A technológiai szektorban az innováció gyorsasága és időzítése meghatározza egy termék, termékcsoport sikerét. A kiélezett versenyben, ahol a cégek gyakorlatilag pillanatok alatt lekoppintják a konkurensek apróbb újításait, egy valódi, korszakalkotó fejlesztés alapvetően változtatja meg egy piac összetételét. A 2000-es évek első felében a kanadai illetőségű RIM volt az első olyan mobilkészülék-gyártó, amelynek telefonjáról egyszerűen és biztonságosan elérhetővé váltak a céges e-mailek. A BlackBerry készülékek eme szolgáltatása rendkívül hasznosnak bizonyult az egyik leginkább fizetőképes réteg, a menedzserek számára, mert sok energiát és időt tudtak vele megtakarítani. Lefekvéskor vagy reggel, még munkába indulás előtt áttekinthették a céges levelezést, így gyorsan tudtak reagálni a friss fejleményekre. A hőskorban a vállalatok közép- és felső vezetői zömmel BlackBerry mobilokat használtak, amelyekből a RIM éves szinten több mint 50 millió darabot tudott értékesíteni. A vállalat piaci kapitalizációja 2007 végével meghaladta a 80 milliárd dollárt.

Ám az előző évtized második felében kezdődött és azóta is tartó okostelefon-forradalom, amelyet egy másik ikonikus cég indított el (Az Apple-jelenség – Figyelő, 2012/43. szám), gyökeres változásokat hozott. Az érintőképernyős technológiában, a navigációs rendszerek elterjedésében, a kiegészítő alkalmazások térnyerésében testet öltött újítások sora alapvetően átrajzolta a mobilfrontot. Az addigi vezető cégek pár év alatt teljesen kiszorultak a piacról, azok a vállalatok pedig, amelyek az innováció élén jártak – vagy gyorsabban tudták lemásolni a konkurencia újításait –, domináns szereplőkké léptek elő. A nyertesek közé tartozott az Apple és a Samsung, kisebb mértékben az LG s a maga módján (az általa elindított szabad forráskódú Android rendszerrel) a Google is. Eközben a vesztesek oldalára került például a Nokia és a RIM.

A kanadai gyártó menedzsmentje csak későn – és akkor is hibásan – reagált a kihívásokra. A RIM nem tért át azonnal az érintőképernyős technológiára, s készülékein jó ideig nem voltak elérhetők azok a fogyasztóbarát alkalmazások, amelyek térnyerése teljessé tette az okostelefonok uralmát. A korábbi slágertermékből egyre kevesebb fogyott, a felhasználók tömegesen váltottak más cégek mobiljaira. A helyzet 2012 elejére odáig fajult, hogy vezető elemzőházak már nem azt kalkulálták, mekkora lesz az egy részvényre jutó eredmény a következő években, hanem azt boncolgatták, meddig elegendő a vállalat készpénzállománya, azaz mennyi ideje van még hátra.

A Bloomberg adatai szerint 2012. november 30-ával a RIM az ötödik legjobban leshortolt NASDAQ-részvény, a teljes közkézhányad 25 százaléka (!) ilyen. A bő 100 millió papír, amelyet így értékesítettek, több mint 4 átlagos kereskedési nap forgalmának felel meg. És még egy érdekesség: miközben az elmúlt hónapban a RIM árfolyama látványosan emelkedett, újabb 10 millió darabbal bővült a fedezetlen eladásokat jelző shortállomány.

A RIM jövője nagymértékben függ attól, hogy a BlackBerry 10-es verziójának jövő januári bevezetése mennyire lesz sikeres. Amennyiben nemcsak ráncfelvarrás történik, hanem igazi újdonságokkal rukkolnak elő, aminek hatására a modell ismét valódi konkurenciája lehet a jelenlegi menő okostelefonoknak, úgy a cég részvényeinek értéke meredeken emelkedhet. Ám ha az új termék megbukik, akkor valóban érdemes lesz kiszámolni, hány hónapra elég még a mérlegben szereplő pénz.

A piac korántsem egységesen ítéli meg a siker esélyeit. Erre jó példa, hogy néhány napja a RIM-ről két vezető amerikai elemzőház is friss riportot közölt, s ezekben az egyik 7, míg a másik 16 dolláros célárat határozott meg. A vállalat részvényei jelenleg 11,50 dollár körül forognak. Az elemzői ajánlásokat elnézve nem volt nehéz kitalálni, melyik társaság építhette ki a gigantikus méretű shortállományt. Az azonban már érdekesebb kérdés, hogy egy elemzésben vajon miként írhatnak egy olyan termékről, amelynek végleges típusát a fejlesztőkön kívül még az égadta világon senki nem használta.

A RIM kapcsán egy régi mondás is eszembe jutott: akinek halálhírét keltik, sokáig fog élni. Valahogy így vagyok én is e céggel. Sokkal nagyobb valószínűséget adok annak, hogy a következő időszakban – akár az új termék sikere nyomán, akár egy felvásárlás hatására – az árfolyam felfelé megy, mintsem lefelé.

Elek Péter, a Dialóg Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója