Matolcsy György. Csak akkor változtatnak, ha nagyon muszáj lesz

A klasszikus, rálépek a macska farkára kezdetű történetet adta elő a kormány cafeteriaügyben. Az utóbbi hetekben futószalagon érkező Matolcsy-csomagok egyikében a kabinet kinyilatkoztatta, hogy a kedvezményesen adózó elemeket is terhelő egészségügyi hozzájárulást (eho) 10-ről 27 százalékra emeli. Ezzel összességében 30,94 százalékról 51,17-ra nőtt volna a terhelés, amely mellett már az egész rendszer életképessége megkérdőjeleződött volna.

„Az egészségügyi hozzájárulás mértékének drasztikus emelésével lenullázza és jelentéktelenné teszi a kormány a béren kívüli juttatásokat. Nagy valószínűséggel a munkáltatók közül sokan egyszerűen megszüntetik a cafeteriajuttatást” – elemezte a tervezet hatását lapunk számára Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Ugyanő már örömének adott hangot, amikor a kormány úgy döntött, hogy 14 százalékra emeli az ehót, ezzel az adó- és járulékterhelés 35,7 százalékra nő. Mások is hasonlóan megkönnyebbülten nyilatkoztak, azaz ebben az esetben a macska már annak is örül, hogy kisebb erővel taposnak a farkára, pedig a helyzete romlott a kiinduló állapothoz képest.

BRÜSSZELI VILLONGÁSOK
Persze érthető az érintettek öröme, hiszen a kormány önmérsékletet tanúsított, ez az adókivetéssel kapcsolatban nem túl gyakori jelenség. Így – egy közelmúltbeli miniszterelnöki szófordulattal élve – nem lesz döglött kutya a szektor, amelynek egyes szereplőit azonban – a hasonlatot folytatva – még fejbe vághatja egy brüsszeli döntés. Az Európai Bizottság ugyanis új szakaszába léptette a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az étkezési utalványok ügyében, amikor november 21-én elküldte indokolással ellátott véleményét. A válaszra mindössze egy hónapja van a kormánynak, azaz még karácsony előtt elő kellene állnia a korábbinál védhetőbb állásponttal. A bizottság az eddigi magyar érveket ugyanis nem tartotta megalapozottnak, és továbbra is követeli, hogy Magyarország biztosítsa a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát az étkezési utalványok és üdülési csekkek kibocsátói számára.

A konfliktus gyökere a cafeteria-rendszer múlt év végi átalakítása. E szerint ugyanis az idén az étkezési jegyek közül egyedül az állami kibocsátású Erzsébet-utalvány adható a legkedvezményesebb, 30,94 százalékos adó- és járulékkulccsal, az összes többi után 51,17 százalékos közterhet kell fizetni. Ez legsúlyosabban a korábbi években a piacot uraló három francia szolgáltatót (Edenred, La Chéque Déjeuner, Sodexo) érintette, amelyek az intézkedés nyomán elvesztették piacuk mintegy 90 százalékát (Akik életben maradtak – Figyelő, 2012/19. szám). Ezt előre lehetett tudni, ezért a cégek anyavállalatai nem sokkal a törvénymódosítás után Brüsszelhez fordultak, ennek folyománya a mostani döntés.

Míg más ügyekben a kormány legalább szavakban igyekszik tompítani az Európai Unióval az összetűzést, ezen a téren teljesen nyíltan beleáll a konfliktusba. „Magyarország tiszteletben tart minden olyan uniós felvetést, amely az európai uniós jogkörnyezetből fakad, de semmi olyat nem, amely a magyar szuverenitást korlátozná” – nyilatkozta a brüsszeli értesítés után Giró-Szász András kormányszóvivő.



CSAK EGY MARADHAT
Tiszta beszéd, de tettekben még ennél is jobban elmélyíti a kabinet a konfliktust. Miközben az idén a legkedvezőbb kategóriába egyedül az Erzsébet-utalvány tartozott, azért a többi étkezési utalványnak is volt némi adózási előnye a pénzbeli juttatáshoz képest. Ez jövőre megváltozik, az étkezési utalványok után ugyanannyi adót és járulékot kell fizetni, mintha pénzt kapna a dolgozó. Kivéve természetesen az Erzsébet-utalványt.

Nem nehéz belátni, ilyen körülmények között az égvilágon semmi értelme nincs utalványokkal pepecselnie sem a munkaadóknak, sem a munkavállalóknak. Azaz az Erzsébet-utalvány most már igazán monopóliumhelyzetbe kerül. A kormány azonban szemmel láthatóan nem tart attól, hogy beleszaladna egy méretes pofonba. Pedig most már elég nehéz lesz arra hivatkozni, hogy nem korlátozza a versenyt, így egyedül az marad, hogy a hasznot szociális étkeztetésre és üdültetésre fordítja. Ez azonban eddig sem hatotta meg az Európai Bizottságot.

A francia tulajdonú szolgáltatókkal kapcsolatban már eddig is felröppentek olyan hírek, hogy kivonulni készülnek, de erre egyelőre nem került sor, bár sok embert kénytelenek voltak elbocsátani (Alámerülnek – Kibekkelik? – Figyelő, 2012/40. szám). Az előbbiek miatt 2013 nyilvánvalóan még nehezebb lesz számukra. A magyar piacon maradás mellett legfeljebb az szólhat, hogy nem kizárólag utalványkibocsátással foglalkoznak, illetve bízhatnak abban is, hogy a kormány idővel mégis kénytelen lesz meghátrálni Brüsszellel szemben.

NEM OLYAN SZÉP
A SZÉP kártya kibocsátásának feltételei miatt ugyancsak kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az EU, és ez esetben sem tűnik úgy, hogy a kabinet hajlana engedményekre. Pedig korábban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ennek lehetőségére utalt, és erre hivatkozott a Tempo Egészségpénztár és az Optisoft Nyrt. párosa is, amikor bejelentette, hogy belép a SZÉP-kártya-kibocsátók eddig háromtagú (OTP, MKB, K&H) mezőnyébe. Utóbbi érvelése ugyanis – miszerint könnyítették a kibocsátás feltételeit, mert már nem 100 ezer bankkártyát, hanem ugyanennyi készpénz-helyettesítő fizetési eszközt követel meg a jogszabály – annyiban mindenképpen sántít, hogy ez a változás már tavaly decemberben megtörtént, és idén január 1-jétől hatályos.

Békési Tamás, az illetékes Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) idegenforgalmi osztályának vezetője meg is erősítette lapunk számára, hogy azóta a kibocsátás feltételei nem változtak. Ezt Semerédy Péter, az Optisoft igazgatóságának elnöke is elismerte, azt mondta ugyanakkor, egyéb jogszabályok alakultak úgy, hogy januárban érdemes lesz elindulniuk. Ehhez a feltételek szerint egyebek mellett rendelkeznie kell ügyfélszolgálati irodával minden, 35 ezer főnél népesebb hazai településen, valamint pénzforgalmi szolgáltatás keretében az utolsó lezárt üzleti évben legalább 100 ezer darab saját kibocsátású készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel. Semerédy szerint az ügyfélszolgálati irodák megnyitása folyamatban van, az utóbbi feltételnek pedig már most is megfelelnek, hiszen 180 ezer cafeteria- és egészségpénztári kártyával rendelkeznek.

Békési Tamás erről azonban – hangsúlyozottan saját szakmai álláspontját ismertetve – azt mondta, hogy a SZÉP kártya kibocsátására aspiráló páros nem pénzforgalmi szolgáltató, és az egészségpénztári kártyák sem minősülnek készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek egy kormányrendelet értelmében. Semerédy Péter azonban nem aggódik, lapunk számára így fogalmazott: „A jelenlegi jogszabályi környezet hagy olyan réseket, amelyeket a gyakorlati alkalmazás során kell kitölteni.”

