemzőcég vezetőjeként mit gondol, javul ez a helyzet? Érdemes a fogyasztóknak, a cégeknek windowsos mobileszközökbe beruházni, van ezeknek létjogosultságuk?
– Az alkalmazásokon múlik a siker. Ahogy konkurensei, a Microsoft is sokkal könnyebbé tette az alkalmazások fejlesztését a külsős programozóknak. Immár vállalati alkalmazásboltjuk is van, így a jövőben is megőrizhetik pozícióikat a vállalati szegmensben. Jó példa erre, hogy immár okostelefonokon és táblagépeken is egyre szélesebb körben elérhetők az Office-alkalmazások, így a cégbe bevitt nem windowsos eszközök is kezelni tudják a kérdéses fájlokat.

– Iparági forrásokból úgy hallani, hogy nagyon nagy baj van a Nokiával. Mit gondol a cég jövőjéről?
– A szerencse forgandó ebben az ágazatban. Afrikában ugyanakkor nem ugyanazokat a készülékeket keresik, mint Németországban vagy Nagy-Britanniában. A fejlődő országokban pedig a Nokia még ma is nagyon nagy és erős. Azt mondanám, megkerülhetetlen szereplő a Nokia.

– És mi a helyzet az erősödő kínai gyártókkal?
– E téren sem keverném össze a fejlett és a fejlődő országokat. Amíg egy tablet vagy egy okostelefon a fejlett világban kiegészíti, addig a szegény országokban inkább helyettesíti az asztali és noteszgépeket. Az olcsón támadó és egyre minőségibb kínai termékekre pedig minden szereplőnek oda kell figyelnie, de elsősorban a fejlődő piacokon.

– Sok a bizonytalanság 2013–14-re, a legtöbben a válság mélyülését várják, legalábbis Európában. Ön mire számít?
– Az IT-költségvetéseket szinte minde-nütt visszavágták, különösen a munkaerő-intenzív területeken. Ugyanakkor a megváltozott helyzetre a cégeknek mindenképpen reagálniuk kell, nincs választásuk. Ha a konkurens mobilelérést, -alkalmazásokat biztosít, akkor egy cég nem kerülheti meg ezeket a kérdéseket. Az efféle hatások viszont felpörgetik az iparágat. Hiába rossz a külső környezet, az IT stratégiai terület marad. Legfeljebb egy-két évvel később cserélik le az asztali gépeket, de a mobilfejlesztést ritkán spórolják meg a cégek.

– Milyen IT-trendek határozhatják meg a következő egy-két évet ön szerint?
– Nagy fordulatot várok a közeljövőben. A mobilitás és a felhőszolgáltatások megállíthatatlan térnyerése mellett az óriási adatbázisok kora is közelít (Jön a Zettabyte-ok kora – Figyelő, 2012/45. szám – a szerk.). A nagy konszolidáció ellenére ez a Big Data jelenség még tovább erősíti a költési hajlandóságot.

– Miért olyan különleges a Big Data?
– Mert a hatalmas adatbázisok automatizált elemzése sokkal kiszámíthatóbbá teszi az üzleti döntéseket. Előre jelezhető például akár az is, hogy az árbevétel vagy a nyereség mikor vesz bukófordulót. A cégvezetés jobban fel tud készülni az eddig váratlannak hitt helyzetekre, mivel a változást már akkor előre tudják jelezni a jó elemzőszoftverek, amikor azoknak még híre-hamva sincs. Ennek különösen a nagyobb szervezetek, hatalmas ügyfélbázisok esetén lesz jelentősége.

– Mondjon néhány példát.
– Ha hiszi, ha nem, például hat hónappal ezelőtt ilyen adatelemzési módszerekkel elég nagy pontossággal megjósolták az amerikai választások végeredményét. Hasonló analitikai szoftverek és a gyors hardverek teszik lehetővé, hogy egy év helyett két nap alatt sikerül ma beazonosítani egy ember géntérképében a genetikai alapú betegségek nyomait és személyre szabottabb terápiát kínálni.

– Hosszabb távon mi változhat? Jönnek az intelligens városok, ahogyan azt a Deutsche Telekom vagy az IBM elképzeli?
– Az intelligens hálózatok korát várom. Nem is csak az informatikai vagy a közműhálózatokat értem ezalatt, bár itt is nagy ugrások lesznek, hanem például a közlekedést. Az IT-hálózatok révén a közlekedést is intelligenssé tehetjük, rengeteg időt és energiát spórolva ezzel, hiszen például könnyedén elkerülhetővé vagy csökkenthetővé válnak a forgalmi dugók. Ez persze sok beruházást igényel, ami nem könnyű, hiszen a régió az államháztartási deficit, az öregedő társadalom és a lassuló gazdaságok egyidejű problémájával küzd.

– Ha már itt tartunk, mit gondol a világ fejlett és fejletlenebb országai között húzódó, technológiai téren is jellemző ellentétről?
– Nagyon nem szeretem azt a nyugati gondolkodásmódot, hogy minden más országnak olyannak kell lennie, mint a fejlett Nyugatnak. Ez szerintem idejétmúlt szemlélet. Egy kenyai kutatás-fejlesztési projektet nem szabad összevetni egy észak-amerikaival: helyi, régiós kihívásokra kell mindig választ adni. Ott van például az élelmiszer-elosztás kérdése. Egy európai termelő felmegy a netre, és azonnal össze tudja hasonlítani a termékei árát, míg ez Afrikában szinte lehetetlen. Ott most a mobiltelefónia próbálja az ilyen kérdéseket megválaszolni.

– Hogy látja, az új gazdaság cégei, mint például a feltörekvő-startup vállalkozások valóban meghonosítanak egy új modellt? A profit mellett valóban szempont lesz náluk a fenntarthatóság, vagy csak trendi fellángolás a Google Ne légy gonosz cégfilozófiája?
– Ez szerintem a fejlett világ luxusa. Óvatos lennék az új generációs gondolkodás fogalmával, én nem is hiszek benne. Szerintem emberek milliárdjai vágynak a fejlett világ középosztályának életére. A gazdaságpolitikák is ennek mentén működnek. Kínában és más felzárkózó gazdaságokban ma is a gyors növekedés van a gazdaságpolitika fókuszában. A fejlett világ fiataljai megpróbálják az egyensúlyt megkeresni, csakhogy ez az elmúlt évtizedekben egyszerűen nem sikerült. Ráadásul ilyen fellángolások voltak már, például a hatvanas évek Amerikájában, a századfordulón, az iparosítás, a találmányok korában. Nem látom a megálmodott posztmodern társadalmat, a világ legfejlettebb részén működik a teória egy-egy része, de a világ egészében nem. Az emberek többsége az ipari-fogyasztói társadalom kényelmét szeretné megkapni, és nem érdekli, hogy ez mivel jár. Elég, ha megnézzük a kínai növekedéssel járó környezeti áldozatokat.
Steven Frantzen
■ Steven Frantzen az International Data Center (IDC) kutatásokért felelős vezető alelnöke. Az IDC rendszeres kutatási programjainak megtervezéséért és végrehajtásáért felel. A menedzser 60 ország adatainak elemzését koordinálja, 230 munkatársat irányít, kollégái 25 országban szerveznek IDC-konferenciákat, eseményeket.

■ A vezető a T-Systems konferenciáján a technológiaváltáshoz vezető útról, a következő generációs megoldásokról beszélt.

■ 1990 óta dolgozik az elemzővállalatnál, akkor a cég első Kelet-Európáért felelős munkatársa volt. 1999 óta Közel-Keletért és Afrikáért is felel, miután korábban az európai kutatási programok vezetését bízták rá.

■ Politikatudományi, történelmi és német bölcsészeti tárgyakból szerzett diplomát az Iowai Egyetemen, de tanult Trier és Bonn egyetemein, valamint Magyarországon is, és jogot hallgatott a bostoni Fletcher Schoolon