Fôvárosi patika. Gyógyszerre sokat költenek a tagok

Az önsegélyező pénztári piac még aktív szereplői nagyon lelkesek, szerintük 2013 az önsegélyezés éve lehet. A pénztári szegmenssel kapcsolatban eddig távolságtartó pénzügyi intézmények viszont továbbra is óvatosak: megvizsgáljuk az új lehetőségeket, de ez a piac nagyon kicsi, és az új lehetőségektől sem robban – mondják.

A nyugdíj- és az egészségpénztárak mellett működő harmadik alakzat, vagyis az önsegélyező pénztárak mára valóban jelentéktelenné váltak. Az idei évben már csak 8-10 szereplő, 35 ezer tag és az első három negyedévben 660 millió forint összesített tagdíjbefizetés jellemezte. Az optimista hangoknak persze nem is a közelmúlt, hanem a közeljövő lehet az alapja, hiszen jövőre az önsegélyező pénztáron keresztül a cafeteriakeret egy részét, a minimálbér 15 százalékát, vagyis nagyságrendileg 14 ezer forintot akár a lakossági devizaalapú lakáshitelek törlesztésére is lehetne fordítani.

És mivel az állam az év végén a tagi befizetéseket azok ötödével megfejeli, így ajándékelem is van a rendszerben. Márpedig, ahol ingyen osztanak valamit, oda zsákkal kell menni – tartja a mondás. Más kérdés, hogy ez esetben elég egy kisebb zsák is, hiszen a lehetőség azért elég limitált. A 20 százalékos adókedvezmény csak a saját befizetés után igényelhető vissza, a cafeteriakeretből erre fordított összegre az adó-jóváírási lehetőség nem vonatkozik. Ráadásul, mivel ugyanez a szabály érvényes az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetésekre is, ezért az ezekbe fizetett tagi hozzájárulások ilyen szempontból összeadódnak.

A hiteltörlesztésen túl is vannak azonban olyan, részben régi, részben új kedvező felhasználási lehetőségek, amelyek a figyelmet ismét ebbe az irányba fordíthatják. A tagi befizetés már nemcsak gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre, tápszerre, de főiskolai és egyetemi tandíjra, temetésre, otthoni ápolásra vagy akár lakásrezsire is költhető. Fontos elem továbbá a kollégiumi, az albérleti díj, a nemcsak a tanévkezdésnél, hanem egész évben igénybe vehető iskoláztatási támogatás, sőt, még ruházati költség is elszámolható, ráadásul ez már óvodás gyermeknél is jár. Ezek valóban olyan hiánypótló elemek, amelyektől akár slágertermék is lehet az önsegélyező pénztár, csak éppen sok a szűkítő feltétel.

KICSI A TORTA
Ha egy pillanatra visszarévedünk a múltba, a szegmens már 1993-tól él, és 2007-ig elég szabad volt a felhasználás, a pénztárak pedig gyártották a kreatív ötleteket. Ám az akkori változások, majd a válság gyakorlatilag megásták a sírt a szakmának. Az igazán nagy pénzügyi intézmények, így a bankok, biztosítók kerülték az önsegélyező pénztárakat, és a tagi befizetések mértékéből látszik, hogy sem a munkáltatók, sem az egyének nem csoportosítottak ide túl sok pénzt.



A hitelintézeti szereplőkkel folytatott háttérbeszélgetésekből az derült ki számunkra, hogy bár a törvénymódosítás látszólag érdemben bővítheti a szektort, és a bankok vizsgálják is a lehetőségét a piacra lépésnek, de sok a korlát. Például az, hogy a tagi befizetést a dolgozók csak hat hónap múlva vehetik először igénybe hiteltörlesztésre, és nem biztos, hogy az emberek szeretnének addig várni. Hiszen a leginkább rászorultaknak nem szokott arra fél évük lenni, hogy az aktuális problémáikra csak a jövőben kapjanak választ. Az állami segítségért persze érdemes lehajolni, csakhogy a cafeteriapiacnak sok olyan terméke van, amely azonnali megoldást nyújt valós igényekre.

És akkor azok a bizonyos szűkítések. Nem mindenki költhet közüzemi díjakra, csak a védendő fogyasztók szűk rétege, a devizahitel-törlesztés is csak azokat érintheti, akiknek 20 százalékkal nőtt a felvételtől a havi törlesztőrészlete. Ráadásul a cafeteriakeretek nem is nagyok. Csak egy példával, ha a közszférában évi bruttó 200 ezer forint a keretösszeg, akkor a munkáltatók 35,7 százalékos járulék leszámításával már csak 140 ezer forint körüli nettó összeggel gazdálkodhatnak, márpedig egy havi BKV-bérlet 10 ezer forint. Természetesen vannak, akiknek nagyobb a kerete, de náluk széles a kínálat, amellyel a munkavállalók a mindennapi életüket közvetlenül és gyorsan képesek segíteni.

ÉRTÉKELIK A PIACOT
Belányi-Sztraka Szabolcs, az Izys Önsegélyező Pénztár elnöke azonban sokkal optimistább, szerinte a hat hónapos várakozási idő nem feltétlenül korlát. Mint elmondta, az egészségpénztáraknál a kifizetések 90 százalékát gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre, tápszerre költik a tagok, ezekre azonnal felhasználhatók a befizetések. Az önsegélyező pénztáraknál ezek aránya csak 60 százalék, vagyis a tagok 40 százalékban csak fél év után használják fel a pénzüket, nem idegen tőlük ez a kivárás.

Fata László, a Cafeteria Trend magazin szakértője szerint ugyanakkor a hiteltörlesztésre fordítható összeg relatíve alacsony, és az említett várakozási idő valóban hosszú. Ezért nem feltétlenül indul meg a hirtelen roham a szegmens felé, de az is igaz, hogy a jogszabályváltozások miatt most fokozott médiafigyelem övezi az önsegélyező pénztárakat, és ez növelheti ezen juttatásfajta népszerűségét. Sok munkáltató most eszmél rá, hogy ilyen állatfajta létezik, ami hozhat egy kis lendületet ebben a pénztári világban is. Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke a Figyelőnek elmondta, hogy szövetségüknek nincs önsegélyező pénztár tagja. Ennek ellenére természetesen érdekli a szegmens szabályozása, hiszen ez is egy versenytárs cafeteriaelem, márpedig a döntéseknél egy keretet kell felosztani. Az önsegélyező pénztárak az eddigiekhez képest új területeket kaptak, más elemekben pedig nőtt az oda csoportosítható pénzek felső határa, ezek új lehetőségek. Az értékelés még elemzést igényel, de mindenképpen jó irány az önsegélyező pénztárak újbóli életre keltéséhez. Lehoczky László – aki egyben az MKB Egészség- és Nyugdíjpénztárának vezetője is –, elmondta, annak értékelését még korainak tartja, hogy a devizahitel mint új felhasználási lehetőség a bankok szempontjából mit jelenthet.

Lehoczky nem kommentálta azt az értesülésünket, hogy az MKB kifejezetten érdeklődik, és szívesen növelné szerepét ebben a szektorban. Más bankban azt hallottuk, hogy a hitelintézetek pénztárakkal foglalkozó szakembereinek tudása, ambíciója, a magánpénztárak kimúlása miatt felszabaduló energiája és kapacitása következtében lehet, hogy elmélyülnek az önsegélyező pénztárak világában, de egyelőre legfeljebb piacértékelés zajlik.

ÁTTÖRÉS CSAK 2014-BEN?
Más szakértők szerint 2013-ban még nem várható áttörés, a munkáltatók tömegesen nem tudják beemelni az önsegélyező pénztárakat az év elejéig a cafeterianyilatkoztató programokba. Év közben pedig nem nagyon térnek el a tagok az év elején kitalált megosztásaiktól. Új pénztárat lassan lehet alapítani, és ha egy magánszemély ma még nem tag, akkor jellemzően 30 nap alatt tud csak tagsági viszonyt létesíteni. Igaz, olyan pénztár is van, ahol ezt egy-két nap alatt lezongorázzák.

Sok még a nyitott technikai kérdés is a hiteltörlesztésekkel kapcsolatban: hogyan kell majd átalakítani a nyilvántartást, pontosan ki és hova utal, ki és hogyan ellenőrzi a jogosultságot, vagyis a törlesztők 20 százalékos emelkedését. Természetesen, ha a munkáltatók nem használják ki tömegesen a megnyíló lehetőségeket, attól még beindulhatna jobban az egyéni feltöltés. Sőt, ebben akár valamilyen adós-bank összefogás is elképzelhető lenne, rövid távú hitellel, de az, hogy valóban elindul erre a piac, ma még talány. Az Izys Önsegélyező Pénztárnál viszont azt hallottuk, azért alapvetően a munkáltatóknak kell a szegmensben hinnie. Egy pénztár akkor tud naggyá nőni, ha a munkáltatók tömegesen szerződnek vele, soha nem a magánszemélyek tagi befizetései teszik sikeressé.