Egyre könnyebben tudnak kereskedni egyedi külföldi részvényekkel a magyar befektetők. A pesti parkett egy éve elstartolt BÉTa piacán devizaátváltási költségek nélkül hozzáférhető számos európai nagyvállalat papírja. Amerikai részvényeket is meglehetősen kedvező bizományosi díjak mellett vásárolhatunk néhány hazai brókercégnél (a szereplőkről és a kondíciókról lásd a táblázatot). A kisbefektető, aki a profitot és az esetleges veszteséget is forintban számolja, a külföldi részvényvásárlásnál alighanem azt is fontolóra veszi, vajon a dollár vagy az euró erősödik-e inkább a következő időszakban. Somi András, a KBC vezető elemzője óva int attól, hogy ez legyen a kizárólagos szempont, de ettől persze még érdemes külön gondolkodni az európai és az amerikai instrumentumokról.

EURÓPAI FAVORITOK
Bár Európában a problémák valamelyest elsimulni látszanak, az eurózóna gondjai biztosan hosszan elnyúlnak. Az Egyesült Államokban éppen fordított a helyzet: rövidebb távon súlyos feszültségek mutatkoznak, az elnökválasztás után sem lehet még látni, hogy a különböző érdekcsoportok meg tudnak-e egyezni a költségvetést, az adósságplafont és a gazdasági élénkítést érintő, egymással kibékíthetetlen ellentétben álló kérdésekben. Igaz, a potenciális növekedési ráta még úgy is magasabb, hogy biztosan választani kell a recessziót elkerülni hivatott mértéktelen pénznyomtatás és a költségvetést egyenesbe hozó megszorítások között. Ezért Somi András inkább az amerikai cégekre voksolna, miközben azért – a diverzifikáció elvének megfelelően – az európai társaságokat sem hagyná ki a portfólióból. Hasonlóan látja a makrogazdasági perspektívákat Nagy András, az Erste elemzője, rámutatva: az öreg kontinensen is akadnak globális piacra termelő cégek, amelyek így kevésbé vannak kitéve az európai bizonytalanságoknak. Ugyanígy egyedi sztorival rendelkező s így felülteljesítésre esélyes társaságokat is találni; szerinte ilyen például a Bayer, a Lufthansa és a BMW.

Az említett cégeket közelebbről szemügyre véve a Bayer ígéretes rákkutatási projektjeivel tűnik ki, márpedig a rákellenes szereknek – magyarázza az elemző – nagyon magas a profittartalmuk. A főleg gyógyszergyártóként ismert cég az anyagtudományokban (material science) is erős, s e téren szintén reményteli programjai futnak. Eközben egy olyan hőálló karbonát továbbfejlesztése is zajlik, amelyet a LED-lámpákban lehet használni. A mai izzók állami szabályozással is támogatott technológiaváltása nyomán ez rendkívüli értékes anyag lehet, s akár már a közeljövőben óriási nyereséget hozhat. A Bayer harmadik lába a vetőmag-nemesítés, amely ugyancsak jól teljesít, elsősorban a fejlődő országokban.




A Lufthansa papírja szintén több okból ajánlható. A cégen belül komoly költségcsökkenést sikerült elérni, s további megtakarítások várhatók. A légitársaság emellett olyan közvetlen ázsiai járatokat indít, amelyeknek a profittartalma magasabb a viszonylag rövid európai utakénál. A cég a közeljövőben sikeresen ültetheti át a gyakorlatba azt a stratégiát, hogy a rövidebb járatokon fapados jellegű, a hosszabbaknál viszont komfortos prémium szolgáltatást nyújt, ez Nagy András szerint optimális a versenyképesség szempontjából.

A harmadik favorit a BMW, amely az elmúlt negyedévben – számos versenytársat faképnél hagyva – 10 százalékos növekedést tudott felmutatni 2011 hasonló időszakához képest. Sikere részben a prémium márkák válságállóságára vezethető vissza, ám a BMW a Daimler-csoporthoz tartozó Mercedesnél és a Volkswagen konszern által jegyzett Audinál is jobban teljesít. A gyár szeptemberben 60 százalékos növekedést ért el Kínában, ahol népszerűbb közvetlen konkurenseinél. Márpedig az ázsiai kereslet komoly tényezővé válhat, különösen hosszabb távon. A vállalat egyébként az Egyesült Államokban is jól áll, köszönhetően a SUV-szegmensben meglévő erős pozíciójának.

Az ígéretek földje azonban mégiscsak az Egyesült Államok, ahol a pénzkínálat szabályozása némiképp nagyvonalúbban történik, mint az óhazában (bár az utóbbi időben errefelé is lazultak a regulák). Az amerikai pénzintézetek a KBC és az Erste elemzője szerint is kiemelt figyelmet érdemelnek. A jegybank szerepét betöltő Fed aktuális mennyiségi könnyítése (Quantitative Easing – QE, magyarán bankóprés) nem pusztán a tőzsdére, hanem az amerikai pénzintézetek profittermelő képességére is jó hatással van, méghozzá tartósan. A szeptemberben indított QE3 egészen addig tart, amíg nem javulnak a munkanélküliségi adatok, ez komoly biztatás a tőzsdének. Nagy András a bankok közül leginkább a Goldman Sachsot ajánlja a kisbefektetők figyelmébe.

Mindemellett a QE3 a jelzálog-fedezetű papírok kibocsátását is serkenti. Ismét épülnek lakások, még ha nem is olyan mennyiségben, mint a válság előtt. Eközben a fogyasztói bizalom mutatói emelkedésbe váltottak; az amerikaiak egyre több tartós fogyasztási cikket vásárolnak, sőt ingatlanokat is. Az építőipari szektorból az Erste szakembere befektetési lehetőségként a DR Hortont emeli ki, amely az egyik legnagyobb amerikai házépítő vállalkozás.

AMERIKAI CÉLPONTOK
Mivel a rendkívül nehéz helyzetben lévő légi szállítmányozás számára 2012 lehet a mélypont, Somi András szerint különösen érdemes figyelni a FedExre, illetve a hozzá hasonló cégekre. A KBC elemzője a technológiai szektorban érdekelt vállalkozásokat is a kisbefektetők figyelmébe ajánlja, főként azokat, amelyek az amerikai piacon az elektronikus kereskedelemhez kötődnek; legnevesebb képviselőjük az eBay. Középtávon jó vételnek ígérkeznek a felhőalapú szolgáltatásokat nyújtó cégek is, mint például az Oracle. Az alternatív energiában utazó társaságokkal kapcsolatban viszont nem árt az óvatosság. Ezek valóban perspektivikusak, azaz masszív értéknövekedésen mehetnek keresztül, de rövidebb távon komoly kockázatokat hordoznak. E szektor sorsa ugyanis egyrészt a fosszilis nyersanyagok árától függ, s ez aktuálisan nem annyira magas, másrészt rá van utalva az állami támogatásokra, amelyek a költségvetési megszorítások nyomán igencsak leapadtak.

A technológiai szegmens persze mindig is kockázatosnak számított: egy váratlan innováció egész piacokat rendezhet át, vállalatokat juttathat a magasba vagy épp lökhet a mélybe. Szintén érdemes tehát megemlíteni a biztonsági játékosoknak való defenzív szektorokat – köztük a közművekkel és a gyógyszeriparral –, továbbá az alapvető fogyasztási javak piacának blue-chipjeit, mint például a Johnson & Johnson vagy a Coca-Cola. Persze ezekbe fektetni sem rizikómentes – figyelmeztet Somi András –, hiszen a makrogazdasági kockázatok e szereplők árfolyamára is kihatnak.