Az biztos, hogy SZÉP kártya kibocsátásához nem kell előzetes engedélyt kérni, elég a tevékenység megkezdésétől számított legkésőbb három napon belül tájékoztatni az MKEH-t, amely informálja a fejleményről az illetékes minisztert, azaz Matolcsyt. Persze a hivatal nyilván gyorsan vizsgálatot is indít, amikor már élesben ütközhetnek az álláspontok. Bár Semerédy bizakodó, és jövőre 25-30 ezer SZÉP kártya kibocsátására készül, azt ígéri, addig nem vágnak bele, amíg százszázalékosan nem győződnek meg arról, hogy megfelelnek a feltételeknek.

VALAMI LESZ
Mivel az adóemelés végül elviselhető maradt, összességében a cafeteria összeomlásától nem kell tartani, hiszen a 100 forint nettó juttatásra számított 135,7 forintos munkáltatói teher még mindig sokkal kedvezőbb, mint a pénzbeli 196,18 forintja. Bár a tehernövekedés és a hagyományos étkezési utalványok adókedvezményének teljes eltűnése nyomán valószínűleg így is lesznek olyan, főleg kisebb cégek, ahol inkább lemondanak a rendszer működtetéséről.

A nagyobb vállalatok számára viszont kedvező, hogy – hacsak nem jönnek újabb törvényhozási csavarok – a hektikus 2011-es év végével ellentétben az idén már november végére kialakultak a keretszabályok, amelyekhez alkalmazkodni lehet. Arról a vállalatok HR-esei pedig valószínűleg már nem is álmodnak, hogy több éven keresztül nagyjából változatlanok maradjanak a cafeteriaszabályok. Erre a költségvetés ingatag helyzete és a brüsszeli eljárások miatt nem is lehet számítani.

A felhasználhatóságot érintő változások közül (lásd a táblázatban) figyelemre méltó, hogy az önsegélyező pénztári befizetésekből már rezsit is lehet fizetni, valamint bizonyos megkötésekkel a lakásvásárlásra felvett devizahitel is törleszthető (lásd cikkünket a 40–41. oldalon). Adómentesen jövőre már nemcsak sport-, hanem kulturális belépőkre fordítható összeget is lehet juttatni, és 2013 lesz valószínűleg az az év is, amikor kiderül, hogy lesz-e nagyobb igény a betegségbiztosításokra, amelyet egyre több cég kínál. Ha egy vállalat számára a rendelkezésre álló paletta szűkösnek bizonyul, még mindig van kiút, közepes adóteher mellett. Az étkezést leszámítva ugyanis jóformán bármilyen árura vagy szolgáltatásra ki lehet terjeszteni a cafeteriát, ha ezt egy cég szabályzatban nevesíti.

Cafeteriaváltozások

Adózás
● A legkedvezményesebben adózó elemek utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség 30,94-ről 35,7 százalékra nő.

Étkezési utalványok
● Az Erzsébet-utalvány kedvezményesen adható összeghatára havi 5000-ről 8000 forintra nő.
● Más utalvány ugyanúgy adózik, mint a pénzbeli juttatás, így valószínű ezek eltűnése.

SZÉP kártya
● November végén bővült a felhasználhatóság, főként a sportolás területén (például uszodabelépő, horgászat, egyesületi tagdíj, eszközbérlés).
● Egyértelművé vált, hogy közvetített szolgáltatást nem lehet vele fizetni (az utazási irodákat érinti).
●  A kártyatulajdonos halála esetén nem jár le.
● Szankcionálhatóvá vált a jogszerűtlen elfogadás.

Egészségpénztár
● Fizethetők lesznek egészségpénztári számláról a gyógyászati célra szánt tápszerek, gluténmentes élelmiszerek, továbbá egészségbiztosítások is.
● Kiegészítő egészségpénztári és életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokat is nyújthat.

Önsegélyező pénztár
● A felhasználhatóság kibővül a közüzemi díjak finanszírozásával, a lakáscélú devizahitel törlesztésével és az idősgondozás támogatásával.

Munkahelyi étkeztetés
● Megszűnik az az előírás, hogy csak olyan menzánál adható kedvezményes adózással havi 12 500 forint, ahol kizárólag belsős dolgozók ehetnek.

Iskolakezdési támogatás
● Már kizárólag utalvány formájában adható.
● 60 nap helyett év végéig használható fel.
Önsegélyező pénztárak bővülő lehetőségei